Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-28 / 26. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 26. szám. Pápa, 1931 junius 28. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .................................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .................................................................. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL IQAZG. PÁPA, FÖMUNKATÁRSÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR.TÓTH LAJOS THEOL. FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. A lelkésztanítóság útján. Június 16-án délután theologiánk másodéves hallgatóival megjelentünk az állami tanítóképző-intézetben, hogy a lelkésztanítói képzés első tűzpróbájának alávessük magunkat. A hely és a környezet nem volt már szokatlan, hiszen az iskolai év folyamán minden kedden itt voltunk délelőtt kilenctől tizenegyig, amikor is alkalmuk nyílt hallgatóinknak, hogy ezeken a tanítási előkészítési és gyakorlati órákon teljes betekintést szerezhessenek a mai tanítóképzés műhely-, sőt mondhatjuk — műteremtitkaiba, s maguk is próbát tehessenek a módszeres tanítás szép, de kezdőknek éppen nem könnyű munkájával. Hallgatóink odaadással küzdöttek az állami intézet fórumán egyházunk és iskolánk becsületéért, s általában jól megállták helyüket. Az említett forró nyári napon délután három órakor kezdődött lelkésztanító-jelöltjeink különbözeti vizsgája a tanítóképző I—IV. osztályának tárgyaiból; mégpedig bevezetőül a rajzból és a kézimunkából. Kedves, hangulatos rajzfeladatot kaptak: x-lábú asztalka egy cserép virággal; a munka részben nagy kedvvel és gyorsasággal és tudással, részben nagy figyelemmel, lassabban és nehezebben ment, de a kitűzött idő alatt mindnyájan elkészültek a kitűzött feladattal. A kézimunka-teremben agyagmunkához tetszésszerinti mintát választhattak az ott kiállított sok szép tárgyból, a tanítójelöltek évközi munkáiból, gyúrtak citromot, körtét, kilogrammsúlyt. Azután részben papírmunkához (kockahálózat készítése) láttak, részben papirvágó fakés faragásában izzadtak. De ez is mind sikerült. A vizsga nehezebb része, a szóbeli, másnap reggel nyolc órakor kezdődött. Megjelent rajta az egyházkerület képviseletében főt. dr. Antal Géza püspök úr is. Vizsgáztak hallgatóink: neveléstan- és módszertanból, testtanból, mezőgazdaságtanból, énekből és zenéből. A neveléstan és módszertan egy jeggyel osztályoztatván, 56 tanjegyet kaptak, amelyből 16 jeles, 25 jó, 14 elégséges és 1 elégtelen. A jó eredmény hallgatóink komoly törekvését dicséri, egyúttal a kérdező tanárok és az elnöklő igazgató megértő eljárásának, nevelői tapintatának is beszédes bizonysága; a testtan tanára szemléltető modellek által segítette vizsgázóinkat a különben nehéz tárgyból való felelésben. Az első próbát tehát megállták hallgatóink. Tudásukban még vannak hézagok, bizonytalanságok, de ezek a hiányok a jövő év folyamán pótolhatók, s akkor a jövő évi kettős vizsgának: — ötödik osztályú osztályvizsga és képesítő — reménykedve nézhetünk elébe. Három kérdés igényel most rövid megfontolást: 1. Mit kell tennünk a továbbiakra nézve a tanítóképzői anyag célszerű előadását illetőleg; 2. meg kell néznünk, mennyi időt vesz igénybe theologusaink ilyenmódon való tanítói képzése; 3. előnyösebb-e a párhuzamos képzés azzal az újabban felmerült tervvel szemben, hogy a theologia elvégzése után külön egyéves tanfolyamon tétessék kötelezővé a tanítói oklevél megszerzése. 1. A tanítóképzői tárgyakat lehetőleg olyan sorrendben adjuk elő a theologiai akadémián, mint a tanítóképzőben, ahol azok a dolog természetéből következő módon vannak elrendezve. Tehát: a theologiai első évfolyamon adassák elő heti 1 órán a lélektan pedagógiai szempontból; az első- és másodéven felváltva a neveléstan és módszertan heti 2 órán. Testtan másodéven heti 1 órán, mezőgazdaságtan első- és másodéven heti 1 órán, rajz és kézügyesség első- és másodéven heti 1 órán, ének-zene első- és másodéven heti 2—2 órán. A harmadik theologiai éven adassák elő a neveléstörténet és szervezettan heti 2 órán, alkotmánytan és közgazdaságtan heti 1—1 órán, ének-zene 1 — 1 órán, egészségtan 1 órán, rajz 1 órán. A gyakorlati kiképzési órák a tanítóképzőben vannak, úgy hogy az elsőévesek közül naponként egy vagy kettő megy el a gyakorló iskolába hospitálni, tehát figyelni, jegyezni; a másodévesek együtt mennek le hetenként egyszer két órára tanítási előkészítésre és próbatanításra; a harmadévesek szintén együtt mennek le hetenként egyszer három órára: előkészítésre, tanításra, bírálatra. 2. Most vizsgáljuk meg az óratöbbletet. Az első-másodéven eddig is volt heti 2 óra pedagógia, 2 óra harmonium, 2 óra mezőgazdaságtan, ez 6 óra. Az új tárgyak közül a testtan és lélektan csak egy-egy évfolyamon szerepel heti 1 órával, s így a kettő számít egy óra többletnek, a rajz és kézügyességi óra számára a két mezőgazdaságtani órából vonunk el egyet, az ének kíván 2 órát, ha a hospitálást heti 2 órának számítjuk, mint a tanítási gyakorlatot, óratöbbletül 5 órát kapunk. Még ez is csökken azzal, hogy a jogi ismeretek felkerül a harmadévre heti 1 órára, viszont ott az óratöbblet a régi állapottal szemben látszólag 10 óra (egy zeneóra eddig is volt), itt azonban tekintetbe veendő, hogy addig a jogi ismereteket az I—II. éven adták elő heti 2 órán, az egészségtant 1 órán, a III. vagy IV. éven a közgazdaságtant 2 órán, s így a tanítóképzői óratöbblet itt is 5 óra. Az első három évfolyamon tehát évenként átlag 5 órát igényel a tanítóképzés, ami elég sok, de nem annyi, hogy a miatt tudományos lelkészképzésünk végveszélyéről lehetne beszélni, mint némelyek teszik. Az a tudományos lelkészképzés, amelyet ez a heti öt óra végveszélybe dönt, már végveszélyben van tanítóképzés nélkül is. 3. A harmadik kérdésre feleljünk először az órák számával, A tervbe vett ötödik éven a tanító-
