Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-06-28 / 26. szám

Negyvenkettedik évfolyam. 26. szám. Pápa, 1931 junius 28. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .................................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .................................................................. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL IQAZG. PÁPA, FÖMUNKATÁRSÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR.TÓTH LAJOS THEOL. FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. A lelkésztanítóság útján. Június 16-án délután theologiánk másodéves hallgatóival megjelentünk az állami tanítóképző-inté­zetben, hogy a lelkésztanítói képzés első tűzpróbájá­­nak alávessük magunkat. A hely és a környezet nem volt már szokatlan, hiszen az iskolai év folyamán min­den kedden itt voltunk délelőtt kilenctől tizenegyig, amikor is alkalmuk nyílt hallgatóinknak, hogy eze­ken a tanítási előkészítési és gyakorlati órákon teljes betekintést szerezhessenek a mai tanítóképzés mű­hely-, sőt mondhatjuk — műteremtitkaiba, s maguk is próbát tehessenek a módszeres tanítás szép, de kez­dőknek éppen nem könnyű munkájával. Hallgatóink odaadással küzdöttek az állami intézet fórumán egy­házunk és iskolánk becsületéért, s általában jól meg­­állták helyüket. Az említett forró nyári napon délután három órakor kezdődött lelkésztanító-jelöltjeink különbözeti vizsgája a tanítóképző I—IV. osztályának tárgyaiból; mégpedig bevezetőül a rajzból és a kézimunkából. Kedves, hangulatos rajzfeladatot kaptak: x-lábú asz­talka egy cserép virággal; a munka részben nagy kedvvel és gyorsasággal és tudással, részben nagy fi­gyelemmel, lassabban és nehezebben ment, de a ki­tűzött idő alatt mindnyájan elkészültek a kitűzött fel­adattal. A kézimunka-teremben agyagmunkához tet­szésszerinti mintát választhattak az ott kiállított sok szép tárgyból, a tanítójelöltek évközi munkáiból, gyúrtak citromot, körtét, kilogrammsúlyt. Azután rész­ben papírmunkához (kockahálózat készítése) láttak, részben papirvágó fakés faragásában izzadtak. De ez is mind sikerült. A vizsga nehezebb része, a szóbeli, másnap reg­gel nyolc órakor kezdődött. Megjelent rajta az egy­házkerület képviseletében főt. dr. Antal Géza püspök úr is. Vizsgáztak hallgatóink: neveléstan- és módszer­tanból, testtanból, mezőgazdaságtanból, énekből és zenéből. A neveléstan és módszertan egy jeggyel osz­­tályoztatván, 56 tanjegyet kaptak, amelyből 16 jeles, 25 jó, 14 elégséges és 1 elégtelen. A jó eredmény hallgatóink komoly törekvését dicséri, egyúttal a kér­dező tanárok és az elnöklő igazgató megértő eljárá­sának, nevelői tapintatának is beszédes bizonysága; a testtan tanára szemléltető modellek által segítette vizsgázóinkat a különben nehéz tárgyból való fele­lésben. Az első próbát tehát megállták hallgatóink. Tu­dásukban még vannak hézagok, bizonytalanságok, de ezek a hiányok a jövő év folyamán pótolhatók, s ak­kor a jövő évi kettős vizsgának: — ötödik osztályú osztályvizsga és képesítő — reménykedve nézhetünk elébe. Három kérdés igényel most rövid megfontolást: 1. Mit kell tennünk a továbbiakra nézve a tanítóképzői anyag célszerű előadását illetőleg; 2. meg kell néz­nünk, mennyi időt vesz igénybe theologusaink ilyen­­módon való tanítói képzése; 3. előnyösebb-e a pár­huzamos képzés azzal az újabban felmerült tervvel szemben, hogy a theologia elvégzése után külön egy­éves tanfolyamon tétessék kötelezővé a tanítói okle­vél megszerzése. 1. A tanítóképzői tárgyakat lehetőleg olyan sor­rendben adjuk elő a theologiai akadémián, mint a tanítóképzőben, ahol azok a dolog természetéből kö­vetkező módon vannak elrendezve. Tehát: a theologiai első évfolyamon adassák elő heti 1 órán a lélektan pedagógiai szempontból; az első- és másodéven fel­váltva a neveléstan és módszertan heti 2 órán. Test­tan másodéven heti 1 órán, mezőgazdaságtan első- és másodéven heti 1 órán, rajz és kézügyesség első- és másodéven heti 1 órán, ének-zene első- és másod­éven heti 2—2 órán. A harmadik theologiai éven adassák elő a neveléstörténet és szervezettan heti 2 órán, alkotmánytan és közgazdaságtan heti 1—1 órán, ének-zene 1 — 1 órán, egészségtan 1 órán, rajz 1 órán. A gyakorlati kiképzési órák a tanítóképzőben vannak, úgy hogy az elsőévesek közül naponként egy vagy kettő megy el a gyakorló iskolába hospitálni, tehát figyelni, jegyezni; a másodévesek együtt mennek le hetenként egyszer két órára tanítási előkészítésre és próbatanításra; a harmadévesek szintén együtt men­nek le hetenként egyszer három órára: előkészítésre, tanításra, bírálatra. 2. Most vizsgáljuk meg az óratöbbletet. Az első-másodéven eddig is volt heti 2 óra pedagógia, 2 óra harmonium, 2 óra mezőgazdaságtan, ez 6 óra. Az új tárgyak közül a testtan és lélektan csak egy-egy évfolyamon szerepel heti 1 órával, s így a kettő szá­mít egy óra többletnek, a rajz és kézügyességi óra számára a két mezőgazdaságtani órából vonunk el egyet, az ének kíván 2 órát, ha a hospitálást heti 2 órának számítjuk, mint a tanítási gyakorlatot, óra­többletül 5 órát kapunk. Még ez is csökken azzal, hogy a jogi ismeretek felkerül a harmadévre heti 1 órára, viszont ott az óratöbblet a régi állapottal szem­ben látszólag 10 óra (egy zeneóra eddig is volt), itt azonban tekintetbe veendő, hogy addig a jogi is­mereteket az I—II. éven adták elő heti 2 órán, az egészségtant 1 órán, a III. vagy IV. éven a közgaz­daságtant 2 órán, s így a tanítóképzői óratöbblet itt is 5 óra. Az első három évfolyamon tehát évenként átlag 5 órát igényel a tanítóképzés, ami elég sok, de nem annyi, hogy a miatt tudományos lelkészkép­zésünk végveszélyéről lehetne beszélni, mint néme­lyek teszik. Az a tudományos lelkészképzés, amelyet ez a heti öt óra végveszélybe dönt, már végveszély­ben van tanítóképzés nélkül is. 3. A harmadik kérdésre feleljünk először az órák számával, A tervbe vett ötödik éven a tanító-

Next

/
Oldalképek
Tartalom