Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-06-07 / 23. szám

100. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1931. zis, amely nem hitetlenség. Csak a bolond mondja a szívében, hogy nincsen Isten. Wobbennin (Göttinga) professzor előadását asszistense olvasta fel. Ez a tény a kongresszus hall­gatóit érthető szomorúsággal töltötte el, mert Wob­­hermin jelenléte hiányában a diszkusszió is elmaradt. Előadásának címe: »Feuerbach illusionismusa vallás­lélektani megvilágításban«. Az előadás vezérgondo­latai a következőkben foglalhatók össze: Feuerbach (aki szerint a vallás az emberi vágy proiectiója) a vallás valláslélektani értelmezésénél elkövette a hibát, hogy valláslélektani felfogását nem vezette következe­tesen végig, hanem az előfeltételezett eredmény sze­rint válogatta ki a vallástörténelem anyagát. Kutatá­sában összekeveri a vallás lényegének kérdését a val­lás eredetének kérdésével. S ezen kívül idő előtt bele­keveri vizsgálataiba a vallás igazságának a kérdését. Ellensége lesz Feuerbach a vallásnak, mert a vallás­lélektani felfogásától egészen eltér. Félreismeri Feuer­bach Schleiermacher felfogását is. Schleiermacher egyszerű függésérzetét (schlechthiniges Abhängigkeits­gefühl), amely alatt valami egészet átfogó érzet ér­tendő, tisztán csak félelemnek veszi, tehát csak rész­legesnek s nem az egész embert átfogónak. Ugyanez a hibája az u. n. dialektikai theológiának is. (Ez a wobbermini megállapítás nem felel meg a valóság­nak, mert Schleiermacher szerint a vallás a lélek, az érzület sajátságos provinciája, tehát nem lehet az egészet átfogó.) Nem emlékezem meg minden egyes előadásról, mert ez esetben értesítésem nagyon hosszúra nyúlna, s inkább pár olyant érintek, amelyek a gyakorlati élet­ben könnyen aprópénzre válthatók. Érdekes, bár sok újat nem mond dr. Schweitzer: »Lélek és szellem s a hit és a hitetlenséghez való viszonyuk« c. referá­tuma. Lélek alatt az individuális életbölcseséget érti, melynek hármas funkciója az érzés, akarás s gondol­kodás. Szellem (pneuma) nem egyenlő sem az ön­tudattal, sem az intellektussal. Szellem az Istentől megszólított, közösségre törekvő, teremtői spontanei­tásra ébredt, állandóan megújuló én-centrum (sze­mélyiség). A szellem tehát csak a hitben lesz való­sággá. S hit -is csak a szellemben lehetséges s nem a tudatos vagy tudattalan lelkiben. A lélek (psyche) a szellemnek, a test a léleknek lesz a kifejezője. A hi­tetlenség ennek a hierarchiának a lerombolása, a szel­lemi, lelki s testi egység megszűnése. Schlemmer (Berlin) »A vallási hitetlenség a pubertás korszakában« c. előadásában a hitetlenség három formáját rajzolta meg: a vallási igazságokról való meg-nem-győződést, a vallás iránt való érdek­telenséget s a vallásos élményekre való képtelenséget. A korai pubertásban az első és a második forma a gyakori. A gyermek előtt sok igazság kétséges lesz, bár mindent nem von kétségbe. Gúnyolódik egyesek felett, akikben a vallást megtestesülni látja. Szeretne boldog lenni, de érdeklődése nem a vallás irányában nyilvánul meg. A tulajdonképeni pubertásban a hi­tetlenség nem partiellkép lép fel. Sokszor összeomlik az egész vallásosság. Ez az összeomlás vagy intellek­tuális, vagy emotionális irányban következik be. Van­nak, akik büszkék arra, hogy a gyermekcipőkből ki­kerültek s ezekkel együtt a hitet is eldobják. Más oldalról: vannak akik görcsösen ragaszkodnak mind­ahhoz, ami gyermeki. Vágynak a vallásos tapasztalá­sokra, de sohasem érkeznek ide. Érezhető találkozást keresnek, de nem tudnak találni. Az érdektelenség a tulajdonképeni pubertásban nem nagy szerepet játszik. A pubertás utolsó korszakában egészen új irányban kezd a gyermek érdeklődni. A múlt sok ténye, a ne­vetségesség színében él benne. Jöhet az erkölcsi össze­törés, ami oka lehet a hitetlenségének, de a hithez is vezethet. A hitetlenség tehát a pubertáshoz tartozik. A fejlődés alatt nyugalomra van szüksége az ifjúnak. A vezetés csak segítség lehet. A tekintéllyel való veze­tés nem segítség. A vallástanító csak akkor tud igazán vezetni, ha Isten kegyelme hordozza őt is. Schneider (Riga) a studensek lelki ellenállásait a vallással szemben így magyarázza: az ellenszegülé­sek gyakran konvencionális természetűek, avagy társa­dalomlélektanitag érthetők meg. Nem tudják a studen­sek intellektuális úton a vallás tényeit magukévá tenni, avagy esztétikai beállítottságuk következtében vetik el, mert a vallásban az esztétikum következményeinek nem minden felel meg. Sokak ellenszegülése ethikai természetű: a vallásban a kiélés megakadályozóját látják. Vannak továbbá közelebbről meghatározhatat­lan, emotionális beállítottságok, amelyek vallásellene­sen hatnak. Römer (Leipzig) »a gyermeki hit elvesz­tése« c. fejtegetéseiben a gyermeket szeretné meg­kímélni a nehéz harcoktól s küzdelmektől, illetőleg a krízis lehetséges gyengítését ajánlja. — Még egy pedagógiai előadás hangzott el a fiatal vallástanító lelki nehézségeiről, amely azonban nem szólt az élet­ben bent álló vallástanító nehézségeiről, inkább erre a pályára készülő fiatalság küzdelmeit mutatta be. A konferenciát május 30-án a résztvevők élénk s meleg ünneplése közt, a jövő évi lipcsei találkozás reményében zárta be Beth professzor. Bécs. Márkus Jenő. @@®©®®®@&W^®®®@®®®®®®®®®®®®®®@Cei®@®@@S@ VEGYESEK fa) © ©@®®®®@®®®@®@®@®®®©®®®@®®®®®®®@®©@:e)®@®S) — Személyi hírek. A kormányzó úr őfőméltósága dr. Lázár Andor budapesti ügyvédet, kollégiumunk volt jeles diákját, egyházkerületünk ügyészét a honvédelmi minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki. A ki­nevezés egyházkerületünkben is nagy örömet keltett, mert dr. Lázár Andort valóban olyan személyiségnek ismertük meg, aki magas eszményeket tartva szem előtt bátran és lelkesen dolgozott. Működésében mindig a közérdek volt az első és ennek érdekében áldozatoktól sem riadt vissza. Főiskolánk iránt érzett ragaszkodását több alkalommal tettekkel is kimutatta. A Protestáns Pat­­ronázsnak eleitől fogva lelkes munkása volt. A kinevez­­tetés alkalmából tisztelettel köszöntjük és munkájára Isten gazdag áldását kérjük. — A kormányzó úr őfő­méltósága dr. Renessey Pongrác enyingi főszolgabírót, egyházmegyei tanácsbirót Veszprém vármegye főispán­jává nevezte ki. A Kenessey-család sok derék férfit adott nemcsak a hazának, de református egyházunknak is. Az új főispán beiktatása alkalmából a veszprémi ref. templomban istentisztelet volt, melyet Ólé Sándor pápai ref. lelkész, megyebizottsági tag tartott. Az üdvözlések során a dunántúli ref. egyházkerület nevében dr. Antal Géza püspök úr mondott meleghangú köszöntőt. Ad multos annos! — „A keresztyénség és a szociális kérdés.“ Dr. Keller Adolf, a Genf ben székelő Nemzetközi Társa­dalomtudományi Intézet főtitkára, délkeleteurópai kőr­útján, folyó hó 3-án, városunkba érkezett, ahol a ref. theológiai akadémián este 7 órakor nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott „A keresztyénség és a szociális

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom