Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-06-07 / 23. szám

1931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 101. oldal. kérdés“ címen. Az illusztris előadót dr. Antal Géza püspök úr mutatta be, különösen kiemelve dr. Kellernek az európai protestáns egyházak segélyirodájával kapcso­latban kifejtett működését. A mély gondolatokban gaz­dag előadást Horváth Endre gimn. tanár tolmácsolta nagy szakavatottsággal. Dr. Keller pápai tartózkodása alatt dr. Antal Géza püspök úr vendége volt és június 4-én hagyta el városunkat, mint körútja utolsó állomá­sát és Győrön keresztül Svájcba utazott. — Gyászhírek. Dr. Márk Ferenc a békési ref. reálgimnázium igazgató-tanácsának elnöke, életének 84-ik esztendejében csendesen elhunyt. Az anyaszentegyházat féltő szeretettel és hűséges buzgósággal szolgálta 55 éven keresztül, melyből 21 évet Békésen töltött. Az igazgató-tanácsnak 15 éven keresztül volt elnöke. Nagy tudományos készültségü és törhetetlen hitű szolgája volt az Úrnak. Áldott legyen emlékezete. őszinte részvéttel közöljük a szomorú hírt, hogy Kovács Miklós ref. s.-lelkész hosszú betegség után, éle­tének 26-ik évében Budakeszin elhunyt. Május 31-én szülőfalujában, Cseszneken temették el nagy részvét mel­lett. Az Úr vigasztalja meg hátrahagyott szeretteit. A túlsó Komáromban működő Protestáns Jó­tékony Nőegylet vagyona állapota volt 1930 dec. 31-én rendezési alap (forgó tőke) 21.495 K, alaptőke 42.350 K, elaggott szegények segélyalapja 2170 K, Baross Gá­­borné ref. szegényház alapítványa 1140 K, Antal Gábor ref. püspök iskolai ösztöndíjalapja 3652 K, összesen 70.809 K. Az egylet ez évben tölti be fennállásának 50-dik évfordulóját. Az egyesület ügyeit Pap Kovách Elemérné elnök, Jánossy Lajosné és özv. Vargha Sán­­dorné alelnökök, Vásárhelyi Károly titkár, Takács Ilona gondnok, Fülöp Etelka pénztáros, Pethő Sándor ellenőr, Salamon Juliska jegyző vezetése mellett 40 tagú választ­mány intézte. — A genfi „Egyetemes Központ“ megnyílt. A Genfben székelő öt keresztyén világszervezet, nevezete­sen a »Gyakorlati Keresztyén Társadalomtudományi In­tézet Egyetemes Tanácsa«, a »Nemzetközi Missziói Ta­nács«, a »Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövet­sége« és a »Keresztyén Diákok Világszövetsége« a »Nem­zetközi Tanulmányok Egyetemes Központja« néven kö­zös szervezetet hozott létre, hogy mindezeket a mozgal­makat közösen érdeklő kérdésekben -együtt dolgozzanak. Ennek a helyisége a rue de Montchoisy 2. sz. alatt van, hol az első három mozgalom irodái is székelnek. Január 26-án adták át a helyiséget az intézet belső munkatársai­­sainak, majd egy héttel később a nyilvánosság számára is megnyitották. A szervezetnek tagjai lehetnek mind­azok, kiket az egyetemes szervezkedés kérdése érdekel. — Rádió-áhitatok Svédországban. A svéd rádiót áhítatok tartására először a stockholmi K. I. E. (Ke­resztyén Ifjúsági Egyesület) elnökségének egyik tagja ösztönözte. Majd a svéd KIE-ek Országos Szövetsége is foglalkozott ezzel az egész országot érdeklő különös fontosságú kérdéssel. A rádió-társaság kezdetbeni ellen­állását sikerült, más államokban rendesen tartott hasonló áhítatok példájára való hivatkozással, legyőzniük. A svéd KIÉ országos vezetői felajánlották a rádió-társaságnak, hogy megfelelő igehirdetőket és énekeseket bocsátanak rendelkezésükre és a költségeket is ők fedezik. 1930 szeptember elseje óta az áhítatokat naponta megtartják. Az áhítat énekkel kezdődik, majd 5—7 perces igehirdetés és ima következik, melyet vagy az államegyház, vagy a szabadegyház egyik lelkésze tart és záróénekkel végző­dik. Egyes napokon az áhítatok meghatározott népréteg­hez szólnak, vagy egy különös célt szolgálnak. Hétfőn a sportvilág, csütörtökön a kórházi betegek és szom­baton pedig az iskolák számára van áhítat. Ez a nem­rég bevezetett újítás nagyon áldásosnak bizonyult. Szá­mos köszönőlevél jött Svédországon kívül Dániából, Finnországból, Lettországból és Norvégiából is a rádió­társasághoz. A levélírók hangsúlyozták, hogy az áhí­tatok hallgatásával járó költségeket (az előfizetési díjat es a készülék beszerzési és fenntartási költségét) szívesen vállalják. Dániában is hasonló előkészületeket tesznek. — Alkoholellenes vasutas mozgalom szervezése. Mándenki azonnal belátja, hogy milyen nagy egy ilyen mozgalom fontossága. Nemcsak a vasutaknál elen­gedhetetlen fegyelem, hanem mindenekfölött az üzem­­biztonság szempontjából. Ha részeg soffőr autójába senki sem ül szívesen, ugyanez áll az alkoholt élvező vasutasokra, kikre szintén nem szívesen bízzuk életün­ket és vagyonúnkat. A nyugati államokban erre már régen rájöttek és Olaszország és Spanyolország ki­vételével minden európai államban megalakult az al­koholellenes vasutas mozgalom. A nemzeti csoportok 1907-ben Stockholmban nemzetközi vasutas alkohol­­ellenes szövetségbe tömörültek. Eddigelé a magyar mozgalom e nemzetközi együttesből hiányzott. Most dr. vitéz Csia Sándor ösztönzésére és szervezésében megindult a magyar mozgalom megalakulása is. A »M.agyar Absztinens Vasutasok Egyesülete« június 14-én délelőtt fél 9 órakor tartja a Budapest keleti pályaudvari tanácsteremben (érkezési oldal hátsó része, első emelet) alakuló közgyűlését, melyre minden érdeklődőt szívesen látnak. Felhívjuk a protestáns vasutasokat, hogy az üdvös mozgalomban minél szá­mosabban vegyenek részt. Akik az alakuló közgyűlé­sen személyesen megjelenni nem tudnak, csatlakozásu­kat előzetesen Írásban is bejelenthetik dr. vitéz Csia Sándor máv. igazgatósági főorvosnál (Budapest, VI., Andrássy-út 73. fszt. 35.). A mozgalomnak kétféle tagsága van. A rendes tagok legalább egy évi időre kötelezik magukat a szeszes italoktól való tartózko­dásra. (Kivétel orvosi rendelés, vagy urvacsora-vétel esete.) A pártoló tagok mértékletességre kötelezik magukat. Az egyesület nemzetközileg elfogadott jel­vényét (kerek paizs, kék zománc alapon arany szár­nyaskerék) csak a rendes tagok viselhetik. A jelvény már az alakuló közgyűlésen is megvásárolható. A tag­sági díj mindkét kategóriában évi egy pengő. A ma­gyar mozgalom megalakulását dr. vitéz Csia Sándor junius 17-én fogja a mozgalom varsói nemzetközi kongresszusán bejelenteni. — 15 üres hely az Otthon-Misszióban. 50 férőhe­lyünk van, állandó létszámunk azonban csak 30—35. Többen nem jelentkeztek még sohasem. Aki nem sze­ret és nem akar dolgozni, az nem jön hozzánk, ezért vannak üres helyeink. Hogy e helyek felhasználatlanul ne maradjanak, elhatároztuk, hogy gondozásba veszünk néhány beteges, aggkori, vagy más gyengeségben szenvedő férfit és nőt. Képzett ápolónőnk van, sze­retetteljes, gondos bánásmódot, rendes étkezést, jó lakást tudunk nyújtani. Intézetünk 1500 négyszög­­öles kert közepén fekszik, levegője pormentes. Az így felveendő férfiakat és nőket elkülöníthetjük többi gondozottjainktól. Az emberszeretetnek és így Isten országa ügyeinek akarunk szolgálatot teljesíteni akkor, midőn egyes családokat megszabadítunk attól a sok­szor megoldhatatlan problémától, melyet az ilyen beteges családtag ápolása számukra jelent. — Kő­­míves munkára vonatkozó felhívásunk sikerrel járt. Munkanélküli gondozottjaink jórésze ebben talált REFORMÁTUS FŐISKOLAI KÖNYVTÁR PÁPA

Next

/
Oldalképek
Tartalom