Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-02 / 5. szám
22. oldal. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP 1929. fel, hogy az éledő reformációnak Szigetvár eleste törte meg a szárnyát. Az örökös harc elűzte a lakosságot, a várban levő török őrség pedig lehetetlenné tette, hogy munkás emberek tömegesebben szállhassanak meg mindaddig a vidéken, míg a várban török az úr. Vissza-visszafoglalták a magyarok (1562, 1595), de egy-két év al^tt újra gazdát cserélt. A feléledt tűz kialudt, a Szegediek, Pernesziek munkáját csak a történelem emlegeti. Csánki i. m. 36. 1. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. 1. kötet. Sopron, 1924. 471. 1. Földváry László : Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. Budapest, 1898. 11. 35. 1. Boldogasszony fa. Azok közé a községek közé tartozik, melyek évszázadok viharát csak alig állották ki, mikor valami eltörölte a föld színéről, csak újabb betelepült nemzedék tudta fenntartani az ősi községnek a nevét. 1258-ban Ormán, 1313-ban Bodugazunfalva név alatt találkozunk vele, földesurai 1600 körül a Batthyány család, 1626-ban Imreffy Farkas. Imreffy idejéből van róla adatunk, mint református gyülekezetről, amikor (1627) Jobbágyi István volt a lelkésze, aki már két év múlva Gigére költözött; Talán megélhetése nem volt biztosítva, vagy a fentebb említett Imreffy kényszerítette távozásra? jobbágyi nevével záródik is egyházának története, magát a községet is elsodorta a török uralom, 1703-ban még puszta, csak 1726-ban lett újra községgé, a községgel azonban nem éledt fel újra a reformáció, lakosai katholikusok. Csánki i. m. 48. 1. Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. IX. 94., 100. 11. Gelse. 1624-ben Jobbágyi István a református papja, aki nem lehetett itt három évnél tovább,1 majd Horváth Pál a lelkészének neve, (1633) aki azonban »gyermek ifjú« volt még, s innen Szentára került, engedélyt csak predikálásra kapván. Felügyelője Fider Mihály csurgói pap lett s volt is mindaddig, mig a gyermek ifjú Horváth »haját illendően nem viseli«. Gelsén nem volt aztán több ref. lelkész, még az 1634. évi kiskomáromi zsinaton bejelentették, hogy az evangélikusok elfoglalták. Még pedig úgy került az evangélikusok kezére, hogy Horváth egy Csillag nevű sógorát ottlelkészkedésének idején hosszabb ideig magánál tartotta s mikor Horváth eltávozott onnan, helyét egyszerűen elfoglalta Csillag (Dávid) s ő evangélikus lévén, vitte magával a gyülekezetét. Csillag Dávid bizonyára kiválóbb ember volt Horváthnál, kevéssel később a hódoltságbeli somogyi és zalai gyülekezetek (evang.) esperesévé választatott. Magy. prot. egyháztört. adattár. IX. 59., Thury i. ni. I. 283., Payr i. ni. 436. 1. Hahót. Itt is volt ref. gyülekezet, 1623-ban lelkésze Pápai Gergely, aki azonban még ez évben eltávozott innen, helyébe a szentlőrinci zsinaton Laki Gergelyt avatták fel. Laki 1627-ben még itt volt, valószínűen az ő távoztával került 1631-ben az evangélikusok kezére. M. prot. égyhtört. adattár. IX. 46., 52., 100.11. Payr i. m. 443.1. Karos. Lelkésze Hevesiváni Orbán 1634-ben Galambokra megy s helyébe még ez évben Fábri Pál kerül. A karosiak azonban nem akarják megfizetni a »sallariumot«, papjuk távozni kénytelen, Tapsonyban, majd Somodorban találjuk a következő években. 1 V. ö. Boldogasszonyfán 1627-ben ő a lelkész. Kanizsai Pálfi János püspök naplója sem a legszebben emlékezik meg a karosiakról, »1635 aug. 12 et 14 die. A karosiak, kikről gyanóság támadott volt, előttem nyilván erősítették és megvallották, hogy ők pápistákká nem löttenek0 hanem mint azelőtt, úgy most is mivelünk egy körösztyéni vallásban vannak, ezután is Isten segítségéből abban meg maradni igyekeznek«. A gyanú nem lehetett egészen alaptalan. Révész Kálmán: A presbitérium legelső nyomai hazai református egyházunkban. Prot. Szemle. 1892. 433. 1. Thury i. in. I. 283—285. 11. Thury kéziratai a föisk. kvtárban. Kéthely. 1633-ban Hercegszőllősi János a kéthelyi pap, itt hirdeti az igét még két év múlva is. Felügyelete alá tartozott Kéthelyen kívül még Must, Sári és Magyari vagy Magyaré. Laskói Sándor, a kiskomáromi egyházmegye alesperese Kéthelyen lelkész 1640 és 1643-ban. Ezzel aztán záródik egyházának története. — Kéthely mint község ma is fennáll, teljesen katholikus, Must nevét (Muszt) egy erdő őrzi, Sári 1720-ig önálló jobbágyfalu, azóta puszta, Magyari pedig a mai Kéthelynek egy része. Csánki i. m 94. 1. Thury i. m. I 284., 294., 302. 11. Thury kéziratai a főisk, kvtárban. Kisgörbő. 1612-ben avatták fel lelkészének Deáki Dánielt a köveskuti zsinaton, 1618-ban a kiskomáromi egyházmegye (alias: somogyi) egyházai közé sorozták Kisgörbőt, ahol ekkor már Tőtősi György a pap, 1622-ben Szántói István, aki két világi embert karddal megsebesített, minthogy a pápai zsinaton nem jelent meg, elrendelték elővezettetését. 1631-ben Kisgörbő is az evangélikusok kezére került, hogy miként, arról Kanizsai ref. püspöknek Kis Bertalan evangélikus püspökhöz írt leveléből értesülünk. »1631 okt. 13. Itt Pápán való mulatósom alatt a minap panasz gyanánt terjesztették élőmben, hogy Kegyelmed a lutheranismus terjesztésében nem apostoli, hanem antikrisztiustól tanult és vétetett módját (gyakorolja), melyet Kegyelmed egy fóka idő óta exerceálni kezde. A görbői eklesiában is prosequeálni és continualni igyekezett volna, mivelhogy Kegyelmed a mi ott levő atyánkfiára u. m. Matthias Fertoriusra tizenhét drabantot küldött volt az. elmúlt héten, hogy azoktul helységéből violenter kihányattassék. Békesség lelke-é ez... stb.« Tehát utolsó ref. papja Fertorius Mátyás volt. Payr i. m. 464. skk. Magy. prot. égyhtört. adattár. VII 116., 120., VIII. 28, 88. 11. Thury kéziratai a főisk. kvtárban. (Folyt, köv.) Beck Gergely. Orgonaszentelési ünnepély Litéren. »Kiskert Litér«, énekelte egykor Pap Gábor, a dunántúli egyházkerület későbbi püspöke, aki mint litéri, vilonyai lelkipásztor, a költészet terén is nemes hivatottsággal munkálkodott. Ez a kiskert egy 500 lelkes község, majdnem teljesen református lakossággal. A litéri református egyház 1784-ben lett tényleg anyaegyházzá. Ez év március 8-án hozta első lelkipásztorát, Toronyai Jánost Csórról, ki 1784 április 11-én irta be az anyakönyvbe az első megkeresztelt csecsemőt. Az egyház keletkezési idejét azonban vissza lehet vinni az eredeti okmányok alapján 1732-re. Litér 1732-ben még puszta volt, a mezőszentgyörgyi földesurak birtoka, akiknek engedélye folytán nyertek itt megtelepedési és szabad vallásgyakorlati jogot azok a református vallásu magyar lakosok, akiket a bakonyi Olaszfalu
