Dunántúli Protestáns Lap – 41. évfolyam – 1930.

Lapszámok - 1930-06-01 / 22. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. IGAZG. PÁPA, FŐ- FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÓK. A zsinat. Május 8-án jegyzők Marton János és dr. Jókay­Ihász Miklós. Dr. Antal Géza püspök jelentette, hogy a pénz­ügyi bizottság újabb munkálatokat végzett, dr. Jókay­Ihász Miklós országgyűlési képviselő a szociálisügyi bizottság tevékenységéről számolt be. Dr. Puky Endre indítványára a zsinat kimondotta, hogy a tör­vényjavaslat második olvasása során a szöveg felol­vasását mellőzi s ezt a szakasz-, bekezdés-, pont meg­nevezése pótolja. Ez nagy időmegtakarítást jelent. Kerületünkből e napon a részletes vitában dr. Bene Kálmán, dr. Segesdy Ferenc, dr. Antal Géza, Medgyasszay Vince, dr. Jókay-Ihász Miklós, Lőke Károly vettek részt. Ravasz László püspök indítványozta, hogy ott, ahol több lelkipásztori állás van, a munka megfelelő felosztásáról helyi szabályrendelet intézkedjék. Antal Géza hozzájárul Ravasz püspök indítványához. Az egyházközségről szóló fejezetnél a többek között felszólaltak Ravasz László és Antal Géza püs­pökök, Benedek Zsolt konventi tanácsos, Medgyasszay Vince, Janka Károly egyházkerületi lelkészi főjegyzők, Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodel­nöke, egyházkerületi világi főjegyző, Tatár Balázs ny. középiskolai főigazgató is. Kimondotta a zsinat, hogy ha az egyházközség lelkipásztorát püspökké választ­ják, az egyházközség a püspök-lelkipásztor egyház­községi feladatainak részbeni ellátására másik lelki­pásztori állást szervezhet. A 38. §-t Medgyasszay Vince következő szöve­gezésében fogadta el a zsinat: »Püspökváltozás ese­tében a volt püspök lelkipásztori állását csak a püspök­választás után lehet betölteni. Ha püspökké más egy­házközség lelkipásztorát választják meg s ő előbbeni állásán megmarad, a volt püspök mellé választott lel­kipásztor azt a lelkipásztori állást foglalja el, melyet eredetileg a volt püspök töltött be. Ha az újonnan megválasztott püspököt püspökelődje lelkipásztori ál­lására is megválasztják, vagy ha a volt püspök csak volt állásáról mond le, lelkipásztori állásáról azonban nem, a püspök mellé választott lelkipásztor előbbi jogi helyzetében marad«. Kiss Ferenc egyetemi tanár a következőket mondja: A Vakok József Nádor-Intézete kérvényt in­tézett a zsinathoz, engedje meg, hőgy vakok is lehes­senek orgonista-kántorok. Kiss professzor felszóla­lása után úgy határoz a zsinat, hogy tanítói munkával egybe nem kötött, önálló kántori állásoknál zeneis­kolai oklevél helyettesítheti a tanítói oklevelet. Vagyis az egyház nem zárkózott el a vakok kérése elől. Az erre vonatkozó határozatot Kun Béla fogalmazta s a következő: »Kántorrá és kántortanítóvá azt a magya­rul tudó, magyar állampolgárt lehet választani, aki tanítói oklevelet szerzett és kántori képesítő vizsgát tett. Tanítósággal egybe nem kötött kántori (önálló kántori) állásra választhatóságnál a tanítói oklevelet zeneiskolai oklevél vagy bizonyítvány pótolhatja. Aki­nek azonban csak zeneiskolai oklevele vagy bizonyít­ványa van, a köznevelés és közoktatás szervezetéről szóló egyházi törvény értelmében köteles az egyházi énekből, vallástanból s ezek módszertanából vala­melyik egyházkerület vizsgáló bizottsága előtt pótvizs­gálatot tenni. Azt, hogy milyen zeneiskolai oklevél vagy bizonyítvány pótolja a tanítói oklevelet, az egye­temes konvent állapítja meg«. Kimondja a 40. §, hogy egyházközségi főgond­noknak olyat ís meg lehet választani, aki nem lakik az egyházközségben. A presbiter ellen, aki az isten­tiszteletekről állandóan elmarad, az Űrvacsorától vo­nakodik, a lelkigondozás vagy belmissziói munka tel­jesítését igazolatlanul megtagadja, vagy házassága megkötésénél és gyermekei vallásos nevelésének ügyé­ben a református egyház rovására jár el, fegyelmi el­járást kell indítani. Május 9-én jegyzők Ravasz Árpád és dr. Erdős Károly. Kerületünkből a részletes tárgyalásnál felszólal­tak: Vargha Kálmán, Medgyasszay Vince, dr. Jókay­Ihász Miklós, dr. Antal Géza és dr. Balogh Jenő. E napon váratlanul igen heves vita támadt a 87. §-nak annál a bekezdésénél, amelyben voltakép a főváros és a vidék eltérő felfogása ütközött meg és amelynek érteimében a Budapest főváros törvényható­ságának mindenkori területén levő egyházközségek kü­lön egyházmegyét alkotnának. Vásáry István, Debre­cen polgármestere, beszél elsőnek a bekezdés ellen és nem látja azt sem helyesnek, sem indokolhatónak. Némethy Károly, a budapesti egyházközség főgond­noka, hangoztatja, hogy igen fontos indoka van az önálló egyházmegyévé alakulásnak. A budapesti egy­ház sorsa a legszorosabban összefügg a magyar kál­vinizmus és a magyar nemzeti társadalom jövőjével. Egyáltalában nem privilégiumról van itten szó, az egyház egyetemének használna a zsinat, ha ezt tör­vénybe iktatná. Rendkívüli előny rejlik abban, ha az egyházközség nem tartozik szélesebbkörü egyházme­gyéhez. Kéri a bekezdés változatlan elfogadását. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, a budapesti egyházközség gondnoka, nem oszthatja az ellenzéki véleményt. Ha ,»a török hódoltsághoz ha­sonló helyzet megismétlődésétők féltik Budapestet és a benne levő reformátusokat, akkor alig tudnánk meg­adni, úgymond az államtitkár, a szükséges védelmet ezzel a törvényszakasszal. Igenis, szükség van ennek a kérdésnek törvényhozási szabályozására, sőt azt sem tartaná feleslegesnek, ha egészen külön törvénycikk szabályozná a helyzetet. Annyira mások ennek a nagy egyháznak a viszonyai, hogy nagyon helyes és bölcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom