Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-01 / 22. szám
94. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1930. dolog, ha az egyházi törvényhozás körülhatárolja ezt az egyházközséget, anyagi és közoktatási kérdések egyaránt indokolják a külön intézkedést, amely egyébként senkinek az érdekét nem sérti. Ravasz László püspök azzal kezdi, hogy ez a vita nem jogi, hanem lélektani vita. A környékbeli községek addig nem illeszkedhetnek be a budapesti eklézsiába, amig azokat törvényhatóságilag, politikailag is Budapesthez nem csatolják. Nem kiváltságot kér Budapest, terhek alatt roskadozik és elvi alapon kíván határozatot, melyet létrehozni a zsinatnak kötelessége. Antal Géza püspök ellene van annak, hogy Budapestről kivételes jogszabály gondoskodjék, de mivel Ravasz püspök indítványa elvi alapokon nyugszik, azt elfogadja. Dr. Balogh Jenő főgondnok szerint a törvény mindig az élet igényeit akarja kielégíteni. Az eredeti javaslatot fogadja el. Dr. Jókay-lhász Miklós- is azt az elvet hangoztatja, hogy ha törvényt alkotunk valamiről, az már azzal törvényes lesz. Medgyasszay Vince a javaslat e pontjának törlését kéri. Sz. Kun Béla előadó reflektál a szónokoknak, majd rendkívüli izgalmak között kerül sor a szavazásra, dr. Benedek Zsolt , konventi tanácsos, dr. Márk Endre Debrecen ny. polgármestere a kérdés feltevéséhez szólnak, mig végül a bekezdést olyan szövegben fogadja el az országos zsinat, hogy: A nagy népességű egyházmegyének joga van a maga határait úgy állapítani meg, ho'gy ez a város határával egybeessék. Dr. Jókay-lhász Miklós indítványára az egyházmegyei közgyűlésen ezután az ügyésznek szavazati joga lesz. Hamar István indítványára az egyházmegye területén levő theol. akadémia igazgatója hivatalból tagja az egyházmegyei közgyűlésnek. Görömbey Péter indítványára kimondták, hogy az egyházmegyék költségvetését jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az egyházkerületre. Május 10-én Marton János és dr. Erdős Károly volt jegyző. Dr. Antal Géza a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette elő, melyeket a zsinat elfogadott. Az országos közalapról és az egyházi adóról szóló törvényjavaslatok letétetnek az egyházkerületek útján az egyházmegyékhez, hogy észrevételeiket és esetleges javaslataikat 1930 december 31-ig terjesszék fel. Hosszú és élénk vita tárgyát képezte a 46. számú iromány, a zsinati missziói bizottság jelentése. Ennek alapján elfogadták, hogy utasítják az egyetemes konventet, tegye meg az előkészületeket a református diakonusképző-intézet felállítására. A vitát a dr. Antal Géza és társai által május 6-án beadott indítvány provokálta, mellyel szemben a missziói bizottság azt javasolta, hogy »egyházunk nagyjelentőségű missziói munkájának alapelvei külön törvénycikkben állapíttassanak meg ama rendelkezések figyelembevételével, amelyek a misszióra vonatkozólag a most tárgyalás alatt levő alkotmányügyi törvénycikkbe felvétetnek«. Utasítja tehát a zsinat a missziói bizottságot, »hogy a) a missziói törvényjavaslatot ennek megfelelőleg dolgozza át és b) a missziói munka részleteire vonatkozólag készítsen egy zsinati szabályrendeletet és mind a két munkálatot terjessze az országos zsinat legközelebbi ülésszaka elé«. Forgács Gyula előadó megindokolja a bizottság kívánságát, hogy a missziói munkát külön törvénycikkbe iktassák. Dr. Antal Géza püspök szerint az erjedés korát éljük, amelyben nincsenek egészen kialakult nézetek és az eszközökre vonatkozó határozott megállapodások. Nem szabad az egyház kezét hosszú időre megkötni. Indítványozza, a zsinat utasítsa az egyetemes konventet, hogy legközelebbi gyűlésében alkossa még a missziói munkák végzését részletesen szabályozó rendeletet és azt mutassa be az országos zsinatnak. A konventi szabályrendeleten a szükséghez képest a konvent bármikor változtathat, ellenben a zsinati szabályrendeleten csak a 10 évenként ülésező zsinat. B. Pap István támogatja dr. Antal Géza indítványát, mert ebben a deklarációban benne van, hogy a zsinat ezt a nagy ügyet a magáévá teszi, tehát az ügyet nem veszélyezteti. Ha valami megér minden pénzt, minden fáradságot, minden figyelmet, úgy a misszió ügye az. Dr. Kováts J. István szerint a missziói törvény pontjai bele vannak építve az egyház alkotmányába, annak szerves részei, tehát felesleges külön törvényt alkotni ez ügyben. Dr. Puky Endre rámutatott arra, hogy ha a ref. egyház meg nem hallja azt a követelést, amely ott kopogtat ajtaján, akkor vesztes fog maradni az egyházak nagy versenyében, ellenben ha megérti és megvalósítja, talán soha nem remélt fejlődéshez .jut. Ő a külön törvénybe foglalás hive, kéri, hogy a törvényt dolgozzák át. Dr. Ravasz László, a zsinati missziói bizottság elnöke szerint a ref. sajtóban, egyházi és missziói munkában régóta elevenen él annak szükségérzete, hogy a magyar ref. egyház legmagasabb testületé a misszió árvának látszó ügyét tegye magáévá. A törvény mindig akaratot fejez ki, de néha hitvallást is kell, hogy kifejezzen. Szükség van egy nagy alaptörvényre, mert az idő megérett arra, hogy a misszió ügye pár pontos ünnepélyes deklarációval belekerüljön az országos zsinat által megállapítandó törvénykönyvbe. Igaz, hogy sok téves és zavaros nézet van a misszió körül, de az alapfogalmak tekintetében minden egyes református egyháztag egyforma meggyőződésű. Kiss Ferenc szerint a missziói munka egyházunkra nézve olyan alapvető, lényegbe vágó munka, amely nélkül egyházunk fenn nem állhat. Az államsegély elmaradhat a nélkül, hogy egyházunkat léteiében megingatná, de a missziói munka nem maradhat el. Dr. Antal Géza megindokolja, hogy miért adta be indítványát, mert az alapelvek még nem teljesen kiforrottak. Ő is át van hatva a missziói munka óriási jelentőségétől és azt tartja az egyházi élet legörvendetesebb jelenségének, hogy egyházi életünk nem elégszik meg csupán a templomi szolgálattal, nekünk az evangéliumot bele kell vinni az életbe. Az ünnepélyes deklarációt tartalmazó pár pontos törvényt ő is készséggel elfogadja, épp azért azt indítványozza, hogy a zsinat utasítsa a missziói bizottságot ennek a deklaráció jellegű törvénycikknek az elkészítésére, a missziói munkát szabályozó, részletesen kidolgozott szabályrendeletet pedig a konvent készítse el. A zsinat ilyen értelemben határozott. A 123. §-nál dr. Jókay-lhász Miklós indítványára kimondotta a zsinat, hogy a kerületi ügyészt is a • gyülekezetek válasszák. A 125. §-nál a bizottsági tervezetet Görömbey Péter indítványára és dr. Jókay-lhász Miklós hasonló értelmű felszólalására módosították és egyhangúlag kimondották, hogy a püspököt az egész magyar református egyház lelkészei közül lehet választani, épúgy
