Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-19 / 20. szám

Negyvenedik évfolyam. 20. szám. Pápa, 1929 május 19. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- A FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ- ®í® IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A tanító Szent Lélek. „. .. a Szent Lélek . . . mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe jut­tatja mindazokat, amiket mondottam nék­­v tek.“ Ján. 142fi. Kálvin János egyik nagy érdeme az, hogy erőtel­jesen kiemelte a Szent Lélek munkáját. Méltán nevezte őt egy modern theológus a Szent Lélek theológusának. Református egyházunk alapigazságai azért oly meg­­dönthetetlenek, mert Krisztuson alapulnak. Egyházunk életében nyilvánvaló a Szent Lélek ama munkája, melyre az Úr Jézus a fenti versben hivatkozik : tanítani a hí­veket. A tanításra mindenkor nagy szükség volt. Az ős­­keresztyénség idejében mily harcok folytak az egyház­ban ! Hogy ostromolta az evangéliumot egyrészt a Pa­lesztinái particularismus, másrészt a pogányság féktelen szabadossága és szépségkultusza! Mennyire kellett hang­súlyozni a keresztyénség minden népre kiterjedő egye­temességét, a szabadság félelmetesen hősies, a fegyel­mezésben legelőször önmagát legyőző királyi magassá­gát és a kereszt csodálatos szépségét meglátott lélek boldog derűjét. Az emberek hamar elfelejtették, amit tanultak, de a Szent Lélek eszükbe juttatta Krisztus mondásait és e mondások újból tűzzel, erővel, bátorsággal töltötték meg a gyarló agyagedényeket. Az egyháztörténet nagy csodáinak egyike, hogy a Szent Lélek miként tanította, intette, vezette az egyhá­zat. Amikor formalizmusba akart sűlyedni, a Lélek rá­mutatott az evangélium lelkiségére. Amikor megszáradt csonttetemek látszottak csak, jött újból mint sebesen zúgó szél zendülése. Az elepedt lelkek ujongó örömbe törtek ki és az elnémult ajkakon himnuszok, zsolozs­mák fakadtak. Tant és életet egyaránt megújított a Lélek és pe­dig azzal, hogy r oda vezette az embereket a Krisztus­hoz. Halljátok Őt! ^ Benne van az Élet, az Igazság, a Világosság, Ő az Út, menjetek Hozzá és Benne és Rajta keresztül megtaláljátok a lét titkát: Istent. A Lélek ma is tanít. A Lélek az, Aki eszébe jut­tatja az Egyháznak darabokra, részekre szakadozását. A Lélek dolgozott Stockholmban és Lausanneban. A Lélek nem engedi párnáin pihenni a nyugati keresz­­tyénséget, hanem eszébe juttatja az Úr mondását: „más juhaim is vannak nékem“ és ezrével indulnak el a misz­­szionáriusok Ázsiába, Afrikába és a Csendes Óceán szigeteire. A Lélek az, Aki indításokat ad a társadalmi prob­lémák krisztusi szellemű megoldására. A Tőke és Munka nagy harca csak akkor jut nyugvópontra, ha a Léleknek engedelmeskedik mindkét fél és eszükbe jut a Mester szava:, Szeresd felebarátodat mint temagadat. Jöjj Szent Lélek és taníts minket is. Lövelj vilá­gosságot a magyar éjszakába. Láttass velünk dicső­séges jövendőt, hogy el ne csüggedjünk a ma nehéz­ségei közepette. Lehelj új életet mibelénk, hogy teljes­séggel megújuljunk. Jövel Szent Lélek Úr Isten, egyházak, nemzetek, egyének legnagyobb tanítója, mert Krisztushoz vezetője! Pongrácz József. A református egyházi műkincsek és történelmi emlékek megőrzése. (Az országos zsinat tudoniányügyi bizottságának jelentése.) Az Egyetemes Konventnek ugyané tárgyban kö­vetkező intézkedései ismeretesek előttünk: 1893: 25. számú határozatával felhívta az egyház­­kerületeket saját körükben teendő intézkedésekre a műemlékszerü templomok összeiratása és a műemlé­kek országos bizottságához fölterjesztése ügyében. 1899:51. számú határozatával az erdélyi egyház­­kerület fölterjesztésére megengedte, hogy tanintéze­teink a maguk muzeális jellegű gyűjteményeit a mú­zeumok és könyvtárak országos felügyeletére vonat­kozó szabályzatnak bizonyos kikötésekkel alávethetik. 1918:45. számú határozatával a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának átirata alapján a leg­melegebben ajánlja az egyes egyházaknak, hogy le­véltári anyagukat az egyes egyházkerületek főiskolái­ban központosítsák. 1918:162. számú határozatában foglalkozik az Országos Református Lelkészegyesület 1917 novem­ber 2-án tartott közgyűlése ama kérésével, hogy a konvent szakférfiak bevonásával alakítson egy egyház­­művészeti bizottságot, mely számon tartsa műemlék­­jellegű épületeinket s tárgyainkat, egyházunk törté­neti jellegének megfelelő művészi terveket készítsen templomok, iskolák, lelkészlakok építésére, berende­zésére, szentedények, térítők kivitelére; fejlesztené egyházi zene- és énekművészetünket, iskolai bibliai szemléltető képeket készíttetne, vallásos népköltésze­tünk emlékeit összegyüjtené. Ez ügyet a konvent em­lített határozatával, javaslattételre kiadja az egyház­­kerületeknek. Az egyházkerületek véleményei az í921 : 92. számú egyetemes konventi határozatban össze­­geztetnek. Ebből kitűnik, hogy az egyházmüvészeti bizottság eszméjét, az erdélyi kivételével, valamennyi egyházkerület a legmelegebben pártolta és megvaló­sítását kívánatosnak, sőt sürgősnek Ítélte. Ez alapon a konvent egy ilyen bizottság kiküldését maga is meg­­okoltnak és szükségesnek 'mondotta ki. »Minthogy azonban a bizottság feladata kellő határozottsággal nincs megállapítva, hatáskörének természete, hogy t. i. intézkedő vagy csupán tanácsadó ügyköre lenne-e, ez idő szerint el nem dönthető, sem hatáskörét te­kintve, viszonya az egyházkerületi, egyházmegyei és

Next

/
Oldalképek
Tartalom