Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-31 / 13. szám
1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 53. oldal. követelheti, hogy pl. a részére díjlevélben elkötelezett közmunka, vagy annak a javadalmi jegyzőkönyvben felvett pénzbeli ellenértéke helyett az esetleg ennek meg nem felelő o/o-szám számíttassák át és fizettessék ki. 5. Tanítói fizetéskiegészítő állami segélyt az évi költségvetésbe felvenni nem szabad. 6. Az egyházkerület az egyetemes konvent utján felterjesztést intéz a V. K. M. úrhoz az iránt, méltóztassék az 53.530/1926. számú rendeletét kiegészíteni azzal, hogy indokolt esetben, az illető iskolafenntartó kérelmére s az illetékes egyházi főhatóság javaslatára a helyi készpénzjavadalom o/o-számának újabb elbírálása s a körülményekhez képest leszállítása elől nem zárkózik el. 7. Az egyházkerület az egyetemes konvent utján felterjesztést intéz a V. K. M. úrhoz még az iránt is, hogy amennyiben egyes iskolafenntartó egyházközségeink vagyoni helyzetének és teherviselőképességének olyan megnövekedését látná, mely az eddig hordozott iskolai terhekkel nem áll arányban: méltóztassékerre az illetékes főhatóság figyelmét esetről-esetre felhivni azzal, hogy saját hatáskörében intézkedjék és hasson oda, hogy ez aránytalanság az egyházi törvényeinkben megszabott utón és egyházi hatóság közreműködésével megszüntettessék. így mig egyrészről az egyházi és kultuszkormány között minden kellemetlen félreértés, vagy konfliktus e téren szinte lehetetlenné válik, másrészről az illető egyházközségnek is meg lesz a maga alkalma és módja, vagy az áldozatkészség nem kikényszerített, hanem önként való megmutatására és gyakorlására, vagy egyéb szükségleteinek és elköteleztetéseinek feltüntetése, a megnövekedett vagyon esetleg más célra kifejezetten lekötöttségének igazolása által, a vele szemben támasztott igény megfelelő leszállítására. Indokolás: az E. T. I. és VI. t.-c., az 1790/91: XXVI. , az 1868: XXXVIÍL, az 1893: XXVI., az 1907: XXVII. és az 1913: XVI. törvénycikkek vonatkozó §-ai. Medgyasszay Vince. Az Ige diadalútja. A Brit és Külföldi Bibliaterjesztő Társulat március 7-én ünnepelte fennállásának 125 éves évfordulóját. A társulat középeurópai képviseletének kiadásában, Berlinben megjelenő Bibel-Arbeit c. folyóirat legújabb száma, rámutat e fontos eseményre és érdekes adatokat közöl a Társulat munkásságáról. Megtudjuk belőle, hogy mennyire igaz az írás szava, »Minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége mint a fű virága. Megszárad a fű és virága elhull, de az Ur beszéde megmarad örökké«. A társulat 1904-ben ünnepelte alapítása 100-ik évfordulóját világraszóló ünnepségek között. És mi minden történt az újabb 25 esztendő alatt is. Koronák estek a porba, országhatárok változtak meg. Rettentő viharok zúgtak végig a világon. Még mindig nincs békesség. Az Ige azonban soha nem látott erővel terjeszkedik. A társulat fennállása első 100 évében a Szentirást 186 millió példányban terjesztette el 378 különböző nyelven. És a második évszázad első negyedszázada alatt, minden emberi számítás ellenére ezek a számok óriási arányokban emelkedtek. 1904-től 1929-ig a társulat 200 milliónál több Bibliát és biblia-részt terjesztett el, tehát többet, mint fennállása első évszázadában. A nyelvek száma, melyeken az írást terjesztik, 378-ról 613-ra emelkedett. Valóban az Ige diadalutat tart e világban. A feladatok azonban még igen nagyok. Körülbelül 1000-re tehető azon nyelvek és nyelvjárások száma, melyeken a Bibliának még egy része sem olvasható. Felemelő adatokat közöl a lap a berlini ügynökség 25 esztendős munkájáról is. Nagymagyarországon 1904-ben 11 kolportőr 75.203 Bibliát terjesztett el, 1928-ban Csonkamagyarországon 9 kolportőr működött, akik 87.157 Bibliát adtak el. 1928-ban összesen 86.508 magyar nyelvű Biblia kelt el a középeurópai ügynökség területén, még pedig Németországban 347, Ausztriában 158, Magyarorszságon 81.466, Csehszlovákiában 4536, Lengyelországban 1. 1927-ben az eladott magyar Bibliák száma csak 66.435 volt. Az emelkedés főleg Magyarországon esik, ahol 1926-ban 49.248, 1927-ben 65.067 volt az eladott Bibliák száma, amely szám 1928-ban 87.157-re emelkedett; ebben benne vannak az idegen nyelvű Bibliák is, melyek 1928-ban Magyarországon így oszlanak meg: cseh: 211, bolgár 15, horvát 233, német 2937, angol 257, esperanto 4, észt 1, finn 4, francia 164, ógörög 132, héber 1432, holland 11, olasz 25, zsidónémet 8, latin 37, lengyel 5, román 39, orosz 19, szerb 44, szlovák 109, magyar 81.466, cigány 4. Az etikai érték: a jó. Sokrates volt, ki fellépett az erkölcsi szubjektivizmus ellen s azt vallotta, hogy aki tudja mi a jó, nem cselekedheti a rosszat. Az erkölcsiség függetlenségét mégis Kant emelte ki. Szerinte az erkölcsi érték, a jó, független önérték. Semmi sem jó, csak a jó akarat, mely szorosan összefügg az érzülettel. »A cselekvés erkölcsisége... az annak alapját képező érzületben keresendő, és ez az érzület csak ott jó, ahol annak maximája a kötelességtudat, ahol a cselekvés motivuma nem más, mint az erkölcsi parancs tisztelete. Az erkölcsi parancsok azonban tudatunkban ügy jelennek meg, mint képzetek valamiről, amit tennünk kell, (soll!) ezek a kell törvényei, melyek szemben állnak az úgynevezett természeti törvényekkel .. .«! Mondhatjuk azonban, hogy az érzület épen úgy, mint kifejezője az akarat, mindig valamely személyhez van kötve, s épen ezért az erkölcsi érték megvalósulása elválaszthatatlan a személyiségtől. »A jót akaró személy, maga az erkölcsi jó.«1 2 Az erkölcsiség természetesen nem választható el a cselekvéstől sem teljesen, mert ezen keresztül kell a személyiségnek a jót megvalósítania, azonban figyelembe veendő, hogy »nem a cselekedet erkölcsileg értékes, hanem a cselekvő«.3 Vagyis: »Az ethikának és az erkölcsi követelményeknek a tárgya épen nem csak cselekedetek, hanem sokkal inkább első sorban az érzület és a sze-1 Windelband: Die Geschichte d. neueren Ph. 7—8. kiad. 1922; II. köt. 118. 1. 2 Nagy J.: Az etil. alapvonalai. 24. 1. 3 Bartók Gy.: Az erk. érték filoz. 137. 1.
