Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-01 / 48. szám

1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 233. oldal. mán polgármester üdvözölte, melyre Püspök úr köz­vetlen, meleg szavakkal válaszolt és úgy egyházunkra, mint a városra Isten gazdag áldását kérte. Az állo­mástól a város díszes fogatán 12 hintó kíséretével a Rimamiurány Salgótarjáni Vasmű Rt. vendégszállójába hajtattak, ahol a presbitérium és az acélgyár uzsonnát rendezett tiszteletükre. Ugyanaznap este 8 órakor a Püspök úr tiszteletére egyházunk főgondnoka adott vacsorát. November 24-én délelőtt 10 órakor kezdődött híveink és a város testületéinek részvételével templo­munk ünnepélyes felszentelése; ezt megelőzőleg Püspök úr a lelkész lakásáról Nagy István esperes, Kovács Sebestyén József perőcsényi, Szabó Dezső helybeli lelkész, az egyházak és hatóságok kíséreté­ben a templom főbejárata elé ment, ahol Kovács Irén VI. polgárista leányka szép csokor átnyujtása kísére­tével a református iskolai növendékek nevében üd­vözölte. Utánna a »Jövel Szentlélek Úr Isten« elének­­lésével Na’gy István esperes könnyeket fakasztó be­széd és ima keretében a főbejárat oldalfalába elhe­lyezte az egyház történetét tartalmazó okiratot. Majd Püspök úr a neki átnyújtott kulccsal megnyitotta a templomot, hova a közönség orgonakiséret mellett vonult be. A hívek ajkáról felhangzott »Szent buzgósággal jöttünk be nagy Isten a te szent házadba« s ennek el­­éneklése után »Im bé jöttünk nagy örömmel«, utánna Püspök úr a szépen díszített szószékre lépve, mély gondolatokat tartalmazó imájával magával ragadva a lelkeket a jóságos Isten trónja elé szállt, Isten áldá­sát kérte gyülekezetünk kicsinyeire-nagyjaira, szegény magyar hazánkra, annak kormányzójára és városunk minden polgárára. Ezután Holies Pálné énekesnő aj­kán fölhangzott a »Magyar Miatyánk«. Ezt követte Püspök úr egyházi beszéde, melynek textusát Mózes könyve XXVIII. rész 17. vers 5. bekezdéséből vette. Magas szárnyalása beszédében kifejtette, hogy a mos­tani nehéz, küzdelmekkel teli időkben az elfáradt és elepedt emberi lelkeknek egyedüli mentsvára az Ür oltára, hajléka, mint volt egykor a hosszú úton el­fáradt, bujdosó Jákobnak; beszédében megemlékezett az egyház megboldogult főgonknokáról, néhai Lipthay B. Jenőről, kinek egyházához ragaszkodásának és mély vallásosságának köszönhetjük, hogy templomunk fel­épült. Majd templomunkat a jóságos Isten gondvise­lésére bízta. Ezután urvacsoraosztás következett: az ágendázást Szabó Dezső lelkész végezte, a jegyeket Püspök úr és esperes úr osztotta. Ennek befejeztével díszközgyűlés volt, melyen dr. Varga Kálmán főgond­nok üdvözölte elsősorban Püspök úr Öméltóságát, majd az egyházmegye vezetőségét, Kiss István ev. püspököt, Traum Pétert, a helybeli róm. kath. egyház esperesét, a kultusz kormány képviseletét, dr. Stra­­nyavszky Sándor belügyi államtitkárt, Zorkóczy Sa­mut, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezér­­igazgatóját és városunk hatóságait. Dr. Pappszász Tamás földbirtokos presbiter eskütétele következett, majd Szabó Dezső lelkész ismertette az egyház tör­ténetét. Fölsorolta az adakozók neveit s köztük kü­lönösképpen megemlékezett az egyház egyik ügybuzgó apostoláról, ki 20 éven keresztül fejtett ki nemes munkásságot, a boldogult emlékű Katona János pres­biterről, kit Püspök úr Öméltósága a délután folya­mán szép beszéd keretében parentált el. Katona Já­nos az egyháznak harangra 4000 pengőt hagyományo­zott. Déli 1 órakor az acélgyári kaszinó dísztermében Püspök úr tiszteletére 120 terítékes közebéd volt, melyen Püspök úr a Kormányzóra, dr. Varga Kálmán egyházi főgondnok és Kiss István ev. püspök úr Püspökünk Öméltóságára és Szabó Dezső lelkész a vendégekre mondott pohárköszöntőt. Szeretett főpász­torunk Nagy István esperes és Kovács Sebestyén Jó­zsef perőcsényi lelkész kíséretében délután 5 órakor az acélgyár autóján Budapestre utazott. F------------------------------------------------;------------^ k KONYVISMERTETES 3 ^ —.....-Revue des Études Hongroises. Octobre—Décembre 1928. Paris. Dr. Baranyay Zoltán és Eckhardt Sándor ki­tűnő folyóiratának e legújabb számában Solymossy Sándor a magyar népmesék keleti elemeiről értekezik. Zsolnai Gyula mondatátszövődés címen a Magyar Tud. Akadémiában tartott székfoglalóját közli, Eckhardt Sándor a dijoni nemzetközi nyelvészeti kongresszuson felolvasott tanulmányát adja a magyarok francia ne­véről. Tóth Béla Quinet Ede Magyarországgal való kapcsolatait ismerteti. Nagyon érdekesek a Jegyzetek­és Okmányok-rovatban közölt adalékok: Mérimée Ma­gyarországban, a magyar mái szó finnugor eredetének védelmezése a román nyelvésziekkel szemben, az I. Lajosról közölt tanulmány. Igen szükséges és hézag­pótló a kritikai rovat, melyben egyrészt magyar köny­veket mutatnak be a külföldnek, másrészt rólunk meg­jelent külföldi munkákat ismertetnek és bírálnak. Rousseau levelezésének legújabb kiadását dr. Rácz Lajos sárospataki tanártársunk bírálja, rámutatván an­nak hiányaira. Erdélyi Péter egy Romániáról szóló röpiratról írja meg a kellemetlen igazságot, hogy adatai hamisak és megbízhatatlanok. Igen nagy körül­tekintéssel készül a Magyarországra vonatkozó francia könyvészet. Ebből látjuk, hogy 1927-ben dr. Rácz; Lajos milyen érdekes dolgozatokat közölt a Rousseau- T-ársaság Annales-jaiban. A fiastings-iéle Gyermekistentisztelbti beszédek III. kötete sajtó alatt van. A bevezető tanulmányt Az Ószövetség és az ifjúság címen a gyakorlati theológia veterán kiválósága, B. Pap István budapesti theoL tanár írja. A kötetet Incze Gábor, a vállalat eddigi szerkesztője adja ki; akik karácsony előtt nála (Buda­pest, II., Margit-körút 54) megrendelik, a bolti árnál olcsóbban, 3.50 P-ért kapják meg. A kötet hézagpótló és minden lelkésztársunknak melegen ajánlhatjuk. ©@®@®®®@©®®®®®@@©®@®@®@®@®®®®®@@®@®®®2;® ® C«5 | VEGYESEK | @S®®®®@®@®®@®®@@©@@@@©@S@®@®@@©@©@®®®@® — Tanácsbirák választása. A pápai egyházmegye egy egyházi és egy világi egyházmegyei tanácsbiró válasz­tásra beadott szavazatokat november 23-án bontotta fel az esperes által összehívott bizottság. Egyházi tanácsbirónak Ólé Sándor pápai lelkész, világi tanácsbirónak Fejes Zsig­­mond gimn. igazgató választatott meg teljes egyhangúság­gal. Isten kegyelme kisérje működésüket. — Halálozás. A csurgói református Csokonai Vitéz Mihály reálgimnázium fenntartótestülete, igaz­gató-tanácsa és tanári testületé mélységes fájdalom­mal jelenti, hogy nagykőrösi Kalocsay Endre ny. ren­des tanár, felszentelt ref. lelkész, több tudományos társulat r. tagja stb. folyó hó 22-én áldásos életének! 76. évében Csurgón váratlanul elhunyt. Temetése múlt hó 24-én, vasárnap délután 2 órakor volt. Éles elmé­jével, kivételesen sokoldalú tudásával, mintaszerű kö­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom