Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-01 / 35. szám

1929

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

169 oldal.

4. a lelkipásztorok és lelkészekről szóló 37—39. §-ok emeltessenek ki az egyházalkotmányi részből, tétessenek át a II. t.-cikkbe, mint a tanárok és tanítókra nézve a 47. § említi, hogy a törvény egysége, helyes elrendezése minél tökéletesebb legyen — és mellőztessék a lelkészeknek névszerint megkülönböztetése ;

5. feltétlenül törlendő a 89. §-ban tervezett ajánlási jog a tisztségek betöltésénél;

6. az egyházmegyei s kerületi jegyzőknél a 24. év előtti választhatóság, egy-két évtizedenként előjöhető kivételért felesleges e kedvezmény, annyival inkább, mert a jegyzőnek, mint előadónak' élettapasztalattal, gyakorlattal is kell birni;

7. az egyházmegyei gondnok jog- és hatásköréa 99. § h) pontja, mely a világi egyének kiküldéséről szól, mert ez megnehezíti az eljárást s kitolja a határidőket.

II. Pótlólag felveendő és beiktatandó:

1. A 15. §-nál a szórványok közé és 3 km.-nél távolabb fekvő nagyobb népességű puszták; mint a jelenlegi törvényben van, mert sokszor fontosabb és nehezebb is ezeknek pastorálása és a vallásoktatási díj és kongrua szempontjából is szükséges, hogy külön szórványnak minősíttessenek, hogy így a fuvar beállítható legyen;

2. a 22. § ismétlése és együvé foglalása a presbitérium, közgyűlés és részben a lelkészek teendőinek; de hiányzik belőle a hívek lelki gondozása, pastorálása, mely pótlólag beveendő;

3. a 23. § megtoldandó: »vagy bárminő jövödelme van« j

4. a 28. § 3. pontjánál a választói jogosultságnál pótlólag beiktatandó: »saját nevén, önállóan« résit vesz; nem egyházi érdek az apai hatalom alatt levő nagykorú nőtlen vagy hajadon családtagok részére a választói jog megadása és a közgyűlési tagoknak éretlen, tapasztalatlan egyénekkel szaporítása;

5. a püspök-lelkész mellé szervezett második lelkész jog- és hatásköre (38. §) minden félreértést kizáró módon szabályozandó, legcélszerűbb lenne a lelkipásztori teendők végzését teljesen ennek hatáskörébe utalni, mint hogy legnagyobb részben úgy is ő végzi s így a felelősséget is egyedül ő viselné, a püspök-lelkész részére a reprezentacionális és elnöklési jog tartatnék fenn;

6. a 46. §-ban pótlandó, hogy a tanár- és tanítópresbitereket is az egyházközségi választók, illetve közgyűlés választja;

7. az 51. § végére az énekvezér teendői közé beiktatandó: »énekkar szervezése és vezetése«;

8. a 77. § I. pont utáni bekezdés megtoldandó azzal, hogy a birság a mulasztó terhére esik;

9. a 80. § akként szövegezendő, hogy világosan kitűnjék, miszerint minden egyházközségben egyházközségi közgyűlés szervezendő, amelynek tagjait a választók névjegyzékébe felvett egyháztagok képezik s ez alól adhat az egyházkerületi közgyűlés 2000—- 3000 lelket meghaladó népességű egyházközségben felmentést képviseleti gyűlés szervezésével;

10. az esperes helyetteseként a 92. §-ban közig, teendők végzésében a lelkészt főjegyző teendő, mint a kerületen a püspök helyetteseként, hogy így a célszerűség mellett az egyöntetűség is meg legyen;

11. az egyházmegyei és kerületi elnökség részére [93. f), 99. f), 126. i), 129. e)] rendbüntetésként az intés mellé 10 pengőig terjedhető pénzbirságolási jog is megadandó;

12. a 99. § b) pontjából — bizonyára nyomdahibából kimaradt —, hogy az egyházmegyei gondnok hivatalánál fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, ez pótlandó;

13. az egyházmegyei s kerületi ügyész (104., 132. §) az egyházmegyei, illetve kerületi gyűlés rendes szavazattal biró tagjává minősítendő presbiteriumi választás által;

14. az egyházmegyei, illetve kerületi gyűlés alkotó tagjai közé beiktatandó: az egyházmegye, illetve egyházkerület által fenntartott közép- és főiskolák, intézetek igazgató-tanácsának elnöksége (105., 133. §);

15. 125. §, 126. § a), 129. § a) pontokba beiktatandó a közgyűlés után »és bíróság« szó, mert a püspököt a helyettesítő esperes a bírósági ülésen is elnöktársként helyettesíti és a püspök és főgondnok a bírósági ülést is együttesen hívja össze;

16. az egyetemes konvent átszervezendő és kiépítendő harmadfokozatu egyházi hatósággá presbiteriumi választás alapján, mint a kerület vagy a zsinat, hogy a zsinat-presbiteri elv végig és tökéletesen érvényesüljön az egyházközségtől az egyházmegyén, kerületen, konventen és zsinaton, hogy így legyen másod- és harmadfokon közigazgatási hatóság és törvényes egyetemes legfőbb kormányzó és képviselő testület;

17. a konventi iroda jog- és hatásköre s a konventi tanácsos szolgálati pragmatikája főbb vonásokban törvényileg szabályozandó;

18. a szövegezés magyaros, világos, rövid és szabatos legyen, a részletezések külön szabályzatba íoglalandók.

A mezőföldi egyházmegyei lelkész-egyesület alulirt előadó által előterjesztett fenti javaslatot a következő módosításokkal fogadta el és terjesztette az egyházmegyei közgyűlés elé indokaival együtt:

1. Az I. alatti törlendő és kihagyandó javaslatok közül mellőzendőnek s így az eredeti tervezet szerint fenntartandónak tartja a 4. pont alatti javaslatot, mely a 37—39. §-okat a II. t.-cikkbe javasolta áttenni és a lelkész és lelkipásztori kétféle elnevezést óhajtotta megszüntetni ;

2. ellenben a 38. §-ból kihagyandónak javasolja »a püspök irányítása mellett, de egyébként« szavakat;

3. a II. alatti pótlásokra vonatkozó javaslatok közül mellőzendőnek s így fenntartandónak tartja a törvényjavaslat intézkedését a következőkre: a) a 6. pont alatti javaslatot a 46. §-ra nézve, mely a tanítópresbiterek választását óhajtotta expressio verbis szabályozni; b) a 7. pont alatti javaslatot, mely a szavazatmulasztási bírságot a mulasztó terhére óhajtotta megállapítani; c) a 11. pontot, mely az elnökségek részére 10 pengőig terjedhető rendbírságot is javasol;

4. ellenben pótlólag felveendőnek javasolja a fentiek mellé: a) a 30. §-ba, hogy a választói névjegyzék 15 napig teendő közszemlére; b) ugyancsak a 30. §-ba, hogy nem veendő fel a választói névjegyzékbe, akinek bármekkora összegű hátraléka van, mert pár fillérrel kijátszhatja a törvényt; c) a 120. § átalakítandó akként, hogy a 12 éves tisztújítás az egyházkerületi tisztviselőkre is kiterjesztendő a püspök és főgondnok kivételével; d) a 133. § e) pontjával kapcsolatosan kimondandó, hogy az egyházmegyei képviselők, általában egyházmegyei, kerületi, konventi, zsinati tagok a hivatalból tagokon kívül a presbitériumok által választandók; e) a zsinati tagok választása minden kerületben egységes módon, az egész kerületre kiterjedően, ne pedig egyházmegyénként tör