Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-14 / 28. szám

28. szám. Pápa, 1929 julius 14. FELELŐS SZERKESZTŐ: FONGRÁCZ JÓZSEF THEÜL. IGAZG. PÁPA, FŐ- Jfc FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ­­TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK . Az egyházmegyei missziói bizottságok 1929/30. évi munkaprogrammja. A magyar református egyház missziói munkájá­nak törvényhozásilag való szabályozása folyamatban van. A missziói előadók 1929 július 2—4. napjain Budapesten tartott értekezlete foglalkozott a missziói munkával általánosságban és részleteiben, kiváltké­pen az egyházmegyei missziói bizottságok működésé­vel. Erre vonatkozólag készített is szabályrendelet­tervezetet; addig is azonban, amig a szabályrendelet életbe nem lép, tehát már most, a szept. 1-én kezdődő munkaévben az egyházmegyei missziói bizottságok fo­kozottabb tevékenységet fejtsenek ki s így egyrészt előkészítsék a jövendő missziói törvények minden zök­kenés nélkül való életbe lépését, másrészt még a kény­szer (értsd törvény) látszatát is elkerülve, magából az egyházmegyei missziói bizottságból induljon ki refor­mátus anyaszentegyházunknak ez az elsőrendű tevé­kenysége. Ezt a munkát megkönnyítendő, a missziói elő­adók Budapesten tartott értekezlete az alábbiakban röviden összefoglalta az egyházmegyei missziói bi­zottságok teendőit a következő munkaévre az egye­temes konvent folyó évi 35. száma határozatának 8. pontja értelmében: 1. Az értekezlet kívánatosnak látta s ez úton ajánlja a missziói bizottságok figyelmébe, hogy az egyházmegyei missziói bizottsági ülések emeltessenek j ki a statisztikázó szerepből; de emeltessenek ki a többi bizottsági ülések melletti háttérbe szoraltság-­­ból, hogy mint az ősi szeniorátusokban volt, a misz­­sziói munka állíttassék az első vonalba. 2. Maga az egyházmegyei missziói bizottság érezze meg, hogy az élő egyház testének eleven da­rabja s mint ilyen, kell, hogy magában hordozza és megbizonyítsa az élet jeleit. Benne stagnálás nem jö­het létre, mert ebben a munkában, általában a lelki életben a stagnálás visszafejlődést jelent és megcá­folná az egyház fejlődő életét. Azért az egyházmegyei missziói bizottság az eddig végzett munka (az ogyház­­községek missziói munkájának számonkérése, össze- i foglaló jelentések tárgyalása stb.) mellett rálépve az »elmenvén« útjára, az elnök, előadó, vagy a bizottság tagjai személyes megjelenésükkel, a gyülekezeti misz­­sziói bizottságokkal való együttműködésükkel lehe­tővé tegyék a missziói munkának minden egyházköz­ségbe leendő bevezetését és továbbfejlődését. 3. Az egyházmegyei missziói bizottságok mond­ják ki haíározatilag, hogy ott, ahova a bizottság el­nöke, előadója, vagy valamelyik tagja kiszáll, ne csak szükebbkörü (baráti, vagy bizottsági) megbeszélést folytassanak — bár ilyet is! —, hanem tartassák gyü­lekezeti vallásos ünnepély (református nap), esetleg szeretetvendégséggel egybekötve. 4. Vegye fel már most az egyházmegyei missziói bizottság programmjába az egyházmegye területén szükség és lehetőség szerint presbiteri értekezlet tar­tását, melyen ne csak lelkészek működjenek közre, ha­nem és pedig főként presbiterek is, továbbá missziói tan folyam ok rendezését. 5. Minden egyházmegye missziói bizottsága ala­kítsa meg a missziói köröket s az egyházmegyei köz­gyűlés útján hasson oda, hogy a missziói körök ne csak megszerveztessenek, hanem dolgozzanak is, hogy így megszűnjék az a lehetetlen állapot, amit látunk itt-ott, hogy t. i. meg van szervezve a missziói kör, de semmiféle missziói munka nem folyik. Minden missziói kör élére maguk a kör lelkészei válasszanak elnököt. 6. Köri értekezlet lehetőleg havonként tartassék a kör más és más egyházközségében. Bizalmas ter­mészetű dolgokat a lelkipásztorok maguk között be­szélnek meg, mig a missziói munkáról, az egyházat érdeklő ügyekről s az egyházat érhető támadásokról, az elleni védekezésről, egyetemes és sporadikus jel­legű betegségekről, ezek orvoslási módjáról, minden olyan kérdésről, mely anyaszentegyházunk építésére szolgálhat, részint a gyülekezeti missziói bizottság­gal megbeszélést folytassanak, részint a templomban rendezendő vallásos ünnepélyen (református missziói nap) világiak bevonásával előadásokat tartsanak. Győry Elemér dunántúli egyházker, előadó. jelentés* a győri református egyházban az 1928—29. évben végzett belmissziói munkáról. A győri református egyházban a belmissziói munka az elmúlt munkaévben az egyetemes konvent által megállapított munkaprogramm szerint folyt és annak értelmében tovább fejlesztetett. Részletes je­lentésünket a következőkben van szerencsénk meg­tenni : I. A belmissziói bizottság az eddigi szükebb­körü bizottság helyett űjraszerveztetett 47 taggal 1929 április 10-én az egyházi tisztűjítás kapcsán. Ezen a gyűlésen a belmisszió sikeres gyakorolhatása érde­kében a bizottság Győr városát felosztotta 11 missziói körre, mindegyiknek élére két-két gondnokot állítván és a körök szerint csoportosítva a missziói bizottság tagjait. Megszervezte továbbá a bizottság a kórházi és a fogházi missziót is. Az újraszervezett bizottság' tagjai között van 20 presbiter, 8 nem presbiter férfi * Mivel egységes jelentőivek csak augusztusban lesznek, felkértük Győry Elemér győri lelkészt jelentésük beküldésére, hogy amennyire lehetséges, egységes szempontok szerint készül­jenek kerületünkben a jelentések az 1574. sz. püspöki körlevél alapján. (Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom