Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-14 / 28. szám
28. szám. Pápa, 1929 julius 14. FELELŐS SZERKESZTŐ: FONGRÁCZ JÓZSEF THEÜL. IGAZG. PÁPA, FŐ- Jfc FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐTANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK . Az egyházmegyei missziói bizottságok 1929/30. évi munkaprogrammja. A magyar református egyház missziói munkájának törvényhozásilag való szabályozása folyamatban van. A missziói előadók 1929 július 2—4. napjain Budapesten tartott értekezlete foglalkozott a missziói munkával általánosságban és részleteiben, kiváltképen az egyházmegyei missziói bizottságok működésével. Erre vonatkozólag készített is szabályrendelettervezetet; addig is azonban, amig a szabályrendelet életbe nem lép, tehát már most, a szept. 1-én kezdődő munkaévben az egyházmegyei missziói bizottságok fokozottabb tevékenységet fejtsenek ki s így egyrészt előkészítsék a jövendő missziói törvények minden zökkenés nélkül való életbe lépését, másrészt még a kényszer (értsd törvény) látszatát is elkerülve, magából az egyházmegyei missziói bizottságból induljon ki református anyaszentegyházunknak ez az elsőrendű tevékenysége. Ezt a munkát megkönnyítendő, a missziói előadók Budapesten tartott értekezlete az alábbiakban röviden összefoglalta az egyházmegyei missziói bizottságok teendőit a következő munkaévre az egyetemes konvent folyó évi 35. száma határozatának 8. pontja értelmében: 1. Az értekezlet kívánatosnak látta s ez úton ajánlja a missziói bizottságok figyelmébe, hogy az egyházmegyei missziói bizottsági ülések emeltessenek j ki a statisztikázó szerepből; de emeltessenek ki a többi bizottsági ülések melletti háttérbe szoraltság-ból, hogy mint az ősi szeniorátusokban volt, a miszsziói munka állíttassék az első vonalba. 2. Maga az egyházmegyei missziói bizottság érezze meg, hogy az élő egyház testének eleven darabja s mint ilyen, kell, hogy magában hordozza és megbizonyítsa az élet jeleit. Benne stagnálás nem jöhet létre, mert ebben a munkában, általában a lelki életben a stagnálás visszafejlődést jelent és megcáfolná az egyház fejlődő életét. Azért az egyházmegyei missziói bizottság az eddig végzett munka (az ogyházközségek missziói munkájának számonkérése, össze- i foglaló jelentések tárgyalása stb.) mellett rálépve az »elmenvén« útjára, az elnök, előadó, vagy a bizottság tagjai személyes megjelenésükkel, a gyülekezeti miszsziói bizottságokkal való együttműködésükkel lehetővé tegyék a missziói munkának minden egyházközségbe leendő bevezetését és továbbfejlődését. 3. Az egyházmegyei missziói bizottságok mondják ki haíározatilag, hogy ott, ahova a bizottság elnöke, előadója, vagy valamelyik tagja kiszáll, ne csak szükebbkörü (baráti, vagy bizottsági) megbeszélést folytassanak — bár ilyet is! —, hanem tartassák gyülekezeti vallásos ünnepély (református nap), esetleg szeretetvendégséggel egybekötve. 4. Vegye fel már most az egyházmegyei missziói bizottság programmjába az egyházmegye területén szükség és lehetőség szerint presbiteri értekezlet tartását, melyen ne csak lelkészek működjenek közre, hanem és pedig főként presbiterek is, továbbá missziói tan folyam ok rendezését. 5. Minden egyházmegye missziói bizottsága alakítsa meg a missziói köröket s az egyházmegyei közgyűlés útján hasson oda, hogy a missziói körök ne csak megszerveztessenek, hanem dolgozzanak is, hogy így megszűnjék az a lehetetlen állapot, amit látunk itt-ott, hogy t. i. meg van szervezve a missziói kör, de semmiféle missziói munka nem folyik. Minden missziói kör élére maguk a kör lelkészei válasszanak elnököt. 6. Köri értekezlet lehetőleg havonként tartassék a kör más és más egyházközségében. Bizalmas természetű dolgokat a lelkipásztorok maguk között beszélnek meg, mig a missziói munkáról, az egyházat érdeklő ügyekről s az egyházat érhető támadásokról, az elleni védekezésről, egyetemes és sporadikus jellegű betegségekről, ezek orvoslási módjáról, minden olyan kérdésről, mely anyaszentegyházunk építésére szolgálhat, részint a gyülekezeti missziói bizottsággal megbeszélést folytassanak, részint a templomban rendezendő vallásos ünnepélyen (református missziói nap) világiak bevonásával előadásokat tartsanak. Győry Elemér dunántúli egyházker, előadó. jelentés* a győri református egyházban az 1928—29. évben végzett belmissziói munkáról. A győri református egyházban a belmissziói munka az elmúlt munkaévben az egyetemes konvent által megállapított munkaprogramm szerint folyt és annak értelmében tovább fejlesztetett. Részletes jelentésünket a következőkben van szerencsénk megtenni : I. A belmissziói bizottság az eddigi szükebbkörü bizottság helyett űjraszerveztetett 47 taggal 1929 április 10-én az egyházi tisztűjítás kapcsán. Ezen a gyűlésen a belmisszió sikeres gyakorolhatása érdekében a bizottság Győr városát felosztotta 11 missziói körre, mindegyiknek élére két-két gondnokot állítván és a körök szerint csoportosítva a missziói bizottság tagjait. Megszervezte továbbá a bizottság a kórházi és a fogházi missziót is. Az újraszervezett bizottság' tagjai között van 20 presbiter, 8 nem presbiter férfi * Mivel egységes jelentőivek csak augusztusban lesznek, felkértük Győry Elemér győri lelkészt jelentésük beküldésére, hogy amennyire lehetséges, egységes szempontok szerint készüljenek kerületünkben a jelentések az 1574. sz. püspöki körlevél alapján. (Szerk.)
