Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-14 / 28. szám
126. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. és 19 nő. Az alakuló ülésen kívül még két ülést tartott a bizottság 1929 folyamán. Ez üléseknek fontosabb tárgyai a missziói körök munkájának kiosztása és megbeszélése, vegyes házasságok körüli eljárás, a gyülekezeti törzskönyv elkészítése, ami már folyamatban is van, szegénygondozás és iratterjesztés. 1929 januárjában két hónapi előkészítő munka után megalakult a Nőegylet alosztályaként a győri református Leányegyesület, amely minden pénteken este 6 órakor bibliaolvasással és magyarázattal egybekötött összejövetelt tart. a) A gyermekpasztoráció túllépte az egyetemes konventi munkaprogramm kereteit, amennyiben az kiterjesztetett a 6—12 évesekre. A munkában részt vettek Győry Elemér lelkész, Nagy Sándor hitoktatólelkész, Maller Kálmán s. lelkész, Fabriczy Lenke áll. elemi isk. ref. tanítónő, Forrás Vincéné, Ceglédy Margit, Dömötör Margit, Tóth Irma és Vizváry Erzsébet. A gyermekekkel a vasárnapi iskolán kívül állandóan érintkezésben voltak. A veszélyeztetett gyerme-’ kék közül intézetbe elhelyeztetett kettő és folyamatban van másik két árva, anyjukat veszített református vallásit és teljesen katholikus környezetben élő leánygyermeknek református árvaházba való elhelyezése. A vasárnapi iskolai munka három helyiségben folyt: Központban a kultúrházban (vezették Győry Elemér lelkész és Maller Kálmán s. lelkész), munkatársak voltak Czeglédy Margit, Dömötör Margit és Tóth Irma; Gyárvárosban Fabriczy Lenke tanítónő és Forrás Vincéné és Győrszabadhegyen Vizváry Erzsébet tanítónőképző-int. növendék. Ä munkára szombaton délután készültek elő a lelkészt hivatalban. Az összejöveteleken általában 100—120 gyermek vett részt. A vasárnapi iskolásokkal két ünnepélyt rendezett a bizottság: az elsőt karácsonykor karácsonyfaünnepéllyel kapcsolatban, amikor az iskolás gyermekek 282 P értékben részesültek természetbeni segélyben és ajándékban, amit a nőegylet gyűjtött össze önkéntes megajánlások útján. A másik ünnepélyt a tanév végén rendezte a bizottság. Itt említjük meg, hogy január hó folyamán a C. E. Szövetségnek a Kálvin kulturházban tartott szeretetvendégségén a gyárvárosi vasárnapi iskolások színdarabot adtak elő és szavalatokkal működtek közre. b) A konfirmáció reformja érdekében örvendetes haladást láttunk; nevezetesen végrehajtatott a konfirmációi előkésztíés idejének meghosszabbítása, mely advent első hetétől áldozócsütörtökig tartott. Az előkészítést Nagy Sándor hitoktató-lelkész végezte. A 18 éven felüli konfirmandus egyéneket Győry Elemér lelkész készítette elő. Három ilyen egyén részesült konfirmációban. A konfirmáció ünnepélyesen történt áldozócsütörtökön a templomban, mig a vizsga előtte való napon tartatott meg, szintén a templomban. A 18 évnél idősebb egyének vizsgája és konfirmálása a lelkészi hivatalban történt főgondnok, gondnokok és két presbiter jelenlétében. Bizottsági ülésen a bizottság elnöke megemlítette a konfirmáció idejének esetleges kitolását, a bizottság álláspontja azonban az lett: félő a konfirmáció idejének magasabb korra halasztása, híveink szétszórtsága miatt és a gyermekeknek gyárakban való foglalkoztatása miatt sokan maradnának konfirmálatlanul, nem látja tanácsosnak mai iskoláztatási rendszerünk mellett a konfirmáció idejének kitolását. c) Az anya- és csecsemővédelmet a Stefánia- Szövetség végzi, azonkívül a PANSz is kiterjesztette védő szárnyait az anyákra és a csecsemőkre és ez év május havában a Kálvin-kulturházban tartott ünnepély tiszta jövedelméből vándorkosarak beszerzését határozta el. A PANSzal karöltve dolgozik e téren a református nőegylet. cl) Jóllehet, a belmissziói bizottságnak nincsen nyilvántartása a gyülekezet szegényeiről, a szegényeket azonban rendszeres gondozásban részesíti. Karácsonykor, továbbá a tél folyamán tüzelő- és egyéb segélyben részesültek mintegy 400 P összegben. Van városi szegény rnenház, hova 1928 novemberében és 1929 május havában egy-egy református szegény nőt sikerült elhelyezni. A menházban levő szegények lelki gondozása a hétfőn délutánonként 3—4-ig tartott házi istentiszteleteken történt. 11. A gyülekezet hitélete, emberi mértékkel mérve, igen jónak mondható, azonban magasabb mértéket alkalmazva, e tekintetben is sok a tenni való. A hitélet erősítésére az istentiszteleteken kívül igen alkalmas eszköznek bizonyultak a bibliakörök. A győri református egyházban a város különböző részein az elmúlt munkaévben hat bibliakör működött, melyek mindegyike kizárólag lelkészi vezetés alatt állott. ct) Vallásos estély havonként 1—1 tartatott, mindig vasárnap este, különösebb alkalmakkor hétköznapokon. Itt külön emltíjük meg a február 10-től március 10-ig a Kálvin-kulturházban tartott öt szociális előadást, melyeknek célja a munkásság evangélizálása volt, melyekre azonban nagy számmal jöttek nem munkások is. Az előadások közül kettőt: az elsőt és utolsót Győry Elemér lelkész, kettőt Kapi Béla ág. hitv. ev. püspök és egyet Turóczy Zoltán ág. hitv. ev. lelkész tartott. Ezek az előadások oly látogatottak voltak, hogy a Kálvin-kulturház is kicsinek bizonyult a közönség befogadására. A fűthető és világítható templomban adventben és a böjti időszakban sorozatos istentiszteletek tartattak, nagyhéten minden este 7 órakor volt istentisztelet prédikációval. Ezeken az istentiszteleteken azt tapasztaltuk, hogy a gyülekezet hitéletére jótékony hatással voltak és állandóan szép számmal vettek részt híveink. A fentieken kívül az ifjúság hitéletének elmélyítésére vasárnaponként 11 órakor az iparos, kereskedő és munkás ifjúság részére külön istentisztelet tartatott. b) A helyi nem református jellegű egyesületek közül összeköttetésben állott a gyülekezet a C. E. Szövetséggel, a PANSz-szal, a MANSz-szal, a Protestáns Kör-rel és a városi különböző kulturális és szociális egyesületekkel, melyek Győry Elemér lelkészt több ízben is felkérték előadások tartására. Református egyesületek: a Nőegycsület és a folyó évben alakult Leányegyesület, melyek a legjobb viszonyban vannak a belmissziói bizottsággal. Mindegyik egyesület képviselői a belmissziói bizottság legmunkásabb tagjai közé tartoznak. Ügy a Nő-, mint a Leányegyesület élénk tevékenységet fejtett ki iskolás gyermekeinknek tankönyvekkel, a szegénysorsú gyermekeknek ruhával és cipővel való ellátása és a gyülekezeti szegények segélyezése terén. Ezek az egyesületek a gyülekezeti szociális munkákban való részvétel mellett igen nagy segítségére voltak a presbitériumnak kulturális összejövetelek és ünnepélyek rendezésében és a püspöki egyházlátogatás előkészítésében. E pont alatt említjük meg, hogy gyülekezetünk presbitériuma folyó évi március havában bevezette a külföldi és hazai városokban bevált tejakciót az iskolás gyermekek számára. Minden elemi iskolás növendék kapott tízóraira két del. sterilizált tejet zárt palackokban. A tehetősebb szülők gyermekei 10 fii-
