Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-13 / 2. szám

1929

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

9. oldal.

c) Az elhalálozás, vagy lemondás folytán megüresedett bizottsági tag helyeket mindig a következő évi egyházmegyei közgyűlés tölti be.

d) A Szociális bizottság első alakuló ülését az a tag hívja össze, akit ezzel az e javaslatot elfogadó közgyűlés megbíz. Ezen elnököl, az ülést vezeti, de a szokásos módon elvégzett elnökválasztás és megalakulás után szerepe megszűnik s helyét átadja a tagok köréből megválasztott Szociális bizottság elnökének.

e) Az első ülés összehívását az e javaslattervezetet elfogadó közgyűléstől számított hat hónapon belül kell eszközölni. Az összehívás a d) pont szerint történik.

4. §. A Szociális bizottság feladata lesz: 1. Megállapítani és megszerkeszteni saját szervezet- és működési szabályait. 2. Megjelölni azokat a tudományos-, gyakorlat-, társadalom- és szociálpolitikai problémákat, amelyek korunk érdeklődésének homlokterében állnak s megoldásra várnak: mint munkáskérdés, szocializmus, egyház és szocializmus, állam és szocializmus, keresztyénség és a napi kérdések, keresztyénség és a politika, demokrácia és diktatúra, egyén és a köz, egyén és az állam, liberalizmus, a munka problémája, munkabérek, kötelességeink elhatárolása magunk és a közzel szemben, a keresztyénség társadalmias megvilágosítása s joggal mondjuk-e magunkat keresztyéneknek ? stb; vagy a tulajdonjog helyes és igazságos elhatárolása, az alsó rétegek egyvonalú szellemi és anyagi emelése, ezzel szemben állásfoglalás; anya- és csecsemővédelem, a gyermekhalálozások csökkentése, általában az egészségügy emelése, a népesedés racionális, természetbiológiai értelmezése és végül perspektiva-nyujtás a szellemileg és testileg magasabbrendü embertípus, a keresztyén emberideál 2000 éves emberideáljának kialakulása felé stb. 3. Hogy a magyar református egyház a modern társadalomkérdések és mozgalmakba hogyan helyezkedjék bele s minő álláspontot foglaljon azokkal szemben el ? Végül 4. hogyan lehet a magyar református egyház a szociális emberek egyháza ?

5. §. A Szociális bizottság szervezet- és működési szabályait, programmját az 1929. évi egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá.

6. §. Áz egyházmegye, annak vezetősége, tagjai, a Szociális bizottság közreműködnek abban, hogy a pápai református egyházmegye Szociális bizottságának ide vonatkozó, véglegesen megállapított, egyházmegyeileg jóváhagyott t.-c.-tervezete alkotmányos úton a felsőbb egyházi hatóságokhoz felterjesztessék.

7. §. A pápai református egyházmegye közgyűlése a Szociális bizottság alakítására vonatkozó javaslattervezet elfogadásával kinyilatkoztatja azt a szilárd és megingathatatlan hitét és meggyőződését is, hogy a kebelében szervezett Szociális bizottság alakításával sem pártpolitikai, legyen az bármilyen, vagy bárkié, sem irányzatos társadalompolitikai mozgalmakat támogatni, vagy szolgálni nem akar, sem azokkal összeköttetésbe nem lép. Célja, törekvései: a feltornyosuló és megoldásra váró társadalmi kérdéseknek, tudományos, független, szabad, tárgyilagos, egzaktmódszeres tanulmányozása. Ezeknek az őszinte igazságoknak mindenkor éber szószólója akar lenni. A keresztyénségnek általános, mindenkire kiterjedő társadalmosítására fog törekedni s ennek mindenkor, mindenhol hangot ad. Kiépíteni óhajtja a protestáns keresztyén egyházak szociális oldalát, hogy kicsitől a nagyig mindenkinek úgy szellemi, mint anyagi tekintetben egyforma boldogulási lehetőségek jussanak.

* *

*

Alap- és lényegfogalmazásban javaslatomat az

egyházmegyéhez már a múlt évben benyújtottam, csakhogy akkor az idő rövidsége miatt közgyűlési tárgyalásra nem kerülhetett. Jelenleg teljesen átdolgoztam. Jóleső érzés tölt el, hogy az azóta eltelt egy év leforgása alatt a Bethlen Gábor-Szövetség kiadásában megjelent : „A protestantizmus in agyarországa“ c. nagy mű, 363 oldalán dr. Sidó Zoltán hasonlóan, habár nem egészen konkrét, határozott formában, a protestáns egyházaknak együttesen, vagy külön-külön, hasonló bizottságok szerzezését javasolja, amint én azt e javaslattervezetemben, mint első, konkréten és határozottan megtettem. Ugyan-e szerzőtől, ugyanott a 362. lapon az is olvasható, hogy „a Life and Work (Elet és munka) cimü protestáns világszövetség Genfben egy nemzetközi egyházi társadalomtudományi intézet felállítását határozta el“. A folyó évi országos református zsinat tavaszi ülés-szakának tárgyalási anyagai között, a szociális bajok és kérdések anyaga szintén ott volt, mint megvitatandó és tovább gondolkozásra serkentő fermentum Ezeket megelőzendő, Szabó Dezső, a magyar protestantizmusnak ez az eredetien gondolkozó írója mutatott rá a magyar protestantizmus hibáira és mutatott annak utat. Legújabban pedig Simándy Pál Losoncról próbálta a magyar kálvinizmus konstruktiv életszerkezetét és jövőjét megrajzolni. Nem véletlen az, hogy a protestantizmust illetőleg többen egyformán gondolkoznak, hanem a protestáns szellem lendülete és legbelsejének inspiráció-ereje, amely megérzi intézményeinek mély pontját és éppen odairányítja szellemteremtő sugarait, ahol a szellem és intézmény mélybeszakadása már fenyeget. A mi szakadásunk hínárja a biblia által megmutatott, de közben letarolt szociális eszmének az elhanyagolása. Ezt kell nekünk visszafoglalnunk.

ír*— :■ — ' ,

tf KONYV1SMERTETES A V...^

A S/entírás szociális tanításai. Több iró közreműködésével kiadta és bevezette Keeble Sámuel. Angolból fordította Incze Gábor budapesti vallásoktató lelkész. Szabó Imre budapesti fasori lelkész A legnagyobb szociális erőforrás bevezető tanulmányával. Budapest, 1928.

8-r. XVI+ 213 1.

Incze Gábor, a fenti mű fordítója és egyben kiadója, egyike a legifjabb papi nemzedék legmunkásabb tagjainak. Külföldi egyetemeken kitágult látókörrel, a körülötte folyó itthoni élet éles megfigyelésével vetette bele magát az egyház küzdelmeibe. Erős érzéke van a gyakorlatias iránt. Ügyesen tud szervezni, gyűléseket megrendezni és amint e mostani munkája mutatja, erővel teljesen óhajt foglalkozni a keresztyénség gyakorlati magatartásával a szociális kérdésekkel szemben.

Incze meglátta azt, hogy micsoda fontos müvek hiányoznak a mai magyar református irodalomból. Megindította a gyermekistentiszteletekre igen jó anyagot közlő vállalatát, most pedig még nagyobb horderejű vállalkozásba kezdett, amikor kiadta A keresztyénség és a társadalom c. vállalat első köteteképen ezt az angolból fordított müvet.

A munka a müveit nagy közönség számára Íródott, de hazánkban a tárgy újságánál fogva a lelkészek számára is elsőrangú jelentőségű. Nálunk a Bibliával ilyen szempontból csak elvétve, inkább jegyzetekben foglalkoztak s ezért örülünk, hogy Incze megajándékozta e fordítással irodalmunkat.

Keeble Sámuel szerkesztő bevezetése után 13 szerző 13 fejezetben szól I. a héber nép szociális történetéről,

II. a héber próféták, III. a héber törvény, IV. a zsol