Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-02 / 22. szám

1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 99. oldal. bizottság tagja keresetlen bizonyságtevőszavakkal buz­dította a gyülekezet tagjait az Istenországáért való munkára, Nagy Lajos az egyháztagok kötelességeiről s Bózsa Sándor a vasárnap megszenteléséről szólott. Szavalt Fülöp László s az énekkar két énekszámmal működött közre. Dégen 1929 január 29-én volt vallásos est, mely alkalommal imát mondott s irásmagyarázatot tartott Bózsa Sándor, Fülöp László az egyéni, családi és egyházi élet megrontását előidéző bűnök elleni harcra hívta fel a híveket, Kovács Kálmán a vasárnap meg­szenteléséről szólott, rámutatva a hollandok példa­adó életére. A református énekkar két karénekkel vett részt a vallásos estén. A vallásos estély mindenütt a templomban tar­tatott meg s a perselyadakozás az építendő egyház­­megyei árvaház céljára küldetett be. Legyen Istené a dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás mindörökké! F. L. Laky Zsigmondné Győrött. A Magyar Protestáns Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége május 2ó-án délután 6 órakor a Kálvin-kul­­túrházban sikerült ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt Maller Kálmán református segédlelkész imája vezette be, aki Isten áldását kérte a magyar családoknak, a magyar fajtának a szeretetben való összekapcsolódá­sára. Gregersen Lujza, a PANSz országos szövetsé­gének főtitkára, a magyar munka védelméről szólott. Meggyőző erővel mutatott rá nemzeti szerencsétlen­ségünk okára: nem voltunk eléggé nemzetiek, magya­rok és kersztyének. Innen ered az erkölcsök megrom­lása, a családi levegő fertőzöttsége, a mi fajiságunk­­tól teljesen idegen szokások és hajlamok beplántá­­lásával. Divattá lett a többnek látszani akarás, azért Magyarországon a többség ruházatban is nem a jót és a megfelelőt keresi, hanem a mutatósat, ha silány is. Nem értékelik kellőképen azt, ami magyar; ezért van az, hogy igen sok pénzünk megy ki külföldre árukért, minek messze mögötte marad exportált ter­mékeink ára. A múlt esztendőben 366,000.000 P-vel több volt az import, mint az export, vagyis ennyivel fogyott a nemzeti vagyon. A magyar nemzeti munka megbecsülése és magyar termékek vásárlása szempont­jából nagy hivatás vár a magyar asszonyokra, mert az |ő :pénzükön megvásárolt magyar áru ad kenyeret a ma még munka nélkül élő magyar munkások szá­zainak. Az estély másik kiemelkedő, legnagyobb sikerű pontja Laky Zsigmond amerikai magyar református lelkész feleségének gyönyörű előadása volt. Az elő­adás rendkívüli hatása Laky Zsigmondné lelkének három vonására vihető vissza: imádkozó, faját sze­rető és költői lélek. Vallásos áhitat, siró magyar bá­nat és bizó reménységü költői lendület vonult végig egész előadásán. Az amerikaiak üzenetének tolmá­csolása és utazásának színes elbeszélése után in mé­diás rés csapott és megmondotta: azért jött, hogy meglássa és amerikai véreinknek elmondhassa, váj­jon Magyarországon tudunk-e hinni a magyar jövő­ben, azért a jövőért tudunk-e dolgozni és imádkozni Csonka-Aáagyarország magyarjai. Az elszakított ré­szeken — tizennégy napig volt Jugoszláviában, tiz napig Erdélyben — a protestáns nőszövetségek és az egyházak munkájából meglátta, hogy akarnak élni és magyarok maradni. Az eddig meglátogatott ma­gyar gyülekezetekben is erről az élniakarásról győ­ződött meg. Az amerikai magyarok is, több mint 800.000, a magyar jövőért dolgoznak. Ismertette az Amerikába szakadt magyar ember életét. »Fáj a szi­vem — úgymond —, amikor a bányamunkások kö­zött járok, mert a magyarnak nem a föld gyomrába Van a helye, hanem a föld felett, valahol kint a búza­földeken, ahol keresi a mindennapi kenyerét, magyar gyárakban, hol a magyar kéz és magyar munka a ma­gyar nemzeti vagyont szaporítja.« Ä 172.000 lakosú Youngstown városban, hol férjével munkálkodik, 6000 magyar él és emészti életét vaskohók mellett. Nemcsak ott, hanem Amerikában mindenütt a ma­gyar ember a legnehezebb munkát végzi elképzelhe­tetlen erőfeszítéssel, hogy ott megállja helyét, egy kis vagyonkát gyűjthessen, melyei hazajőve, egy kis pántlika földet vehessen és nádfödeles kis házikója tetejét cseréptetővel válthassa fel. Igen kedvesen és részletesen ismertette az amerikai magyar reformátu­sok egyházi életét. A magyarok elvitték Amerikába magukkal a harangszót. Senkit sem temetnek Ameri­kában harangszóval, csak magyart. A legmagyarabb hely a templom, innen temetik halottaikat és épúgy, mint idehaza, kisérik a temetőbe, hol előveszik kis dobozkájukat s a benne dédelgetett magyar honi föld­del meghintik a sirt, hogy a magyar ember Ameriká­ban is magyar porok között pihenhessen. Minden fe­lekezet épített magának templomot; abban az Ameri­kában, hol negyven esztendővel ezelőtt egy magyar református templom sem volt, ma 110 van. A legked­vesebb hely a templom: magyar zsoltárokat és di­cséreteket énekelnek és úgy prédikálnak a lelkészek, mint idehaza, úgy, hogy a templomban itthonérzik magukat, mégis, vagy talán éppen ezért olyan szomo­rúak a vasárnapok és a nagy ünnepek, mert abban az amerikai magyar református templomban minden lé­lek rég elhagyott kis falunak fehér templomában érzi magát. Az igazi magyart nem szórakozó helyen talál­juk meg, hanem a templomokban. Amerikában igen nagy súlyt helyeznek a ma­gyar gyermekek nemzeti öntudatának kifejlesztésére. Erre szolgálnak a magyar iskolák, melyek nem tévesz­tendők össze a szombat napon tartott bibliai iskolák­kal, amikor a gyermekek vallásos nevelését végzik, t. i. Amerikában az állami iskolákban tiltva van a hitoktatás; a magyar iskolák ajtajai akkor nyílnak meg, amikor tiz hónapi szorgalmi idő után az angol iskolák ajtajai bezárulnak. Julius és augusztus hóna­pokban magyar történelemre, magyar földrajzra és magyar népdalokra tanítják őket, melyeken a veze­tés abba a csomópontba fut össze, hogy higyjenek Magyarország föltámadásában. A magyar iskolákban magyar lelkészek és papnék tanítanak. Laky Zsig­­mondéknak 12 év óta van magyar iskolájuk. Vallásos és magyar célt szolgál az asszonyokkal való foglalko­zás is. Az amerikai magyar asszony kenyérkereső nő ugyan, drót-, gummi- és kötszergyárakban dolgozik, de emellett van ideje egyházi és nemzeti munka vég­zésére. Az asszonyok egyesületbe tömörülnek, me­lyek közül a legélénkebb tevékenységet fejti ki a 80 Lorántffy Zsuzsánna Egyesület. A youngstoni Lo­­rántffy Zsuzsánna Egyesület a magyarság nagy ügyének diadala érdekében a múlt esztendőben 40 állami iskola igazgatóját, történelem és földrajz taná­rát meghívta vacsorára, mely alkalommal Laky Zsig­mond ismertette Magyarország múltját, Laky Zsig­mondné pedig Magyarország gyászos jelenét. Az ame­rikaiak elénekelték az amerikai Flimnuszt, 60 magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom