Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-05-27 / 22. szám

1928.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

91. oldal.

Ma Reveiben vagyunk s itt résztvettünk egy istentiszteleten, melyet bennszülött tanító tartott. Természetesen egy szót sem értettünk belőle, mikor azonban a gyékényen ülő fekete férfiak és nők — vagy százan — felálltak s „Jer, dicsérjük Istent“ dallamára a saját nyelvükön énekelni kezdtek, mélyen meg voltunk hatva. Nagyon, de nagyon szeretem ezeket a kedves, egyszerű, gyermekies jellemű barnabőrü gyermekeit Istennek s mélyen megaláz az a tudat, hogy Isten engem is fel akar közöttük használni. Tegnap egy kis féléves gyermeket tartottam a karomon, s mikor nagy sötét szemeivel mosolyogva rám tekintett, nem tudtam megállani, hogy meg ne csókoljam a kis „csokoládé“ karját, (A pápuák bőre épen olyan szinü, mintha csokoládéból lennének.) -t

Innen már csak 165 tengeri mérföldnyire esik Mánusz szigete, hova Isten segítségével holnap már megérkezünk. Az éghajlat ott is ugyanolyan, mint itt, ezidőtájt igen sok eső esik. Azért irok most és azért nem várok addig, míg Mánusz szigetére megérkezünk, mert hajónk csak Sydneyből jövet érinti Mánusz szigetét, visszafelé a Salamon-szigeteken keresztül teszi meg az utat s postát csak ez a hajó visz, a másik nem érinti soha sem Mánuszt. így a megérkezésünkről szóló értesítés majd csak júniusban ér Pestre.

Nagyon szeretném, ha kaphatnék magyar újtestamentumot, mert csak egy magyar bibliám van, ez is már nagyon elhasznált állapotban; ha újtestamentumom volna, teljes bibliámat jobban megkímélhetném.

A methodista missziói állomások nagyon szépen fel vannak szerelve. Még ezüst- és üvegedényeik is vannak. Sokkal egyszerűbbnek képzeltem őket. Igen nagy hiányuk van azonban missziói munkásokban. Cox úr többször is ajánlotta, hogy maradjak itt, az itteni állomások egyikén, nagyon szívesen yenné, ha nem mennék Mánuszra. Mivel azonban az Úr engem Mánuszra küld, engedelmeskednem kell és nem maradhatok máshol.

Már annyira megbarnított a levegő, hogy a benszülöttek nemsokára testvérükké fogadhatnak, csak a hajam lett egészen világos, de a benszülöttek is világos hajat viselnek, mert egy ügyes módszerrel festik azt, valami lisztszerü porral behintik s azután a napon megszőkül a hajuk. Rendkívül tanulékonyak, az asztalnál nagyon ügyesen szolgálnak föl.

Sokat gondolok imádkozva kedves magyar népemre, vajha adna Isten nagy lelki ébredést közöttük, hogy minél előbb „betelne az elhivottak száma“ s megjelenhetnék az Úr királyi dicsőséggel. Mindenkit igaz szeretettel köszöntök.

® ©

1 VEGYESEK 1

©@®(^®@©@®S)@®®£)©®®®@®®©@®@®®©®@®®®@@®®@

Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott pünkösdi ünnepeket kívánunk.

— Személyi hir. Dr. Antal Géza püspök úr, befejezve a mezőföldi egyházmegye meglátogatását, május 25-én, Pápára érkezett.

— Anyák napja. Kedves és megható ünnepély volt áldozócsütörtökön a szőnyi református gyülekezetben. A konfirmációi vizsgát összekötötték anyák ünnepélyével. A délutáni istentisztelet keretében folyt le a

kis egyházi ünnepély, mely anyákról szóló ének és szavalatokból, továbbá Pongrácz Józsefnének az anyai hivatásról, az anyai élet áldásáról és dicsőségéről tartott előadásából állott. Az ünnepélyt Várady Lajos lelkész bibliamagyarázata és közös ének zárta be. Utána szeretetvendégség volt, melyen a presbitérium tagjain kívül a konfirmált gyermekek és azok édesanyja! vettek részt. Itt szintén a lelkésznek a gyermekekhez intézett beszéde után, melyben a szülők, különösen az anyjuk iránti hálára, szeretetre és kötelességre intette, minden konfirmált ifjú virágcsokrot nyújtott át az édes anyjának kézcsók kíséretében. Ének és szavalat tette változatossá a műsort. A református leányegyleti tagok a tanítónő vezetése alatt szolgálták fel az ízletes kakaót és süteményeket. Pongrácz Józsefné bibliát magyarázott és közös ének fejezte be az együtt töltött, kedves délutánt, honnan mindenki szivében meghatva távozott.

— A Magyar Tud. Akadémia közgyűlésén dr. Ravasz László püspök, a M. T. Akadémia tiszteletbeli tagja székfoglalót tartott Pál Athénban címmel.

— Gyászhir. Mély megilletődéssel jelentjük, hogy Balassa Kálmán, a veszprémi ref. gyülekezetnek ritka buzgóságú, fáradhatatlan munkásságú, példás életű igazgató-tanítója 1928. évi május hó 23-án este fél 8 órakor váratlanul elhunyt. A megboldogultat a ref. templomból 1928. évi május hó 25-én délután 4 órakor kisérték ki utolsó útjára, a veszprémi alsóvárosi temetőbe. Áldott legyen emlékezete!

— A pápai egyházmegyében, egyházmegyei tanítóképviselőkké : Jílek Ferenc, Kovács Miklós, Páhány János és Szeremley Lajos igazgató-tanítók választattak meg.

— A tárkányi református egyház május 20-án örömünnepet ült. Régi vágya teljesedett be. Az énekkar és a műkedvelő ifjúság közremunkálásával 1360 P értékben orgona-harmóniumot szereztek be. Az egyház nőtagjai pedig díszes urasztali-, szószék- és orgona-harmonium-terítőt vettek 435 P értékben. Ezeket adták át május 20-án rendeltetésüknek, amikor is az ünnepi istenitiszteletet, esperesi megbízottként Tapsonyi Sándor ászári lelkész végezte. Délután hősi halottainkról emlékeztünk, Komjáthy János mocsai lelkész szolgálata mellett. Úgy a délelőtti, mint a délutáni istenitiszteletek alatt az énekkar két-két énekkel szerepelt. Az énekkar vezetője, a műkedvelők rendezője Patay János kántor-tanító volt.

— Adomány. A balatoni halászati társulat Siófokon tartott közgyűlésében Varjas Géza lovasi birtokos, választmányi tag indítványára a balatonalmádi református egyház építendő temploma céljára 100 P segélyt szavazott meg.

— Nyugdíjazás. A megszállott területen levő madari református egyházközség kántor-tanítóját, Antal Dénes igazgató-tanítót, 47 évi áldásteljes szolgálat után saját kérelmére teljes fizetéssel nyugdíjazták.

— A pápai egyházmegye folyó évi rendes közgyűlését Pápán, július hó 4-ik napján fogja megtartani. A közgyűlési meghívó lapunk legközelebbi számában meg fog jelenni.