Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-12-23 / 52. szám
242. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1928. katholizáció vihara nagyon megritkította a nagy község református gyülekezetét. Ma a reformátusok száma mindössze 156 lélek, az összes lakosságnak mintegy kilenced része. A gyülekezet kis régi, torony nélküli temploma ott volt közvetlen a katholikus nagy templom végében. Ennek ma már csak helye van meg, mert Isten segítségével a gyülekezet egész más helyen szerzett funduson szép ú] templomot építtetett. Ennek tornyába most a háborúba elvittek helyett a megmaradt régi kis harang mellé egy 102 és egy 225 és fél kilós új harangot készíttetett a gyülekezet. A két harang a szállíttatáson kívül 2168 P 60 fillérbe került. Az összeget a gyülekezet tagjai fedezik önkéntes megadóztatás útján. Ezenfelül önkéntes adományokkal is járultak a szent célhoz úgy gyulafirátóti híveink, mint a Gyulafirátótról Kádártára származottak közül. Az adakozók között vannak más felekezetű testvéreink közül is, Ugyanez alkalomra szép új úrasztali és szószékterítőt készíttettek a gyülekezet női tagjai 256 P 86 fillér értékben. Mindez ismét közadakozásból. December 9-én volt az új harangok fölszentelési hálaünnepe A délelőtti istentiszteletet Szűcs József, a veszprémi egyházmegye esperese végezte, az istentisztelet keretében fölszentelő és megáldó hálaimádsággal adván át rendeltetésüknek az új harangokat, mire azok a templomi gyülekezet örömkönnyei között megszólaltak. Györffy Lajos helybeli lelkész a harangszerzés történetét ismertette, úgy erre, mint az úrasztali és szószékterítőre történt adakozásokat olvasta fel. Istentisztelet után pedig az új harangok félóráig szóltak a háborúban hősi halált haltak és azoknak a gyulafirátóti híveknek az emlékezetére, akiket a volt harangok háborúba vitele óta kisértek temetői- nyugovó helyükre. A délutáni istentiszteletet Hajda Gyula veszprémi hitoktató-lelkész végezte. Sárpataky Gábor helybeli kántortanító úgy délelőtt, mint délután igen szép magánénekkel is résztvett az ünnep műsorában. Ugyancsak résztvettek a gyülekezeti énekvezetésben Bartha Ferenc volt gyulafirátóti, jelenleg vilonyai, Szabó József királyszentistváni, Szabó Gyula sárszentmihályi kántortanítók. De dicséret illeti a gyülekezetei is, amelynek tagjai annyira otthonosak a szép és buzgó éneklésben. Lélekemelő volt tapasztalni, hogy a helybeli lelkészi, tanítói család, Jákóy Pál körjegyző, Bartha Ferenc volt gyulafirátóti tanító neje, Bolla Géza kádártai birtokos és presbiter előljártak a buzdításban és adakozásban. De éppen úgy előljárt a helybeli presbitérium és gyülekezet több tagja s a buzgó nők, de kivette részét az áldozathozatalból a gyülekezet minden tagja is, másként hogyan lett volna képes a 156 lélekböl álló és bizony anyagiakban nem gazdag gyülekezet ilyen szép munka létrehozására? A harangok elhelyezése, a harangállványok átépítése körül is napokig teljesítettek szolgálatot az egyház gondnoka, presbiterei és a gyülekezeti tagok, segítve annak a buzgó és ügyes társuknak, aki földmives ember létére a harangállványokat egészen önállóan újra építette. A két új harang — Slezák László cég alkotása — kitűnő zengésűi, tiszta összhangjával nagy örömére szolgál a gyülekezetnek, sőt az egész községnek díszére szolgál. A buzgó lélek munkája diadalt aratott. Istennek kegyelme megengedte érni a gyülekezet tagjainak, hogy új harangjaik ékes hangjait meghallhassák. Istené a dicsőség! Hogyan is énekelték a magyar gályarabok? „Térj magadhoz drága Sión! Van még néked Istened!“ Gyulafirátóti református szent gyülekezetünk tagjai is hadd hallják harangjaik ércnyelvén Jézusunk messze zengő szavát: Ne félj kicsiny sereg, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az Ő országát. §z, j.----------------------------------------------------------------$ KÖNYVISMERTETÉS A .............— ■ Bódás János: Jegenyék alatt. Versek. 1926— 1928. Tahitótfalu, 1928. 8-r. 64 1. Ára 3 P. Megrendelhető a szerzőnél (Vörösberény), vagy az egyházkerületi iratterjesztésnél, az ár előzetes beküldése ellenében. Szerzőnek, aki pápai főiskolánknak volt a tanítványa és aki jelenleg vörösberényi s.-lelkész, ez a második önálló kötete. Verseit szívesen közük előkelő fővárosi lapok is: Uj Idők, Élet, Napkelet és nemrégiben a Napkelet egyik pályázatán igen szép elismerést nyert. E kötete jelentős haladás az előzővel szemben és feljogosít bennünket, hogy nagy reménységeket merjünk táplálni a szerző költői munkásságának jövendő fejlődéséről. Mi nem vagyunk szépirodalmi lap, bennünket a versekben is az érdekel legelsősorban, hogy minő az illető írók felfogása és nézete a mi kérdéseinkről. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy bár szerzőnek e kötetben vannak még versei, melyeken erősen visszatükröződik a tisztán irodalmi célokat kitűző én, de szép számmal találunk olyanokat is, melyek azt bizonyítják, hogy papi hivatásának megfelelőleg költészetében is bátran és határozottan az evangélium mellé állott. Csak ezen az úton haladjon szerző. Meg fogja látni, hogy söpör el az új élet mindent, ami banális, ami megszokott és hogy telik meg költészete új tartalommal. Nyelvezete sok helyen erőteljes, kifejezései találóak. Csak kevés helyen észlelhető Babits hatás rajta. A versek közül igen tetszenek: Nem én akartam, Május, Szederinda, Örvények szélén, A Balaton, Megyek Uram, Őszi pünkösd, de a legszebbek Jegenyék alatt, Ez a mi templomunk és Megüresítem magam. Ez utóbbit lapunk mai számában közöljük. Csupa biztatás, drága Ígéret. Teljék meg szerző lelke mindig jobban Krisztussal, hogy így végleg megtalálhassa önmagát és dolgozzék lelkesen hivatásában, szolgálat közben tapasztalhatja meg a legszebbet. Nyáry Pál: örökkévaló szeretet. Evangéliumi bizonyságtételek. Pécs, 1928. A pécsi református egyház kiadása. 8-r. 181 1. Nyáry Pált nem kell bővebben ismertetnünk e lap olvasóival. Megfordult Dunántúl is több gyülekezetben és igehirdetése nyomán mindenütt boldog visszhang támadt. Sok országos konferencián lehetett őt hallani, mert konferenciarendezők szívesen kérték őt fel előadások vagy prédikációk tartására. Nyomtatásban megjelent prédikációs kötetei pedig évtizedek óta elvitték Nyáry nevét a legtávolabb eső parókhiára is. Nyáry ez évben ünnepelte lelkészi szolgálatának és egyúttal pécsi lelkészkedésének 25 éves jubileumát. E kötet a pécsi gyülekezet jubileumi ajándéka szeretett lelkészének. Boldog az a gyülekezet, amelynek ilyen papja van és boldog az a lelkész, akinek munkálkodását Isten úgy megáldja, hogy olyan gyülekezete van, mint a pécsi, amely ilyen módon fejezi ki szeretetét és elismerését a hallott prédikációkért. A kötethez Ravasz László püspök írt meleghangú előszót, amelyben örömmel állapítja meg, hogy Nyáry igehirdetésében »prófétikus erővel és élességgel a váltság és megszentelődés központi igazsága ragyog«. Összesen 42 beszéd van a kötetben, melyek közül alkalmi 28. Az alkalmiak a következőkép oszlanak meg: advent 4, karácsony 2, esztendő utolsó vasár
