Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-12-23 / 52. szám
1928. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 241. oldal. hívhatnak ebben az országban. Meg kell ismernie a híveket névről s keresztelőkor, esküvőn, konfirmáción, temetéskor el nem maradhat szájából a szives asszonyi szó, a megtisztelés, az örömben, bánatban az osztozás, mint az ura szájából az áldás. Az alázatosságnak nagy iskoláján kell átmenni annak a papnénak, míg haza érkezik lelki otthonába, az egyházba. 7. Végül ismerje meg a papné az imádság erejét. A papnénak nem kell prédikálni, hanem a prédikációt megvalósítani. Azt az egyet el nem végezheti helyette az ura, hogy személyes imádságos közösségben éljen a szent Istennel, de el sem engedheti. A liturgikus imádságok gépiességének egyetlen ellenszere a magános imádság. A hivatásszerüleg imádkozó ember életében egy spontán imádkozni tudó asszonyi lélek a frissen fakadó forrás, mely állandó mozgásban és üdeségben tartja a Bethesda tavát. A papnét sem az ura, hanem Jézus Krisztus üdvözíti. Csak az imádkozó élet közben szerezhet minden keresztyén lélek megbizonyosodást, hogy mindenható, mennyei erőforrások állanak rendelkezésünkre. A papi asztalnál, a lelkipásztor gyermekeinek nevelésében az imádság elmaradhatatlan s nélkülözhetetlen, mint a napfény s a friss levegő. A mennyei világ nyelvén való beszédre csak az imádkozni tudó asszony taníthatja meg gyermekeit. Ez a lelkiélet lassan kifejleszti a papnéban az önállóságot s megtanítja arra a nagy művészetre, amit vezetésnek nevezünk. Hogy ki milyen munkát végezzen a gyülekezetben, az ilyen lelkiélet mellett önként fog adódni. Ne gondolja senki, hogy az előadó táplál ilyen igényeket a papnékkal szemben. Én csak azokat a gyűjtöttem össze, amiket erről a négy ajakról hallottam: 1. A gyülekezet közvéleménye; 2. egyházi megújhodásunk parancsoló szüksége; 3. minden papnéban a tulajdon férje; 4. Az egyház Ura, az Úr Jézus Krisztus. Az őskeresztyén korban, mikor az elaljasodott pogánysággal vívta a fiatal keresztyénség élet-halál harcát, az ellenfél ajkáról maradt fenn a keresztyén asszonyokról a dicséret: »Nézzétek, milyen asszonyaik vannak«. A klerikálizmus előnyomulásának idején, mikor a papi nősülést, mint alacsonyabbrendü keresztyénséget a református egyház születésének egyetlen motívumául kezdik felhánytorgatni; a pogányságba visszafajzott modern világ közepén, ahol a nő felszabadításának jelszava alatt a nő erkölcsi lealjasításának ördögmocsara terjeng; a magyar református lelkipásztorok tragikus irodalmi alakjainak a közvéleménybe való felvonultatása után jöjjenek a református lelkipásztor igazi arculatának hordozói s mögöttük jelenjenek meg, mint távlat és méltó háttér a papnék alakja, akikre ha ránéz a világ, tisztelettudóan emeli meg kalapját és egész életében el nem felejti, hogy találkozott egy református papnéval. A »szent asszonyok« konferenciáján ezt mondja a Lélek a gyülekezetnek. szabó Imre A budapesti januári konferencia programmja. A budapesti református theológiai akadémia, mint már évek óta, a reánk következő új esztendő kezdetén is megrendezi a maga ismert és népszerű konferenciáját. Ennek az idén az lesz a nevezetessége, hogy minden egyes előadása úgy délelőtt, mint délután egyformán nyilvános lesz mindenki számára. Részt vehet tehát azon a vidékiek közül is mindenki, aki a magyar református egyház nagy kérdései és sorsa iránt érdeklődik. A véglegesen megállapított Programm egyébként a következő: Január 8-án délelőtt a konferencia istentisztelettel kezdődik fél tiz órakor. Prédikál Vincze Elek esperes, urvacsorai beszédet mond Nyáry Pál esperes. Utána előadás: A református ébredés sorsa és eredményei külföldön és Magyarországon. Dr. Lencz Géza. Január 8-án délután 5 órakor: A Magyar Ref. Egyházak Világszövetségének és a Középeurópai Ref.< Egyházak Szövetségének terve. Dr. Juhász Nagy Sándor. Utána: Az újabb theológiai irányzatok és az igehirdetés. Előadás. Tartja B. Pap István. Bibliamagyarázat. Január 9-én délelőtt: Ima és bibliaolvasás, utána I. A falu élete református szempontból. Előadás, tartja Varga Sándor. II. A református munkásság megnyerése és megszervezése. Előadás. Tartja Bogdán Gyula. Ugyanezen napon délután: I. A modern élet nagy erklöcsi problémái. Előadás. Tartja Veress Jenő. Bibliamagyarázat. Január 10-én délelőtt: Ima és bibliaolvasás. Utána I. Az új magyar közszellem és a református keresztyénség. Előadás. Tartja Szabó Imre. II. A belmissziói kérdés megoldása. Előadás. Tartja dr. Ravasz László. Ugyanezen napon délután: A református keresztyénség lélek- és életformáló ereje. Előadás. Tartja Enyedy Andor. Befejező istentisztelet: Tartja Győry Elemér. Tájékozás végett közölnünk kell még a következőket: Az összes előadások egy helyen, azaz a Budapesti Ref. Theol. Akadémia (IX. Ráday u. 28. II. e.) dísztermében lesznek. A konferencia tartama alatt tartja a Ref. Lelkésznék szövetsége is a maga közös konferenciáját; január 7-én pedig a vallástanárok tartanak országos konferenciát. Kedvezményes vasúti jegyről a rendezőség gondoskodott. Az erre vonatkozó igényeket legkésőbb január 4-én estig kell a budapesti ref. theol. akadémia igazgatóságának a jelentkezési díjjal, amely személyenként két (2 P) pengő, beküldeni. Olcsó szállást férfiak részére korlátolt számban a budapesti ref. theol. akadémián is lehet napi 1 pengős áron biztosítani. Akik azonban e szállásokat igénybe akarják venni, azok egy kis párnát, továbbá lepedőt és takarót hozzanak magukkal és szándékukat jó előre jelentsék a budapesti ref. theol. akadémia igazgatóságának (Budapest, IX., Ráday u. 28). Harangszentelési ünnepély Gyulafirátóton. Gyulafirátóti gyülekezetünk egyike a legrégibb református gyülekezeteknek. Maga a község a Rátót nemzetségből származó egyik hires családnak, a Gyulaffyaknak birtoka volt. Ennek a családnak volt egyik tagja III. Gyulaffy László, a hírneves törökverő tihanyi várkapitány, Csobánc várának szintén ura, Tata és Veszprém várának a töröktől visszafoglalója, később veszprémi várparancsnok is. Az ő védelme alatt reformálta Dévai Biró Mátyás, Felsődunántúl nagy reformátora a Balaton vidékét. Amint a történelmi nyomok mutatják, Dévai Biró Mátyás többek közt Kádártán és Balatonhenyében is lelkipásztorkodott. Kádárta ugyancsak Gyulaffy László birtoka volt. Tehát vele együtt a tőle pár kilométernyire fekvő Gyulafirátót is a reformáció híveihez csatlakozhatott, minden valószinüség szerint még az 1535—40-es években. Később a re-
