Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-12-02 / 49. szám
226. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1928. zott fogadtatáshoz, mit nem tudott megzavarni a napok óta tartó esőzés. A lelkészlakot már messziről jelezte az esernyőerdő, mintha egy nagy fekete tábor ütött volna sátort. A fekete esernyők alatt fehér lelkek és lelkesedő szivek várakoztak. Oly nagy volt a lelkesedés, sárban, vízben szorongtak az emberek egymás mellett, hogy igazán az volt az érzésünk, hogy az esernyőt is csak azért tartották, hogy ne hullhasson rá az eső a lelkesedés lobogó tüzére. Kovács Elek lelkész a parókhia udvarán köszöntötte püspök urat, mély gondolatokban gazdag beszéddel. Itt várta Vizkeleti Árpád, a járás főszolgabirája ismét, aki ebéd alatt felköszöntőt is mondott püspök úrra. Az istentiszteletet, mint eddig is, mindenütt maga püspök úr végezte; egyházi beszédét, melynek alapigéje Jeremiás próféciája 4:3 volt, a szeretetnek az a kettőssége hatotta át, mely Jeremiás egész prófétai pályafutását megszabta, hol viaskodott, hol ölelkezett benne az Isten és a nép szeretete; bűnbánatra és a lelki élet mezején új szántás szántására hivott, hogy ne hulljon az ige felburjánzott tövisek közé. Ez a beszéd megalázott az Isten előtt, de fel is emelt az élő Istenhez. Istentisztelet végeztével presbiteri gyűlés tartatott, melyen a gyűlést megnyitó imát Kovács Elek helybeli lelkész mondotta, mig az előbbi helyeken, Szentgyörgyvölgyön és Kercán Hodossy Lajos egyházmegyei főjegyző imádkozott, a gyűlést bezáró imát Győry Elemér theológiai tanár mondotta; püspök úr az istentisztelet szorgalmas gyakorlására buzdított és a lelkészlakás megépítését ajánlotta a presbitérium figyelmébe. Ebédre a lelkészlakon volt az egyháznak szívesen látott vendége. A kaposvári ref. gyülekezet ünnepe. Kaposváron november 25-én fényes ünnepség keretében avatták fel az egyházközség gyülekezeti házát és a belsősomogyi egyházmegye leánynevelőintézetét, amelyet Bethlen Margit grófnéról, a miniszterelnök feleségéről neveztek el. A felavatásra, amely a református egyházon kívül a városnak is ünnepe volt, Kaposvárra érkezett dr. Antal Géza dunántúli püspök, akit itt is azzal a meleg szeretettel vettek körül, amely neki mindenütt kijut, ha hívei között megjelenik. Az ő imájával nyílt meg vasárnap reggel az istentisztelet, amelyen Nyáry Pál esperes, pécsi lelkész mondott beszédet a szószékről. A templomból az ünneplők az új gyülekezeti házba mentek, amely külső és belső szépségével, impozáns előadótermével pompás otthona lesz a fellendülő hitéletnek. A felavatáson ott volt Fischer Ferenc főispán, Huszár Aladár felsőházi tag, egyházmegyei gondnok, Vétek György dr. polgármester, Weissenbach Jenő báró vármegyei főjegyző, Szigethy Gyula Sándor dr. egészségügyi főtanácsos, egyházközségi főgondnok, Matolcsy Sándor bankigazgató, gondnok, Vitéz Fonyódi Markóczy Antal 'my. altábornagy, Sebestyén Jenő dr. theol. akad. tanár, Németh László ezredes, Szigethy Antal törvényszéki elnök, Tallián Andor ny. alispán, Szabó Béla dr. tanfelügyelő, Magasy Péter és Lázár Jenő alezredes, Mayer Bertalan ipartestületi elnök, Biró Lajos leánygimnáziumi igazgató, Begedy Péter dr. főszolgabíró, Sárközy Géza, a Nemzeti Bank fiókjának helyettes főnöke, a református lelkészek nagy számban, köztük Halka Sándor és Nyáry Pál esperesek, Eöry Szabó Dezső volt képviselő, Máté Lajos, Izsák Aladár, Keresztes Gyula, Kádár Lajos, Csuzy Sándor, Szabó Bálint és nagy ünneplő közönség. Az ünneplőket Csertán Márton kaposvári lelkész üdvözölte meleg szavakkal, azután dr. Antal Géza püspök felavatta a házat, ismertetve annak célját a hitélet fejlesztése és a nemzeti kultúra körül. — Akkor igazi a kultúra — mondotta a püspök —•, ha gyökereit a vallásos világnézetbe ereszti s ennek tiszta nedveivel táplálkozik. Ezután következett a másik házavató: a Gróf Bethlen Margit nőnevelő-intézeté. Itt Halka Sándor belsősomogyi esperes mondott az ünnepi alkalomhoz méltó, felemelő beszédet, majd özv. Zanathy Zsigmondné igazgatónő átvette az intézetet, amelyet dr. Antal Géza püspök megáldott. Az ünnepségen megjelent Czira Józsefné szül. Kiring Vilma, egy iparos özvegye, aki az intézet számára szolgáló házat az egyházmegyének adományozta, s ezzel lehetővé tette a nemes intézmény felállítását. Délben a Nemzeti Kaszinóban ünnepi ebéd volt, amelyen Antal Géza püspök mellett Fischer Ferenc főispán és özv. Czira Józsefné foglalt helyet. Megjelent az ebéden Hoos József apátplebános, Takács Béla ev. lelkész és Herczog Manó dr. főrabbi is s ott volt a Budapestről délben érkezett Szabolcska Mihály is fiával, Szabolcska László temesvári lelkésszel, akik számára a délutáni ünnepségen szép szerepet szántak. Az első köszöntőt Fischer főispán mondta, két új intézményt és az egyházat ünnepelve, Huszár Aladár egyházmegyei gondnok Antal Géza püspököt, Nyáry Pál esperes Matolcsy Sándor gondnokot éltette, mint akinek a gyülekezeti ház létrehozásában legtöbb érdeme van. Antal Géza püspök özv. Czira Józsefnét, Biró Lajos leánygimnáziumi igazgató Csertán Márton lelkészt köszöntötte fel. A délutáni istentiszteleten Halka Sándor belsősomogyi esperes költői szárnyalásu imája után dr. Szabolcska László temesvári lelkész, a nagy költő fia prédikált feszült figyelem között. Csertán Márton kaposvári lelkész áldott meg bensőséges szavakkal egy ezüstlakodalmas házaspárt. A vallásos est főszereplője Szabolcska Mihály volt, aki régi és újabb költeményeiből olvasott fel nagy hatással. Sebestyén Jenő, a budapesti református theológia igazgatója »A lélek nyugalma« címen tartott előadást. Farkas Sándor kaposvári segédlelkész bibliát magyarázott, Kovács Margit nőnevelőintézeti zenetanárnő zongorázott, Tóth Kálmán segédlelkész vezetésével a gyülekezeti énekkar énekelt. — Itt említjük meg, hogy dr. Antal Géza püspök úr a gyülekezeti ház céljaira a felavatás alkalmából 100 pengőt adományozott. (F*-..—.......... , l> KONYVISMERTETES A Dr. Sebestyén Jenő: A református nő lelki«* világa. I—III. köt. 8-r. VIII-^-509 1. Tahitótfalu. Sylvester-kiadás. Ára fűzve kötetenként 4 P, együtt 12 P. Szerző terjedelmes müvét »a trianoni: határokon innen és túl« élő magyar református nőknek ajánlja. Témája nagyon fontos és a mű minden tekintetben hézagpótló. A Bevezetésben szól a modern ,élet bálványairól és a modern élet nőkultuszáról, majd rátérve tulajdonképeni tárgyára, szól az Asszony sorsa
