Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1928-12-02 / 49. szám
1928 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 227. oldal. és tragédiája címen többek között »az asszonyember teremtetésé«-ről, a bűnbeesés következményeiről a nő életében. A keresztyén nő lelkivilága című részben ismerteti a Biblia felfogását a nőről. A III. részben a református nő lelkivilágával foglalkozik. A IV. részben a református nőnek az élethez való viszonyát tárgyalja és pedig külön a társaságban és a családi életben és külön a Ill-ik kötetben a modern társadalomban. Különösen nagy élvezettel olvastuk az egész IV-ik részt, ebben nagy gonddal merül el tárgyában és sok hasznos tudnivalót közöl. Esetleges új kiadásban ezt a részt külön kellene kiadni, mert önmagában is értékes. Az I—III. része a műn/ek újságírói alkotásnak tűnik fel. Önálló, hetenként megjelenő cikkek hatását keltik az emberben, de mig szívesen olvasunk hetilapunkban egy-egy vezércikket, nagyon nehéz egyfolytában 39-et elolvasni. Ennek a sietős munkának a következménye, hogy folytonosan ismétlések vannak benne. Azt1 pl., hogy milyen különbség volt a pogányságnak a nőről vallott erkölcsi felfogása és a keresztyénség között, legalább öt helyen olvashatjuk. Felesleges más íróknak témákat adni (31., 35., 38., 174., 285. 1.). Szerző nagy elfoglaltságának tudjuk be, hogy épp ahol legkiváncsibbak volnánk, hogy mi a véleménye bizonyos dolgokról, akkor ezt azzal intézi el pl., »e kérdések világa oly bonyolult, hogy külön könyvet kellene róla Írnunk., ezért most itt csak néhány nagy megjegyzésre szorítkozunk különösen« (180. 1.). A »nagy« megjegyzés alatt bizonyára az elvi igazságokat érti. Ezek a területek azonban nagyon is kívánják a részletezést, a gyakorlati tanácsokat. PL a 159. lapon ennyit ír: »a református leánynak és asszonynak sohasem szabad a maga lelkiéletét elhanyagolni«, de hogy miként ápolhatja azt eredményesen, ‘arról .hallgat, később említi, hogy bibliaolvasással és imádsággal, de ezek miként végzésére nem ad útmutatást. Hazánkban megvannak az elvek, a nagy igazságok, azt kell megmondanunk, hogy miként lehet azokat az élet fontos és kicsiny dolgaiban aprópénzre felváltani. Az egyes kérdések bibliai megalapozása több kívánni valót hagy maga után. Pl. a 77—78. lapon amikor a »lelkiházasságok«-ról dicsérőleg nyilatkozik, helytelenül használja Fii. 413-t, mert az a contextus szerint nem erre vonatkozik. A 444. lapon, amikor a kisértésekről beszél, ezt mondja: »De ki tudná az emberi élet kisértéseit mind felsorolni? Hiszen még Krisztus is megkisértetett. Zsid. 4:15«. Miért csak ezt a szentirási helyet idézi? Jézus maga elmondotta tanítványainak, hogy egy alkalommal mik voltak kísértései. A történeti megalapozást is szeretnénk bővebbnek látni. A keresztyén, református és kálvinista szavak folytonos váltogatva használásával sok olvasót zavarba ejt. A nyelvezet sokszor nem felel meg az előszó ígéretének, hogy»a XX. század társalgási nyelvén« akarja gondolatait elmondani. Néha igen dogmatikus, pl. a 16. lapon nem magyarázza meg, mi az a »különös kijelentés« és a 17. lapon mégis használja ezt a kifejezést. Ez sem társalgási nyelv, a 40. lapon: »minden korszellemnek világnézeti alapjai vannak«. A 20. lapon »isteni ordinanciá«-ról szól. A IV. rész e tekintetben is messze felette áll a megelőzőknek. Ott irálya komoly, értekező próza, ami mindenképpen illik a tárgyhoz. A müvet tanulmányozásra melegen ajánljuk. Pongrácz József. ®®®®®®®®®®®®©®®@®@®®®®®©®®®®@®@@@@®®®@® S) ® 1 VEGYESEK I © © @®®®®®@©®®@@®®@®®©@@®@@®®@®©@©®®®@©@@(g;© — Szavazatfelbontás. Az őszi egyházkerületi közgyűlés által elrendelt szavazások eredménye nov. 30-án lett köztudomású, ekkor bontotta fel a beérkezett szavazatokat a dr. Antal Géza püspök úrtól összehivott bizottság. Amint előrelátható volt, a szavazás a kerületi értekezleten történt megállapodást igazolta, mindenik állásnál a jelöltek nagy többséget kaptak. Egyházkerületi lelkészi főjegyző lett Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, aki 220 szavazatból 210 szavazatot kapott, főiskolai egyházi gondnok lett Vargha Kálmán ehkerületi aljegyző, kálozi lelkész, aki 192 szavazatot kapott, zsinati rendes képviselő lett Nagy István drégelypalánki esperes 210 szavazattal, egyházkerületi lelkészi tanácsbirák lettek Pongrácz József theol. tanár 197, Izsák Aladár somogyjádi lelkész 147 szavazattal. A szinte egy| hangú választások az egész egyházkerületben nagy örö! met keltenek. Medgyasszay esperest nagy jogi tudása, évtizedekre terjedő eredményekben gazdag egyházi közigazgatási működése, a fokozatos egyházi hatóságok, egyházmegye, kerület és konvent gyűlésein kifejtett érté| kés munkássága, református egyházunk történelmi alapjaihoz való szilárd ragaszkodása, jogainkért való bátor sikraszállása közismertté tette nemcsak kerületünkben, de nagy, országos gyűléseken is. Erőteljes, a magyarság legmélyebb talajában gyökeredző költészete, a hazát szerető honfit, az otthon melegét mindennél többre becsülő érzőszivü családapát, az Istenben bizó hivőlelket mutatja. — Az új főiskolai gondnok főiskolánknak volt jeles tanítványa és hogy mennyire szerette az alma matert, ékes szóló bizonyság erre az a prédikáció, amelyet a 30 éves érettségi találkozó alkalmával mondott a pápai templomban pár évvel ezelőtt. Széleskörű tudása, az egyházi és világi közéletben szerzett bő tapasztalatai, az élet valóságaival számoló, de „Istenért, hazáért, tudományért“ mindenkor lelkesedő és áldozni tudó személyisége szép új munkatért kap a főiskola szolgálatában. Áldás legyen ezután is mindkettőjük élete! Szeretettel köszöntjük az új zsinati rendes-tagot, Nagy István esperest, aki oly hűséggel dolgozik régóta egyházunk építésén, az új tanácsbirót, Izsák Aladárt, aki jeles irodalmi munkásságával, a Belsősomogyi Ref. Egyesület lelket felemelő tevékenységének buzgó vezetésével méltán rászolgált az egész egyházkerület méltányoló elismerésére. Lapunk szerkesztője tanácsbiróvá választását úgy tekinti, mint az egész theológia akadémia munkásságának megbecsülését és értékelését és ezért őszinte köszönetének kifejezése mellett örömmel szolgálja továbbra is, tanártársaival együtt a lelkésznevelés fontos és szent ügyét. — A zsinat II. ülésszaka. A zsinati elnökség a konventi elnöki tanács múlt hó 28-án tartott ülése elé terjesztette a zsinat II. ülésszakának idejére vonatkozó megállapodását, melyet a konventi elnöki tanács egyhangú helyesléssel fogadott. E szerint a zsinat II. ülésszaka április 22-én nyílnék meg s ezt megelőzőleg az egyetemes tanügyi bizottság március 12-én, maga a konvent pedig április 9-én tartaná üléseit, hogy így egyes ügyek a konvent által letárgyalva még a zsinatra felterjeszthetők legyenek. — A presbiteri világkonferenciára, amely jövő év junius havában Bostonban tartatik, a konvent elnöki tanácsa egyházunk képviseletében dr. Baltazár Dezső, dr. Ravasz László, dr. Antal Géza püspököket és dr. Kovács J. István theol. tanárt küldte ki.
