Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-05 / 23. szám
Harmincnyolcadik évfolyam. 23. szám. Pápa, 1927 junius 5. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE-................................*..................- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ..........................................................r ■..........................-.................................. .• FŐSZERKESZTŐ : DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. .................................................................. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- tt FÓMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®íö IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Pünkösd felhívása. A Pünkösdnek előzményei voltak: az Úr Ígérete, hogy elküldi a Szent Lelket, aki megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében; a tanítványok egyakaraton együtt levése és buzgó imádsága. Az isteni készség a segítésre és az emberi felelet a menny szavára. Mivel a kettő egymásra talált, csodálatos dolgok történtek: erők és jelek lettek a tanítványok által és akik az Urnák nevét segítségül hívták, megtartattak. Minek utána a Szent Lélek eljött reájuk: erőt vettek és Jézus tanúi lettek a földnek mind végső határáig. A mai kor gyermekeinek meg kell látniok a nyilvánvaló összeköttetést az első Pünkösd előzményei és a csodálatos eredmények között. Ha azt akarjuk, hogy ma nagy dolgok történjenek, akkor nekünk is eleget kell tennünk a feltételeknek. Az bizonyos, hogy Jézus Ígéretei ma is érvényesek és viszont az emberi lélek szükségletei ma is ugyanazok. Nekünk tehát egy akaratra kell jutnunk, azaz az első dolgokat, az Isten országa dolgait kell első helyre tennünk és imádkoznunk úgy, ahogy még nem imádkoztunk. Meg kell alázódnunk, be kell vallanunk, hogy sok tekintetben még ma is úgy élünk, mintha Pünkösd nem is lett volna. Mily más lesz a világ, ha imádságainkra Isten záporként bocsáthatja ránk áldásait. Mert, jegyezzük meg, Ö kész, csak mi nem vagyunk alkalmasak. Pedig mennyire szomjazza e világ általában és legelsősorban Krisztus egyháza a Lélek tüzét, amely tisztít, lelkesít, bátorít! Pünkösd csodás emlékei ihlessék meg lelkeinket. A jelen nagy feladatai késztessenek merész szárnyalásra minden hívőt, hogy újra zúghasson a Lélek hatalmas szele. Fel buzgó imádságra, hogy alkalmas csatornái lehessünk Istenünk Lelke áradásának. „A Jézus nevében való kérés a Lélek ajtajának feltárulása, amelyen át bezúdul a Lélek óriás ereje, mint ahogy a nagy kőtartályok vize zuhogva tódul be minden parányi résen, mert irtózik az ürességtől és rendeltetése az, hogy mindent kitöltsön. Valamit kértek az én nevemben, mondja az Ige, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. A Jézus nevében való könyörgés tárgya nem lehet más, minthogy lelket, lelket, Szentleiket kérjünk Istentől.“ (Ravasz.) Jövel Szent Lélek Úr Isten! _____________________________________________P_J_ — Kérelem. Felkérjük gyülekezeteink vezetőit, hogy akik még nem számoltak el a múlt év decemberében nekik küldött De Ruyter Mihály emlékezete cimü füzetek árával, szíveskedjenek azt megtenni s a füzetekkel együtt küldött csekklapon azok árát beküldeni. A református nagygyűlés határozatai. (Folytatás és vége.) 6. És hogy keresztyénségünk szociális áldásai minél teljesebbek legyenek ezen a magyar földön: a leghatározottabban kívánjuk, hogy nemcsak a vasárnapi munkaszünet biztosíttassék mindenki számára, minden tekintetben, mert ez még csak emberi intézkedés lenne, hanem az összes keresztyén egyházak szeretetteljes együttmunkálásával a vasárnapnak lélekben való teljes megszentelése is, amely által igazán az Úrnak napjává lenne az a nap, amely a népek mai élete mellett igen sok ember számára éppen a bűnök halmozására lett — fájdalom — a legalkalmasabb. Evégből nagygyűlésünk tiszteletteljesen, de ünnepélyes határozottsággal szól azokhoz, akiknek kezébe Isten e nemzet életében a törvényhozás és intézkedés felelősségteljes jogát és kiváltságát adta, hogy a vasárnap áhítatát, ünnepi csendjét, nemzetnevelő és megtartó erejét ne engedjék feláldozni hamisan értelmezett anyagi szempontoknak. A magyar királyi kormány és törvényhozás gondoskodjék a korcsmák, mulatóhelyek vasárnapi zárvatartásáról, a vasárnapi vásárok hétköznapra tételéről s általában mindenről, amivel sok százezer magyar család és milliónyi magyar lélek testi, lelki és anyagi romlását megakadályozhatja. 7. Örömmel üdvözli Református Nagygyűlésünk a magyar királyi kormánynak az erkölcsrendészet terén tett nagyértékü kezdeményező lépéseit, amelyek alkalmasak arra, hogy a hitetlenség és erkölcstelenség által okozott mérhetetlen pusztulásnak valamennyire határt szabjanak és a keresztyén erkölcsök uralmát a magyar közélet terén is előmozdítsák. 8. A Református Nagygyűlésünk Isten színe előtt való hálával gondol vissza arra a korszakra, amikor az Evangélium diadalmas előrehaladásának az élő Ige hatalmas erején túl, sajtónk volt egyik legfőbb eszköze s szükségesnek látja kifejezni, hogy olyan református sajtóra, amely a református gondolatot a maga tisztaságában és egyenességében a nemzeti és állami lét összes fényeiben kifejezésre juttatja, elkerülhetetlenül szükség van. Mély sajnálattal állapítja meg, hogy százezrek szellemi irányítása ezen a téren a történelem folyamán kisiklott a kezéből s hatalmas erőfeszítéssel .óhajtja visszaszerezni elvesztett pozictóját. Hálát ad az Örökkévaló Istennek, hogy ezen a fontos területen áldott és reményteljes munka kezdődött s minden református hívőnek kötelességévé teszi ezidőszerint akkora nehézséggel és áldozatkészséggel megjelenő sajtótermékeink — vallásos lapjaink és könyveink — buzgó támogatását.- 9. Miután Anyaszentegyházunk földi, látható szervezetben és keretek között él, sürgősen kívánatosnak tartjuk azt is, hogy egyházpolitikája minden irányban, minden veszélyre és eshetőségre készen, oly erőteljesen
