Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-25 / 52. szám

224. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927. 4. A genfi egyetem theológiai fakultása, mint ér­tesülünk, a folyó tanév végével megszűnik. Már évek óta — két évtized óta erősen foglalkoztatta a lelkész­képzést komolyan felfogó egyéneket, helyes -e, hogy a theológia az egyetem egyik fakultása. A kérdés végre megoldódott, az egyház maga veszi a kezébe a lelkész­képzést, remélve, hogy felfogja virágoztatni s intenzí­vebbé tenni azt. Óh, azok a genfiek! 5. Genfben az egyházépítő munka céltudatosan folyik. A római katholicizmus tendenciózus beállításai­nak ellensúlyozására, megcáfolására az egyik parochiális körben sorozatos történeti előadásokat tartottak. Luther­ről Lemaitre lelkész és professzor, Zwingliről Marion lelkész, Kálvinról Choisy professzor tartottak előadást. 6. Genf és Debrecen. Dr. Révész Imre debreceni lelkipásztor a reformátusok budapesti világgyülése után I. Martin genfi lelkésszel, ki a genfi egyház delegátusa­ként részt vett a konferencián és megfordult Debrecen­ben is, levelet váltott. Leveléből egy részt Martin közölt a „La Semaine Religieuse“ cimü heti lapban; Révész Imre gazdag lelkének a megnyilatkozása mély impressziót gyakorolt a genfiekre úgy, hogy a franciáknál is franciább genfiek kihúzták zsebükből kezüket és megragadták a feléjük nyújtott kezet. Hisszük, hogy Genfnekés Debrecen­nek, ennek a két hatalmas, kálvinista metropolisnak kéz­szorítása értékes és ránk nézve sok áldást hozó lesz. 7. A szétszórva élő protestánsokat segélyező genfi egyesület december hó 4-ikén tartott gyűlése is hozzá­járul annak a képnek a gazdagításához, melyet a genfi egyházi életről rajzoltunk e kis töredékes ismertetésben. Mi még csak annyira jutottunk a szórványgondozás­ban, hogy a nagy ünnepek alkalmával küldünk nekik „Örömüzenet“-et, ott tudják nagyon jól, hogy ezeket a szétszórt csontokat össze kell szedni. Itt is, ott is temp­lomokat, parochiákat stb. építtetnek a számukra. A genfi sectio kiadása 21.883’35, bevétele 21.53730 franc volt, a deficitjük tehát 346 franc. Curiosumként megemlítjük, hogy Rosselet, sioni lelkipásztort segélyezték autóvételé­ben, hogy nehéz munkáját sikeresen végezhesse, azaz hogy sűrűn érintkezhessék nagy területen szétszórtan élő híveivel. r.v f KARÁCSONYI HANGOK. Vargha Gyuláné „Dicsőség Istennek !“ c. kötetéből. Szent karácsony estharangja, Angyaloknak édes hangja, Zengve száll a légen át. Hirdet nékünk nagy kegyelmet; Bűnt eltörlő nagy szerelmet, Mely közénk a földre szállt. Zengjetek csak égi hangok, Űzzetek szét minden gondot, Bűnt, halált, bús éjszakát, Hadd ragyogjon tiszta fénnyel, Szálljon a világba széjjel A hír: Jézus üdvöt ád! Tudja meg sok szív, mely árva, Jézus mentő karja tárva, Ö megtart és üdvözít! Nála békét és kegyelmet, Nála üdvösséget lelhet, Ki megbánja bűneit. Angyalhangok lágy zenéje, Hass a nagy tömeg szivére, Míg kegyelme napja tart! Óh bár sok szív még ma estve, Jézus szent igéjét lesve, Benne békét lelne majd! * KÖNYVISMERTETÉS ^ tu. ^ Sylvester Rendszeres Hittani Kézikönyve. Első könyv. A keresztyénség világnézete. Irta: Dr. Pass Vince ref. theol. akad. tanár. I. kötet. Sylvester­­kiadás. Ára; 2'40 P. Egy Önálló dogmatikai rendszerről nehéz ismerte­tést és bírálatot Írni, amig csak nem látjuk magunk előtt az egész rendszert. Az épülő házról is csak akkor mondhatjuk és mondjuk is ki végső véleményünket, amikor az teljes egészében kibontakozott előttünk s a fundamentum mélységétől a tetőzet magasságáig előt­tünk áll. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg ne állapíthassuk a lerakott fundamentum szilárdságát és teherbiróképességét, még mielőtt az egész épület el­készült volna. A hozzáértő, figyelmes ember már a fundamentumról megállapíthatja, hogy az épülő ház bi­zonyos alapokon fog-e nyugodni, avagy pedig fövényre és bizonytalan fundamentumra épült? Az előttünk levő dogmatikáról is ily vonatkozásban már most nyilatkoz­hatunk. Sőt, talán még ennél is tovább mehetünk, mert hiszen a 87. oldalon megtudjuk azt, hogy szerző a Szentháromság tanban látja világos és Örök időkre szóló összefoglalását a keresztyén világnézet teljességének, s így a szerző által átélt, átgondolt és kifejtett keresztyén világnézetnek a tetőzete is megcsillan már a készülő munka idő-távlatából, mindazonáltal szerző dogmatikai rendszerének egészéről szóló végső véleményünket kénytelenek vagyunk akkorra fenntartani, amikor majd munkájának második kötete is megjelenik, s most csu­pán egy-két töredékes vonással e készülő dogmatika néhány előnyére akarunk rámutatni. Ez első kötet mindenekelőtt az előszót nyújtja, amelyből sok mindent megtudunk. Irányelveket, szem­pontokat, célkitűzéseket, motívumokat egymás után so­rakoztat fel előttünk a szerző, csakhogy megkönnyítse az esetleges bírálóknak a munkáját. E mű bírálói két­féle olvasótáborból kerülnek ki: a theológiailag tudo­mányosan képzettek és azoknak táborából, akik a tu­dományos theológiai terminológiákkal közelebbi isme­retségbe nem jutottak, de szintén tudni akarják, hogy mily világnézetet kell önmagukban tudatossá tenniök, ha igazán keresztyének akarnak lenni. Én, a magam részéről, mindig kíváncsibb leszek az utóbbi táborból kikerülő olvasóknak e könyvről szóló véleményére, mert hiszen szerző is elsősorban rájuk való tekintettel irta dogmatikáját, s így ők fejezhetik ki legilletékesebben azt, hogy elérte-e a szerző azt a célját, amit előszava vé­gén így fejez ki: „építeni“, „szolgálni“ és „igazságot akarunk adni“ munkánkban. Másfelől azonban a könyv theológiailag képzett olvasójának van egy speciális előnye, ami aztán élve­zetesebbé teszi számára e dogmatika olvasását, mint a közönséges, theológiailag nem képzett ember számára. Népies dogmatikát, amilyen ez a dogmatika is akar lenni, csak az irhát, aki teljesen tisztában van a tudo­mányos terminológiával és problémákkal. A theológiai­lag képzett olvasó van hivatva azután arra, hogy a népies dogmatika mögött meglássa és felfedezze azt a szigorúan tudományos megalapozottságot, amely volta­­képen a népies dogmatikának láthatatlan, a közönséges olvasó által észre nem vehető alapját és vázát alkotja. Épen azért mindazoknak, akik megfelelő theológiai elő­képzettséggel rendelkeznek, bátrak vagyunk azt ajánlani, hogy e népies dogmatika olvasása közben próbálják meg mindenütt a megfelelő szakkifejezéseket, filozófiai

Next

/
Oldalképek
Tartalom