Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-30 / 22. szám

1926. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 99. oldal. Péter András odavaló gazdaember másfélezer holdnyi örökalapítványának jövedelméből építenek. Szentpéteri Kun Béla dr. debreceni egyet, tanár a közjogi bizottság javaslatait ismertette. A református egyház kecskeméti „egyetemes jog­­akadémiá“-ját mindaddig fenntartják, amig a másik két felekezeti jogakadémia is működik. A kecskeméti fő­iskola költségvetése egyébként egyensúlyba került. Antal Géza püspök felszólalására a lelkészi és tanítói javadalomföldek hasznosítása dolgában kérni fogják a kormányt, hogy dz egyes minisztériumok között ebben a tárgyban mutatkozó ellentéteket küszöbölje ki. Ezután a vallási sérelmeket tárgyalták. Pénteken Török Imre esperes indítványára kimondták, hogy a konvent kívánja, hogy október 31-ét, a refor­máció emléknapját törvényhozási úton munkaszüneti nappá nyilvánítsák, a protestáns hitü állami- és köz­­alkalmazottaknak tegyék lehetővé, hogy ezen a napon ünnepelhessenek, s hogy végül azokban a községekben, ahol a lakosság többsége protestáns, úgy üljék meg ezt a napot, mint egyebütt a katholikus ünnepeket. A dunamelléki és tiszántúli egyházkerületeknek azt a határozatát is magáévá tette a konvent, hogy megteszik a szükséges lépéseket a nagypénteknek hivatalos ünneppé tétele érdekében. Hosszabb idő óta foglalkoztatja az egyházat az a kérdés, hogy a vasárnapokon ne lehessen vásárt tartani. Most felhívják az illetékes minisztériumok és a nemzetgyűlés református tagjainak a figyelmét, hogy ez az ügy törvényhozási úton kerüljön rendezésre. Az Országos Református Lelkész-Egyesület előterjesztése alapján a magyar református egyház belépett a Hit és Rend elnevezésű világszövetségbe. Kiss József dr. végle­gesített konventi titkár tette le ezután a hivatalos esküt, majd Benedek Zsolt dr. konventi tanácsos, kormány­főtanácsos számolt be az adósegélyek valorizálásáról, utána pedig Szentpéteri Kun Béla debreceni egyetemi tanár adta elő a református tanító- és tanitónőképző­­intézetek mult évi működéséről szóló jelentését. Gróf Endre, a Nemzeti Zenede tanára azt a gondolatot ve­tette fel, hogy a Zeneművészeti Főiskolán protestáns egyházi ének- és zenetanszéket szervezzenek. Janka Károly egyházkerületi főjegyző, nemzetgyűlési képviselő pedig a református elemi iskolák állapotáról számolt be. Puky Endre nemzetgyűlési képviselő és dr. Antal Géza püspök felszólalásai után helyesléssel vették tudomásul, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium meg­nyitotta a tanítók előtt a hetedik fizetési osztályt. Ezzel a tárgysorozatot kimerítették, az elnökség munkájáért dr. Antal Géza püspök mondott köszönetét, majd Ré­vész Kálmán dr. püspök mondott buzgó imát. A pap legyen mindenekfelett pap és arra törekedjék, hogy hitközségében a hitéletet megerősítse. Hivatása nem merülhet ki az istentiszteletek tartásában, hanem lelkének minden szálával egyházközségén kell csüggnie s tevékenységét individuálissá kell tenni. A papi állás nem foglalkozás, hanem nagy és nehéz hivatás. Ä lelki­­pásztor magánéletének és hivatalos működésének össz­hangban kell lenni azokkal az eszmékkel és parancsola­tokkal, amelyeket hirdet. Éppen ezért meg kell adni a papságnak és a tanítóságnak az anyagi függetlenséget, mert a Megváltó mondja, méltó a munkás az ő jutalmára. De nemcsak a papnak és a tanítónak vannak kötelességei az egyházzal szemben, hanem mindenkinek, mert mindannyian az Isten szolgái vagyunk. (Bottlik István báró alsóborsodi egyházmegyei gondnok székfog­laló beszédéből.) A magyar nemzet golgothájának évfordulója. Folyó év junius hó 4-én 6 éve lesz annak, hogy a „békeszerződésének elkeresztelt arcpirító trianoni béke­parancsot a magyar kormány kiküldöttje kényszerűség­ből aláírta. Hat hosszú éve pusztulunk egyaránt a Csonka­országban, valamint a trianoni határokon túl ez átok nyűge alatt. A hivatalos Magyarország kezeit guzsbakötve tartja még a trianoni erőszak,.de a magyar társadalom nem nézheti ölhetett kezekkel édes drága hazánk szétdara­­bolását, nemzetünk pusztulását, elszakított véreink ke­serves kálváriáját. A Budapesten székelő nemzeti egyesületek egy­értelműig elhatározták, hogy az egész országot e szo­morú évfordulót követő vasárnapon tiltakozásra hívják fel, hogy a magyar társadalom hatalmas és egyértelmű tiltakozása az egész világgal megértesse azt: e nemzet élni akar és életképességét vissza akarja nyerni a világ igazi békéjét a háború után továbbra is megrontó, bosszuvezérelt és világpusztító békeszerződések mielőbbi revíziója utján! A magyar társadalomnak e napon az egész ország­ban el kell vetnie azt a magot, amelyből elsősorban édes hazánknak, de vele együtt az egész világnak jobb jövője fakad. Budapesten junius hó 4-én d. u. 4 órakor az ösz­­szes harangok megszólalnak, hogy panaszukat a ma­gyarok Istenéhez elvigyék és előzőleg május hó 30-án, vasárnap az istentiszteletek alkalmával Budapest összes felekezeteinek ielkészi kara megemlékezik a junius 4-iki gyászos évfordulóról és imádságot mond idegenbe sza­kadt véreinkért. Végül junius hó 6-án d. e. 11 órakor az összes társadalmi egyesületek hatalmas tiltakozó gyűlést tartanak a Vigadóban, melyen közéletünk illusztris képviselői szónoklatokkal üzennek hadat a már-már szinte jelentkező közönynek és fásultságnak. A gyűlés után a Szabadság-téren levő, az elszakított részeket jelképező irredenta szobrokat megkoszorúzzák. Midőn a nemzeti társadalmi egyesületek mindeze­ket az egész országnak hirül adják, felkérik a legki­sebb községtől kezdve városainkig az ország egész társadalmát, hogy az ottani társadalmi egyesületeknek ugyan e célra való tömörödése révén hasonló intézke­déseket tegyen, vagyis szólaljanak meg junius 4-én dél­után 4 órakor az egész ország harangjai, másnap az isten­tiszteletek alkalmával minden magyar szívből szálljon imádság az egek Urához, aki legjobban tudja, hogy a magyar nemzet a trianoni átkot nem érdemelte meg és végül junius hó 6-án tiltakozzék az ország minden városa és községe a békeparancs ellen és követelje a békeszerződések revízióját. I VEGYESEK 8 © (?) ©@®®SX§®®®®@(^©©<S®©SX^^ — Dr. Antal Géza püspök úr május 29-én este Hollandiába utazott, ahol dr. Ravasz László püspökkel együtt a magyar református egyház képviseletében részt­­vesz a holland egyházak által kezdeményezett nagy európai, belmissziói kongresszuson. Hollandiából előre­láthatólag junius hó legvégén fog hazajönni. — Becker porosz kultuszminiszter Magyarorszá­gon. Gróf Klebelsberg Kunó mult évi berlini látogatását szerdán adta vissza Becker Károly porosz kultuszminiszter, ki kíséretével Magyarországra jött, hogy hazánk kulturális viszonyairól tájékozódjék. Gróf Klebelsberg Kunó kultusz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom