Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-12 / 50. szám
Harminchetedik évfolyam. 50. szám. Pápa, 1926 december 12. DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE . MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. —................................................................- .. FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. .......—.................................. .......-............. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ/ FÓMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. / <=> TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. a A tanítói készpénzjavadalom. Tanítóink és Iskolaszékeink figyelmébe. Tanítóink körében számos helyen felmerült az a törekvés, hogy díjlevélileg biztosított készpénzjárandóságaikat az iskolafenntartó egyház valorizálja. Egyes helyeken ez a törekvés tényleg eredményes is volt s az egyház nem óhajtva tanítója sürgetésének mereven ellenszegülni, a díjlevélben rendesen nem nagy összegben szereplő készpénzjárandóságot valorizálta. Az eredmény azonban teljesen ellenkezője lett annak, amit az illető gyülekezet tanítója ezzel a törekvéssel elérni óhajtott. Amily mértékben valorizálta az egyház a tanítói készpénzjárandóságot, ugyanolyan mértékben csökkentette az állam a maga hozzájárulását s így ahelyett, hogy a készpénzjárandóság valorizálásával a tanító magának nagyobb jövedelmet biztosított volna, csak azt érte el, hogy az állam által magára vállalt teher az egyházra hárult vissza s az egyház tagjai járulnak hozzá ugyanahhoz a fizetéshez nagyobb mértékben, amely fizetést a tanító eddig is élvezett, de eddig nagyobb mérvű állami hozzájárulással. Azok a tanítók, kik díjlevélileg biztosított készpénzjárandóságuk valorizálását sürgetik, elfeledkeznek arról, hogy a 122.000/1922. V. K. M. számú körrendelet alapján eszközölt újraértékelési eljárás során majdnem minden tanítói díjlevélben csupán a természetbeni járandóságok értékeltettek, mig a készpénzjárandóságok teljesen figyelmen kívül hagyattak és az államsegély ehhez mérten állapíttatott meg. Figyelmen kívül hagyják, illetve hagyták ezek a tanítók azt, hogy a hivatkozott, illetve a 73.000/1924. V. K. M. számú körrendelet alapján a díjlevélben biztosított készpénzjárandóságok kiszolgáltatása nem kötelező az iskolafenntartók részéről s így ezen készpénzjárandóságok valorizálása nemcsak felesleges, hanem az iskolafenntartókra nézve anyagi károsodással is jár,- a tanítóknak pedig anyagi előnyt nem nyújt, mert a helyi javadalom felemelésének arányában az államsegélyt le kell szállítani. Egyházkerületünk a díjlevélig biztosított készpénzjárandóságok kérdésében eddig nagyon helyesen nem foglalt állást, s tudtunkkal nagyon kevés gyülekezet az, amely a díjlevélben biztosított készpénzjárandóságot valorizálta, vagy valorizálni hajlandó. Tekintettel arra, hogy tanítóinknak ide irányuló törekvése a fentiek szerint nékik semmi előnyt nem nyújt s a gyülekezet terheit szaporítaná a tanító által nyerendő minden javadalom-többlet nélkül, célszerűnek láttuk erre a kérdésre tanítóink és iskolafenntartóink figyelmét külön is felhívni s reméljük, hogy a fentiek megszivlelésével tanítóink el fognak állani attól, hogy díj levél ben felvett készpénzjárandóságaikat gyülekezeteinkkel valorizáltassak. vj v / Gályarabok emlékünnepe ' túlsó Komáromban. A komáromi ref. egyházmegye november 11-én istentisztelet és presbiteri konferencia keretében ünnepelte a gályarabok kiszabadulásának 250-ik évfordulóját. Az emlékünnepély a Jókai-utcai hatalmas ref. templomban folyt le, ahol a komáromi egyházmegye vezetőférfiai, elöljárói és az egyházközségek presbiterei nagy számban gyűltek egybe. Az egyházmegye lelkészi és tanítói kara családtagjaikkal együtt teljes számban megjelent az ünnepélyen. A helybeli iskolák protestáns vallású tanulói tanáraik és tanítóik vezetése mellett jelentek meg az istentiszteleten. A templom teljesen megtelt a hívekkel, az összes karzatokat is megtöltötte az ünneplő közönség. Az ünneplő gyülekezet „Uram, a töredelmes . . .“ kezdetű énekkel kezdte meg az istentiszteletet, melynek eléneklése után felhangzott: „Jövel Szentlélek, Ur Isten!“. Ének után Balogh Elemér püspök mondott imát, amely a sziveknek szárnyat adott, hogy igaz hittel emelkedjenek fel az ég Urához. Ima után a 37-ik dicséret harmadik versét énekelte el a gyülekezet, amelynek elhangzása után Soós Károly bucsi lelkész, egyházmegyei főjegyző lépett a szószékre, hogy megtartsa ünnepi beszédét. Malakiás próféta könyvének negyedik részéből vette az alapigét beszédéhez. Kegyeletes szívvel áldozott a gályarabok emlékének, akiknek hithűségét és példás kitartását megragadó szavakkal méltatta és állította az utókor elé. Hithüségre, buzgóságra és egymás szeretetére buzdította a híveket. A komáromi két egyházi énekkar közösen a „Térj magadhoz, drága Sion“-t énekelte el Tóth István énekvezér vezetése mellett, mely után Gyalókay László esperes imádkozott. Ima után a XC. zsoltár első verse hangzott fel a jelenlevők ajkain, az erős hitnek hitvallása : Te benned bíztunk eleitől fogva . . amely után az istentisztelet véget ért. Az ünnepély második része a presbiteri konferencia volt, amelyet szintén a templomban tartottak. Fél 11 órakor kezdődött Gyalókay László esperes és Gaál Gyula dr. egyházmegyei gondnokhelyettes, tanácsbiró együttes elnöklése mellett. Az elnökség és az egyházmegye tisztikara Balogh Elemér püspökkel a szószék előtt elhelyezett asztalnál foglalt helyet. Az egyházmegye alkotótagjai közül megjelentek: Tóth Kálmán t. esperes, Gálffy Géza, Csiba Imre, Soós Károly, Sándor Benő, Rácz Elemér, Fekets Sándor, Galambos László, Zsindely Ferenc, Kenessey Kálmán dr., Mohácsy János dr., Fülőp Zsigmond tanácsbirák, Beke Kálmán gyámoldai pénztáros, Mészáros Károly számvevő, Csekes Béla egyházmegyei aljegyző, Kovács Alajos, Osztényi
