Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1926-08-01 / 31. szám

134. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1926.

T

másodrendű rabulisztikus motívumoknak biróság helyt nem adhat. Annál kevésbbé — egyházi biróság.

2. Az E. T. I.: 140. §.-át egybevetve az I.: 143. §-sal, a lelkésznek kötelessége is saját híveit lelkészi szolgálattal ellátni, tehát mikor a szomszéd lelkész emennek hozzá átmenő híveit kiszolgálja, amellett, hogy törvénykijátszás is, törekvésükben velük együtt vétkes, vétkes abban is, hogy segédkezet nyújt arra, hogy az illetékes lelkész hivatalos kötelességét ne teljesíthesse.

3. Az I.: 140. §.-át egybevetve az I.: 108. §. c.) pontjával, az illető egyházközségi tagoknak azon egyháztagsági joga, mely szerint a lelkészi szolgálatot igénybe vehetik, nem terjedhet ki a szomszéd azon egyházközségre is, melynek nem tagjai, mely iránt kötelességet nem teljesítenek, szóval ezeknek az egyháztagoknak nincs is joguk mint ilyet igénybe venni a szomszéd lelkész szolgálatát, azt csak saját lelkészük szolgálata gyanánt vehetik igénybe a saját lelkészük engedélyével. Amely lelkész tehát őket ez engedély nélkül ellátja, jogtalanság elkövetésére is segédkezet nyújt nekik, szűcs József.

Lelkészértekezlet.

A veszprémi ref. egyházmegye lelkészegyesülete és belmissziói bizottsága julius 21-én tartotta a lelkészi kar általános érdeklődése mellett az egyházmegyei gyűlést megelőző, szokásos értekezletét Veszprémben.

Az értekezlet tárgyai, melynek tárgyai voltak egyházi közéletünk ma felszínen forgó kérdései, a „Jövel Szentlélek Úr Isten“ eléneklésével kezdődött. Utána Szűcs József esperes, értekezleti elnök tartott áhítatot, melynek keretében a Heidelbergi Káté 62—64. tételei alapján cselekedeteinknek és Isten előtt való megigazolásunknak egymáshoz való viszonyát magyarázta nagy tudással, a nagy figyelemmel hallgató lelkésztestvérek lelki épülésére.

Fazekas Mihály felsőörsi lelkész, az egyházmegyei belmissziói bizottság szakavatott előadója, a zsinati liturgiái bizottság istentiszteleti tervezetét ismertette s kevés módosítással elfogadásra ajánlotta.

Ugyanő referált az egyházmegye egyes gyülekezeteiben lefolyt belmissziói munkásságról, a jelentések alapján. Örömmel állapítja meg, hogy a belmissziói munka az egyházmegye csaknem minden gyülekezetében megindult. Több-kevesebb buzgósággal igyekszik minden lelkipásztor kies mezőkön Isten országa felé vezetni a reábizott lelkeket. A sok feladat, mely előttünk áll, a tespedés, a sorvadás, a hitélet alásűlyedése, sokakban megsemmisülése, mely ragadós nyavalyaként rohamosan terjedhet, kell, hogy felkeltse a felelősség tudatát mindenkiben; fokozott munkára sarkaljon, hiszen, ha „a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harcra?“. Javaslata alapján elhatározta az értekezlet, hogy a jelentő-ivekbe a „reverzális statisztika“ cimü pont helyett ez tétessék fel: reverzális előnyünkre..., reverzális hátrányunkra . . . Minden gyülekezet adjon a konfirmándusoknak kisbibliát, a házasulandóknak teljes bibliát, ugyancsak szerezze be azt minden iskola is, s a gyermekek a könyörgésen, istenitiszteleten olvasott igéket a tanító felügyelete alatt keressék ki, úgy gondolván, hogy ez is egy módja lesz a biblia megszerettetésének. Az iratterjesztésre az advent első vasárnapi perselypénz fordíttassék.

Ugyancsak Fazekas Mihály javaslatára elfogadta az értekezlet teljes egészében a debreceni és mezőföldi fegyelmi szabályzatot; ez utóbbit azonban megtoldja még azzal, hogy arra is terjesztessék ki, „aki még meg sem született gyermekét más vallásnak átengedi, s hogy

a szabályzat újesztendő ünnepén és a közgyűlésen is felolvastassék“.

Kátay István balatonarácsi lelkész a lelkészválasztási törvény^ módosítására vonatkozó zsinati tervezetet ismertette. Úgy az ő javaslata, mint többek hozzászólása alapján állást foglalt az értekezlet e tervezett módosítás ellen, kimondván, hogy a gyülekezet szabad választási jogát korlátok közé szorítani nem lehet, legfeljebb abban az esetben, amikor közérdek indokolja, engedhető meg a cserének felsőbbség útján való elrendelése. A segéd lelkészek elhelyezése a püspök hatáskörébe tartozzék. Ha komoly erkölcsi érzés uralja a választókat s mindenek előtt a jelölteket, nincs szükség semmiféle revízióra.

Az egyházi adónak a politikai község által szedése és kiszolgáltatásának kérdése (Gartsik Nagysallay indítványa) felett Siskei Imre monoszlói lelkész javaslatára az értekezlet napirendre tért, mert ellenkezik történelmi múltúnkkal, egyházunk szellemével, autonómiájával. Az egyháznak magának kell megoldani a maga feladatait, ha még oly nehezek is azok.

Az ORLE jóléti társulatát szintén Siskei Imre ismertette, s felkarolását, amennyiben az Adriával kötött megállapodásokkal összeütközésbe nem kerülünk, melegen ajánlotta.

Az értekezlet sajnálattal vette tudomásul Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkésznek az elnöki állásról való lemondását, helyébe Somogyi Zoltán megválasztását javasolja az egyházmegyei közgyűlésnek.

Somogyi Zoltán buzgó imádsága s a XC. zsoltár első versének eléneklésével záródott be az értekezlet.

Munkálkodjék bennünk továbbra is az Urunk Lelke, hogy lehessünk a sötétben járóknak világosság, a megizetlenedett lelkeknek Ízesítő só, a veszni tért életeknek erjesztő kovász, erősítői a gyengéknek, jó vitézei a Jézus Krisztusnak.

 Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség

(Magyar Diákok „Pro Christo“ Szövetsége) nyári gyűlései.

Junius 24—julius 12. között négy gyűlés keretében foglalkozott a MEKDSz. ebben az esztendőben az egyetemek és főiskolák, valamint a középiskolák felső osztályainak diákságával. A négy gyűlésen összesen több mint 300 diák fordult meg, ami az elmúlt esztendőkhöz képest, különösen a középiskolák részéről, Örvendetes számbeli gyarapodást mutat. A középiskolás gyűlések Balatonendréden, Tahiban és Debrecenben játszódtak le. Ezeknek a gyűléseknek közös tárgya a mai diákélet kritikája volt, ahol a résztvevők az előadókkal együtt mérték meg az evangéliumi életideál mértékével önmagukat. Nem annyira az előadásokon volt a hangsúly ennél a téma-csoportnál, hanem magának a diákságnak adatgyűjtő és önmagát kritizáló munkáján, amely — elismeréssel kell megállapítanunk — becsületes volt és alapos. Összefoglalásul mindenütt sorra került annak a megbeszélése, mit lehet elkezdeni az egyes osztályokban a meglátott igazságok érvényesítésére. Esténként két nagy gondolattal foglalkozott a konferencia, egyrészt igyekezett megérteni Jézusnak Isten országáról szóló tanítását a mai időknek affelé való tapogatózását és egyházaink életében való érvényesülését. Különösen ezen a ponton igyekeztek az előadók megragadni a résztvevők érdeklődését és felelősségét és amint a zárógyülés beszámolói bizonyítják, jó eredménnyel. A másik nagy esti téma Krisztusnak értünk hozott és a mi vele szemben való magatartásunk volt, amely végeredményben a legnagyobb erővel indította el a jelenlevőket a szoros kapu átlépésére. Ki kell emelnünk még a naponként tartott bibliakörök munkáját, amelynek tárgyai úgy voltak összeválogatva, hogy a lelki élet fényeiben teljes tájékoztatás kaptak a résztvevők. A hely nagyon szűk arra, hogy