Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-12 / 14-15. szám
Harminchatodik évfolyam. 14—15. szám. Pápa, 1925 április 12. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ....................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ...................................................... .......-.....................-........................-....... FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. •......—................................-.................. FELELŐS SZHRKESZTÖ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FÖ- Ä FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®*© a TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. □ A húsvéti kijelentés. 2 Tim 1 ío: Aki eltörölte a halált, világosságra hozta pedig az életet és halhatatlanságot. Az apostol szerint Jézus Krisztus a világegyetem központi személyisége. Ő olyan dolgokat hajtott végre, melyek minden embert egyformán érdekelnek. Életének minden részlete szakadatlan kijelentés, fény árad felénk, bármely oldalról közelítsünk hozzá. De minden részletnek meg van a maga külön üzenete. Ez a világ nem ismeri Istent és az ő akaratát. Jézus a nagy kijelentő, aki nem rövid időre lebbenti fel a fátyolt, hanem végérvényesen, egyszersmindenkorra feltárja az élet legnagyobb kérdéseire, rejtélyeire a feleletet. Isten szivéből jött, azt mutatja meg, mi lakozik Isten szivében az emberek számára. A husvét, Jézus diadalmas feltámadása, az apostol szerint a halál eltörlésével** megvilágította mi az élet és mi van a síron túl. A halál a végső ellenség, ott áll minden ember előtt és senki sem tudja, mikor kell a hivó szót meghallani és annak engedelmeskedni. A legszilárdabb tény az életben a halál. És Jézus megvívta a félelmes harcot ezzel a zord ellenséggel is. A harc eredménye tökéletes diadal: az apostol szerint eltörölte* a halált. Jézus feltámadása óta a halál elvesztette rettenetes voltát. Nincs már szivem félelmére, nézni sírom fenekére, mert látom Jézus példájából, mi lehet a holtak porából. Mivel pedig az élet magyarázója, a halál, megváltozott, átváltozott az élet is. Megvilágosodott, hogy mivé akarta és akarja tenni Isten az emberi életet. Az élet röpke álom, mondja a pillanatok embere, álmodjunk tehát benne minél szebbeket. Az élet fájdalom és keserűség, kiált fel a csapások terhe alatt roskadozó, szabadulj meg tőle minél előbb. És még hány és hány részben igaz, részben csak szellemes feleletet adtak már e kérdésre az emberek. A húsvéti kijelentés, Jézus példája szerint az élet alkalom Isten szeretésére, felelősség az Ő akaratának megismerésére és teljesítésére. Nem a minél több öröm, nem a minél zavartalanabb békesség és nyugalom a boldogság, hanem az Istenen nyugvó és ezért rendíthetetlen jellem. Jézus élete a szenvedések láncolata és mégis a világ legmélyebb, legtisztább, legtartósabb örömeit ő élvezte, mert az élet nagy titka az, amit Ő valósított meg: e világban, de nem a világnak. A husvét megvilágítja a síron túli létet is. A pogányság kiszínezte az „ismeretlen tartományiban folyó életet. Mindez mese és képzelet játéka. A valóság a Krisztus. És Krisztus halála a megdicsőülés kezdete. A keresztyén halála sem más, mint az Atyához menetel, ahol láthatja az ő Mesterét és Megváltóját. A halhatatlanság Istennel lenni, Istenben, Istenért élni, levetkőzni a bűn ruhájából és felölteni a szentség hófehér köntösét. Nagypéntek gyásza örömújjongássá, a haláltól való félelem boldog békességgé változik, mert volt husvét, mert Jézus feltámadott. Hallelujah! Hallelujah! m. Az Új Szövetség új magyar fordítása. A mi református egyházunk az Ige egyháza és így csak természetes, hogyha az Isten Igéje iránt mindig élénk volt nálunk az érdeklődés. Mi azt akarjuk, hogy az Ige ott legyen minden házban, hogy szólhasson minden szívhez. Ezért, hogy a reformáció egyházai a legbuzgóbb terjesztői a Bibliának, Bibliaterjesztő társulatok csak ezen a talajon állhatták elő. A hűség és ragaszkodás sohsem jelentett maradiságot, avult ósdiságot, sőt ellenkezőleg, mivel mi a lényeget tekintjük úrnak, mivel elfo'gadjuk, hogy a betű megöl, a lélek az, ami megelevenít, nálunk nincsenek véglegesen megállapított, meg nem változtatható fordítások. A reformáció elvéből következett, hogy az Isten Igéjét minden népnek a maga nyelvén kell odatárni, de ugyanebből következik az is, hogy az Isten Igéjét minden kornak új köntösben, általa érthető nyelven kell odaadni. itt a jelentősége a Biblia új fordításainak. Sokan, természetesen és érthetően, ragaszkodnak a régi, ismert fordításhoz és szentségtörésnek minősítenek minden próbálkozást, mely a Szentirást a mai
