Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-02 / 9. szám

36, oldal. BELMISSZIÓ. 1924. lentését a magunkévá tehetjük, hogy éljünk általa bol­dog és örvendező életet. Álljunk meg néha alázatos elmélkedéssel a ter­mészet templomában. Keressük Istent az élet minden­napi viszonyai közt is. Ott is beszél az Isten. A föld­­xmívelő élete ezer példái tár fel. Keressünk alkalmakat a bibliaolvasásra. Ne múljon el fejünk felett nap, hogy ne tanulmányoztuk volna a kijelentést. Életünk­nek az Isten adott célt. Hogy mi ez, azt csak őtőle, az ő kijelentéséből tudhatjuk meg. Eitévelyedünk, ha nem keressük, céltalan lesz életünk, -ha nem olvassuk a bibliát. S legyünk engedelmesek lelkiismeretünkkel szemben. Ne engedjük, hogy elnyomja annak szavát a világ zűrzavaros lármája. A legnagyobb csalás, ha önmagunkat csaljuk meg. A nap világosságot és melegséget ad a földnek. Krisztus a világ világossága. „Örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát“. Az emberi w léleknek csak ő adhat melegséget és világosságot. Ő az a vőlegény, akit nekünk adott az Isten a mi boldogításurikra. Ő a kijelentés teljessége. Őtőle mindent mmud’^lunk, amit az Isten mondani akar nekünk, MÚLTÚNKBÓL Az apostoli hitvallást és űri imádságot káté­­szerüen kell magyarázni és nemcsak az urnapi evan­géliumokat keM mindég tanítani, hanem egész köny­veket felvenni, vagy a prófétákból, vagy az apostolok­ból, és minden nap, avagy legalább a három szokott napon hetenkint tanítani vagy prédikálni. Gönci zsinat (1566) V. Senki se engedje meg, hogy űrnapokon lakodal­­mazzanak, mert meg van írva: „A te Uradnak, iste­nednek szombatját megszenteljed“. 2 Móz. 20. 5 Móz. 4. Ismét: „Azt nevezed böjtnek és az Úr előtt kedves napnak, ha a szombat napján nern azt miveled, ami­ben gyönyörkődöl, hanem az én akaratomat követed és a te Uradnak, Istenednek tisztességet teendesz.“ Tehát gonoszságot cseíekesznek, akik az Istennek szentelendő napot saját élvezetükre fordítják. Gönci zsinat (1566) XII. Jr-----------------------------------------------------------­Tudakozzátok az írásokat ft----------------------------­­-----------Márc. 3. Jeremiás 38. /_/5. A próféta sorsa szenvedés. U. é. XL. CXLI. 8.5. „ 4. Ap. csel'. 5. i-w. Az Úr ügyét nem iehet ha­zugsággal szolgálni. U. é. 96.4. 160.5. - R. 135.4. 137.7. * 5. Máté 14.22-36. Jézussal felette járunk a bűn és múlandóság hullámainak. U. é. XVI. „ 6. Máté 8.23-27. Jézus békét és csendet ad. U. é. 116.!. 277. B. R. 93.!. * 7. II. Sámuel 18. 1-33. Tiszteljed atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön. U. é. LXXV.8. 146... R. 123.2. LXXV.4. „ 8. Zsid. 13. is. 14-25. Engedelmeskedjetek elöl­járóitoknak. U. é. LXXXVI. R. a. £ Vasárnapi iskolai lecke ^ »H<4(n*»«M«*^O«MO*'*N«*C,^«Ma«^Mwl^*C*»T0\t««l A gutaütött meggyógyítása. Márk II. 1—is. Arany!nondás: Zsolt. Cili 2.8. Kinek a meggyógyításáról szólottunk a legutóbbi leckén? A bélpoklos meggyógyítása után hová ment az Úr tanítványaival? Kapernaumban kinek az ott­honában tartózkodott Jézus? Mégis mit mond az írás Péter és kapernaumi barátainak házáról? Jézusnak nem volt saját otthona (Máté VIII20), hanem egyik­másik kedves tanítványának hajlékát avatta otthonává (Lázár, Mária, Péter). Hogyan töltötte az Úr idejét kapernaumi ottho­nában? Mi képezte predikálásának tárgyát? Kiknek hirdette elsősorban az Isten kegyelmét? Kit hoznak hozzá az emberek? Miért nem tudott a gutaütött maga jönni Jézushoz ? Hogy segített tagjai bénaságán ? Mi késztette arra, hogy Jézushoz vitesse magát? Mi adta beléje a gyógyulás reményét? Miként támadt lelkében Jézus segíteni tudásának hite? Kikben tá­masztott hitet szintén hite? Az őt vivő négy ember­ben. Hitünk hitet támaszthat környezetünkben is (csa­lád, testvér, szülő, barát, gyermek). Micsoda akadályt támasztott az Úr hiiük elé? Hogyan győzték le az akadályt? Mikor a sokasár n nem tudtak keresztülhatolni, hová vitték a gutát tét? írjuk le, hogy milyen egy keleti ház, hogyan lehetett a ház fedelére vinni a beteget és azon rést I törni. .. Kit látott Jézus, midőn a fedélrésen lebocsá­­tották eléje a nyoszoiyát? Kinek a hitét mutatta az a nyoszolya? Mit mondott az Úr a nyoszolyában fekvő betegnek ? Megbocsáttattak a te bűneid . . . ( Minek mondotta az Úr a bűnös embert? Fiarn. Mit v keresett a gutaütöíi ember Jézusnál ? Testi gyógy mellett mit talált még meg? Lelki gyógyításhoz > vezette őt? A hit, mely megmutatta szive milyenséget. Ez vezette őt Jézushoz. Kik ütköztek meg Jézus szavain ? Az írástudók miért tartották káromlásnak azt, amit az Úr mondott ? Ki bocsáthatja meg egyedül a bűnöket? Mit nem vet­tek észre az írástudók jézusban? Ő az Isten fia. Mi mutatja már itt is jézus istenfiuságát? Kiolvassa gon­dolataikat. Mi mutatja, hogy Néki Istentől nyert ha­talma van? Meggyógyítja a beteget. Miként nevezi magát Jézus? Kinek a jelölésére szolgált az ember Fia elnevezés? Messiásnak. Mit akar ez elnevezés által az írástudókkal megértetni ? Mire adott Neki hatalmat, ha őt Isten küldőié? A csodák isteni küldetését és természetét jelezték . . . Mit parancsolt az Úr a gutaüíöttnek ? Miért mondotta neki, hogy vegye fel az ő nyoszolyáját és járjon? Csodás gyógyulása minek volt bizonyítéka? Hitének. Mit támasztott e csoda a jelenlévőkben? Félelmet és álmélkodást. . . Mire indította az álrnélkodás a jelen­lévőket? Isten magasztalására. Isten gyermekeinek jó cselekedetei az Isten dicsőítésére vannak. Hozzá vezetik az emberek lelkeit. (Máté V.16.) Olyan-e a mi hitünk is, amely még a meg­próbáltatások közül is Hozzá vezet ? Le tudjuk-e győzni a hitünk útjába tornyosuló akadályokat ? Látva nap-nap után Isten hatalmas cselekedeteit, dicsőíté­sére nyilnak-e ajkaink?

Next

/
Oldalképek
Tartalom