Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-12-14 / 50-51. szám

Harmincötödik évíoiyam. 50—51- szám* Pápa, 1924 december 14e DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .........•—* MEG JELENIK MINDEN VASÁRNAP. ...............................—* .......................................... FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK, .........————------—— ..............— FELELŐS SZERKESZTŐi PONGRAcZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- » FŐMUNKATÁRS .ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. a TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐ«, a Aktuális kérdések. E cim alatt, e Sáp 48—49. számában Dr Antal Géza püspök úr tájékoztatott azokról a kérdésekről, melyek csakugyan érthető izgalmai keltettek az iskola­fenntartó egyházközségek vezetőségeiben. Minden esetre hálás köszönettel tartozunk a tájékoztatásért is, külö­nösen pedig azért a gyors közbelépésért, mellyel e váratlanul lecsapó szeleknek ideiglenes elhárításához Ő is és pedig nem utolsó helyen közremunkálni szives volt. Engedje meg azonban nekem, hogy az aktuali­tásokkal kapcsolatban én is teltessek fel néhány, de már valóságos és a lehetőség szerint ártatlan kérdést í. A nem állami tanszemélyzet országos nyugdíj­intézetébe minden iskolafenntartónak, minden tanító után havi 13 aranykorona járulékot kei! fizetnie, mely­ből a tanítóra 3 aranykorona „hárítható“ át. Ez az iskolafenntartónál éppen ötszöröse a régi nyugdíjjáru­­léknak, mely 600 K-ás tanítói fizetések után volt szá­mítva. Ez arány szerint a legnagyobb tanítói fizetés­nek és a nyugdíjnak is 3000 K-nak kellene lennie. Ezt pedig meg sem közelíti. Mért kell hát ily magas járulékot fizetni ? Vagy a régi, vagy az új előkészítő számítási munkálat, de az egyik nem jó, Melyik a kettő közül ? A 120 K-ás nyugdíjjárulék minden tanerő után kb. 5 q búzának megfeielelő évi kiadási többlet. Ez a mi egyházaink tetemes %-ánál családonként 8—10 kg. búza új adóterhet jelent; nem egy helyütt többet, mint amennyi az egyházi 111. t.-c. 13. §-a alapján a szegényebb sorsú hívekre kivethető összes egyházi adó. S én, kinek állásomnál fogva egyik kezemet állandóan a gyülekezeti élet ütőerén kell tartanom, érzem, mintha itt—ott már is kínos tünetek léptek volna fel és éppen az ilyen egyházközségekben a túl­­terheitetés miatt, Vagy ez csak káprázat talán ? . . A tanítók hozzájárulása a múlthoz képest jelen­tékenyen csökkent. Bizonyára hálásak is érte a kultusz­­kormánynak. De úgy látszik, hogy ez a nagylelkűség az iskolafenntartók zsebére megy. Pedig a püspöki kar nyomatékosan kívánta, hogy a fenntartó testületi járulékok a lehető legkisebb mértékre szállíttassanak. (97/1923 konv. j. p.) Hát ezért a hálának, vagy elis­merésnek milyen mértéke jár ? , . . Az a „tanszemélvzet“ pedig egyformán 3—3 I K-t fizet személyenként és havonként. Annyit a XI. j fizetési osztály 3. fokozatába beosztott havi 74- és a | VII. fiz. osztályba helyezett havi 170 K-ás tanító is, j Ebből igazság szerint az következnék, hogy 10 évi i szolgálat után ugyanannyi nyugdíj járjon mint a 40 : szolgálati évvel nyugalmazottnak, az egyenlő tehervi­­; selés által szerzett jog cimén. Vagy talán az „egymás ; terhét hordozzátok* bibliai elvének gyakorlati meg­­! valósítása volna ez ? De Krisztus mintha raég sem j azt parancsolta volna, hogy a gyengébb az erősebbnek, I a szegény a gazdagabbnak a terhet vállalja és hor- I dozza ? . . . Az iskolafenntartó és tanító 156 K-t fizetnek 1 évenként; az állam a fedezet 66%-át vállalta magára, | ezt 312 K: a nyugdíjintézetnek tehát minden tanító után évi 468 K jövedelmének keli lenni. Ez a kezdő fizetésnek több, mint 5ÜÜ/Va> a legmagasabb javada­lomnak több, mint 20°/<ra- Még ha az állam által nyújtott fedezet a régi állami nyugdíjintézet elkötelezett­ségeire fordittatnék is, melyeknek pedig csakugyan í nem az „új“ nyugdíjintézet tehertételéül kellene beál­líttatniuk; 40 év alatt az a 13 K-ás járulék is — Fejes tanár úr a megmondhatója, hogy — kamatos kamataival olyan tőkét gyűjt, melynek a kamatai sem kellenek egy tanító legmagasabb nyugdíjának a bizto­sítására. Hát a töke? Természetes, hogy a következő nemzedék tehermentesítésére szolgál. A inai idők pedig a lehető legalkalmasabbak az ilyen tőkegyűjésre. Vagy talán nem ? . . . II. Minden komoly embernek az az egyik leg­kedvesebb vágya és reménysége, hogy becsületes munkája után, a lehetőség szerint csendes, nyugodt, nagyobb anyagi gondoktól mentes öregséget biztosít­hasson magának. Ezt a célt szolgálják a tanítókra nézve a fizetési osztályba beosztó 700/1922, és a VII. fizetési osztályt megnyitó 24.200/1924. sz. miniszteri rendeletek. Ez utóbbi a tanítónak 30 évi szolgálat ' után 2040 K törzsfizetést biztosít. Sietek megjegyezni, | hogy ezt a javadalmat éppen nem sokalom ! Megnyugvással (?) vesszük tudomásul, hogy a lelkészi kongrua is teljes összegében fog immár ki­­j adatni. Remélhető tehát, hogy a magyar református i lelkészi kar több, mint 60%‘ának, a kongruásoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom