Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-12-14 / 50-51. szám
146. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. !»24 a fizetése ismét az 1600 K-ás magaslatig emelődik. Mert most 1000—1600 K között ingadozik. Annál magasabbra aztán kongruás lelkész 40 évi szolgálattal sem mehet. Biztató kilátások a jövöre nézve. Hogy fog tódulni a középiskolát végzett ifjak szine-java a theol. akadémiákra! Hisz van még kb. 40% lelkészi állás, mely eléri, sőt meghaladja a legmagasabb tanítói fizetést is, melyre minden theologus praedistináltnak érzi magát! Ez csak természetes ? . . S még tán korpótlék is kellene? A állami tisztviselők se kapják. Igaz, hogy azok automata felfelé mennek a szolgálati évek szerint fizetés dolgában is. Sót még a magántisztviselők is. De hát az az „iskolaszéki elnöki“ méltóság oly sok mindent pótol — Homokbödögén. Túron meg amúgy is kanonok a kálvinista pap 1 — Ez még természetesebb ? . . . Azután meg ott a családi pótlék: 5 K személyenként és havonként! A kultuszminisztérium teljes igyekezettel azon van, hogy az az állami tisztviselőkével egyenlő összegben folyósíttassék, ha a pénzügyi nehézségek megengedik. Ugyan mire való az a nagy igyekezet ? Bizonyos, hogy úgy sem engedik meg. Mostanában legalább nem. Azután a hivatalszolgák családi pótléka is — úgy hallottam —, hogy csak Lelkészbeiktatás Komáromban. Püspök úr a neki felajánlott négy parochia közül az anyaegyházzá szervezett komáromi gyülekezet egyhangú meghívását fogadta el. Ünnepélyes beiktatása dec. 7 én volt. Püspök úr 6-án délután érkezett Komáromba. A legifjabb református gyülekezet népes külldöttsége nagy lelkesedéssel fogadta legelső lelkipásztorát, egyszersmint püspökét. A város nevében dr. Alapi Gáspár polgármester, a gyülekezet nevében Molnár Sándor gondnok üdvözülte, hittel, reménységgel eltelve a főpásztort. Az iskolás gyermekek virágcsokorral köszöntötték, a város lobogódiszbe öltözött. Este lampionos szerenád volt, a rakéták nemzeti szinü fénye átvilágított a másik Komáromba. A Ref. Ifjúsági Egyesület énekkara Szulacsik főtanácsos presbiter vezetésével igen szépen énekelt. 7-ikén érkezett Klebelsberg Kunó vallás- és közokt. miniszter, dr. Tóth István min. tanácsos és Darányi Kálmán főispán, főisk. gondnok kiséretében, 10 órakor kezdődött az Antal Gábor ref. elemi iskola nagytermében a beiktató istentisztelet. A terem zsúfolásig megtelt a vidéki és helybeli hívekkel, sokan be sem fértek. Ott láttuk a megszállott Komárom ref. egyházának küldöttségét is, Gál Gyula dr. főgondnok és Zsemle Lajos h. lelkész vezetésével. A beiktatást Lőke Károly, tatai esperes végezte formás beszédben. Rámutatott arra a szomorú tényre, hogy tulajdonképen a másik Komáromban kellene iktatni. Kiemelte, hogy a kis gyülekezet nemcsak egyházkerületünknek, hanem hazánknak is egyik nagy-8 K. Már pedig nyilvánvaló, hogy — csak előképzettzettség és társadalmi állásra nézve is — ezek feleségei tisztességesebb ruhát, a fia és leánya kulturáltabb nevelést igényelhet. Ez meg a legtermészetesebb? .. *. Egyik lelkésztestvérem panaszkodott a Lelkészegyesületben, hogy a nyomorúság miatt kénytelen volt jó tanuló fiát haza vinni a középiskolából a maga kis konvenció-gazdaságába: — cselédnek. Micsoda remek perspektíva nyílik meg ebben a jövő mezőgazdasági alkalmazottak kultúrnivójára nézve : ha a leikészcsaládok nevelik és szolgáltatják p. o. — a vallásalapítványi uradalmak cselédségét? . . . Azután ... de nem folytatom tovább, mert ezek a kérdések kezdenek már kevésbbé ártatlanok lenni. Ugyan mikor és ki ád ezekre megnyugtató feleletet ?* Medgyasszay Vince. Értjük és méltányoljuk azt a keserű hangot, mely e cikken átvonul s mely bizonyára sokak érzelmeit tolmácsolja. Reméljük, hogy épen e közhangulatra való rá mutatással sikerülni fog püspök úrnak az illetékes tényezőket meggyőzni arról, hogy törvényekben biztosítóit segélyeinek kiszolgáltatása nem tűr halasztást. A lelkészt és tanítói javadalmazás között fennálló aránytalanságnak a lelkészi jav. megfelelő emelésével minél előbb* megszünteíésee fontos egyházi és társadalmi s ezzel együtt állami érdek Szerk. jelentőségű első szószékévé lett, ragyogást, fényt nem tud adni, de ad szeretetet, ragaszkodást. A Biblia átnyújíása után Püspök úr tartotta meg beköszöntő prédikációját, János Jel. 3 s0,2]l-et használván textusul. Beszéde hatalmas bizonyságtétel volt Krisztusról. Mindenkit mélyen meghatott, amikor ihleteden Isten Igéjének Örökérvényű voltát és a Krisztussal való egység mindent felülmúló értékét fejtegette. „A legnagyobb jó, amit Krisztus nekünk nyújthat, hogy Vele teljesen egyek lehetünk“. Majd a komáromi gyülekezethez szólt, az ő szivük ajtaján zörget, hirdeti nekik az evangéliumot, úgy érzi, hogy valódi otthonába tért hosszú vándorlás után. Nemcsak szeretettel, de elszánással is jött, álma a tisztán Isten dicsőségének szentelt ház felépítése. Gusztáv Adolf, erőtől duzzadó, diadalíhirdetó harci énekével végezie beszédét. A meglett férfiak szeme is könnyel telt meg: „Fel, fel a diadalra“. Utána 15 küldöttséget fogadott az új lelkész. Délben 100 terítékű ebéd volt, melyen értékes felszólalások hangzottak el. Nagy érdeklődés kisérte Klebelsberg Kunó miniszter beszédét. A protestánsok és róm. katholikusok közös munkáját hangoztatta, idézte Pázmány hires mondását az együtt munkálkodás feltétlen szükségességéről. A mi közös frontunk, mondá, a magyar tömegek visszahődítása a hitetlenségtől. Talán pár hívet tud egyik egyház elhódítani a másiktól, ezen a téren százezreket hódíthat meg magának. ígéretet tett, hogy a komáromi templom felépítésében is segítségére lesz a gyülekezetnek. Több felszólaló méltatta a munkát, melyet az iskola felépülése körül a miniszter és egy egyszerű egyháztag, Szencz Mihály végzett.
