Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-17 / 24. szám
Harmincnegyedik évfolyam. 24. szám. Pápa, 1923 junius 17. DÜMNTEI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VÁSÁRNAP. ....................... ....................— FŐSZERKESZTŐ : NÉMETH ISTVÁN PÜSPÖK, BALATONKENESE. ........-.........-........................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Ä FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. «© o TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. o Nemes verseny. Tekintélyes férfiaknak, vezetésre hivatott vagy kormányzó férfiaknak nemcsak tettei, de nyilatkozatai is mindig fontosak, figyelmet keltenek, sőt irányt is jelölhetnek. Különösen elmondhatjuk ezt az ünnepélyes alkalmakkor elhangzott beszédekről, nyilatkozatokról, melyek rendszerint nagyobb közönség előtt s megfontolt, határozott célból történnek. Ebből a szempontból kívánok én is egy ilyen, szerintem fontos, komoly figyelmeztetést magában foglaló nyilatkozatot papírra vetni és megszivlelésre ajánlani. A nyilatkozat nagy közönség előtt történt, azért az illető, nagytekintélyű nyilatkozó bizonyára nem fogja szavainak idézését és a velők való foglalkozást indiszkréciónak tekinteni. A szombathelyi megyés püspök, gróf Mikes János, bérmakörútjában Körmendre is eljött és küldöttségeket fogadott. A tisztelgő küldöttségek, mintegy 12, a hercegi vár hatalmas márványtermében helyezkedtek el, tehát mind az üdvözléseket, mind a válaszokat valamennyien hallották. A válaszok közül különösen figyelmet keltő és a többi vallásfelekezeteket is érdeklő volt az, melyet saját egyházának küldöttségéhez intézett. A püspök különösen szivükre kötötte a küldöttségi tagoknak, mint az egyház vezető férfiainak, a valláserkölcsi élet fokozottabb ápolását, a legbelterjesebb egyházépítő munkát s a cél elérése végett minden tőlük telhetőt elkövessenek. Ez — úgymond — s ez bizonyára már a többi vallásfelekezeteknek szólt — nem harc a többi egyházak ellen, tehát nem kultúrharc, hanem a saját egyházával szemben való kötelesség. Ugyanezt a többiek is megtehetik, szóval nemes versenyre kelhetnek egymással a valláserkölcsiséget szolgáló munkában. Ezzel kapcsolatban a püspök egy emléket is idézett föl erdélyi pap korából. Alkalmam volt — mondá — beszélgetni egyszer boldogult Kenessey Béla erdélyi református püspökkel, aki úgy nyilatkozott előtte, hogy az erdélyi református magyarság sokat köszönhet gróf Majláth erdélyi r. k. püspök nagy agilitásának, mert a reformátusokat is hasonló lelkes tevékenységre serkentette. A szombathelyi megyés püspök nyilatkozata és idézése tehát nemcsak saját híveinek, hanem a többi egyházak vezetőinek és tagjainak is szólt. E szerint az a lendület, mely a róm. kath. egyház kebelében megnyilvánul: ébresztő, figyelmeztető, tettre buzdító más felekezetbelieknek is. Természetes, hogy a haza nagy érdekei szempontjából kívánatos, hogy a lelkes tevékenység csak a nemes verseny határán maradjon és versengéssé ne fajuljon. Mert hiszen szemmel látható, hogy a munka eszközei, fegyverei egyébként sem egyenlők. Legyen elég csak egyre, a sajtó nagy hatalmára rámutatni, melyre feltétlenül többet áldozhat a róm. kath. egyház, mint bármelyik protestáns. A püspök nyilatkozata mindenesetre méltó a komoly megfontolásra és egyúttal a követésre, különösen mint olyan, mely nemcsak lehetőnek, de szükségesnek is jelezte a többi felekezetek buzgó egyházi tevékenységét is. Fülöp József körmendi lelkész. 1,000.000 korona. Azaz egymillió korona a „Nagy Lajos—Huszár Aladár belmissziói alapu összege. A közös elnöki bizottság gyűjtési akciója rövid egy hónapi terminus után ennyivel záródik. Az összeszámolás eredményét a kötelezvényes szekrény mellett Isten iránti hálával és benső örömmel állapítom meg, s amikor újabb elszámolásom homlokára külön címmel kell megtisztelnem a persely tartalmát, imára kulcsolt kézzel nézek fel a b.-somogyi egyházmegye megújulását hirdető zászlóra és lélekben-igazságban ennyi az imádságom: Az Isten a mi reménységünk!.. . Honnan indult ki & mozgalom eszméje 1 Senki se kutasson csodák után! A történelmi egyházmegye szivében fogant meg az egyházi közönyösség, az erkölcsi lezüllés, a hitetlenség és a vakhit elleni tömörülésnek a gondolata. A b.-somogyi egyházmegye a
