Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-17 / 24. szám
94. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. reformáció egyik örököse. Nem nézheti álmosan, ölhetett kézzel, hogy miként döntögeti le bástyáit, a kálvinizmus tégláiból épült gyülekezeteket egyfelől az Isten ellen támadó hitetlenség, másfelől az apostolok tiszta tudományát megfertőző tévtanítók szervezett serege. A szent hagyományok és hitvallások nem lehetnek muzeális értékek egy hivő kor patinájával bevontán. Ha a racionálizmus és a materiálizmus keze már kutatni sem tartja érdemesnek a vallásos kor lelki világában és ócska régiségtárnak tekinti azt csak, amelynek becsukott ablakaitól irtózva rohan el az újkor szelleme: eljön maga az elhagyott Isten feltépni a hit templomának ajtajait. Eltemették a középkori egyház papjai a Bibliát is, de a láthatatlanul működő Lélek kiásta azt és viharával egybeterelte a szent tűz körül az igaz világosságra vágyó népeket. Sűrű, sötét köd ül ma is ez egyház felett. Hitetlenekké lettek még az örállók is. Szemük látása elveszett. Kálvin, ha feltámadna és látná a modern eszmeáramlatokban úszó mai egyház grammofon-Ielkü szolgáit, bizony azt kérdezné:. Hát mertek ti az Úr oltáráról kenyeret enni? Van bátorságotok az igehirdető székébe a nép előtt felállani ? Hol van a ti bizonyságotok, hol a ti hitetek, hol a ti tudományotok, hol a ti erőtök, a bátor akarástok, hol a szentséges Istentől való alázatos félelmetek és dicsőséges elhivatástok a gondjaitokra bizott nyájak iránt ? . . . De ne beszéljünk erről. Nagyon, nagyon szomorú lenne a lelkünk, ha folytatnánk a vizsgálódást és látnánk valódi okait a nép vallási közönyösségének, történelmi egyházunk megerőtlenedésének. Az Isten, az ő országának Gondviselője, küldi reánk azokat a hitvallókat, akik nem szégyenük a Krisztust. A szőlőnek Ura fogad más munkásokat, akik tudják, hogy munkálkodni kell és azt is tudják, hogy hogyan kell a változott viszonyok között a munkát elvégezni. Jól vigyázzunk a lelkekre, jól őrködjünk a gyülekezetek és a templomok felett, mert már ajtóinkon is jönnek a tolvajok . . . Református egyházunk válságos helyzetének a felismerése hozza össze cselekvő munkára az egyházmegyénk derék-hadát. A több ponton megtámadott gyülekezeti élet védelmének a céljából egyesült eddig és veszi fel a küzdelmet „az Isten nevében“ egy tekintélyes tábor. Jelenleg 60 alapító tagja van az egymillióra növekedett belmissziói alapnak. Lelkészek, tanítók, világiak, még gazdák és tiszteletesné úrasszonyok is foglalnak helyet az egyházvédelmi munkára szövetkezettek gyűrűjében. Egyházmegyénk illusztris úri társadalmának képviseletén kívül lelkes szavak tolmácsolása mellett csatlakozott a mozgalomhoz és ez alaphoz a tiszántúli ref. egyházkerület nagynevű püspöke is: dr. Baltazár Dezső. Lehetetlen meg nem említenem, hogy egy előkelő állású, de katholikus vallásu tisztelőnk tekintélyes készpénzadományt ajánlott fel, amellyel, mint alapvető összeggel, fedezetet nyert a mozgalom nyomdai és levelezési kiadása. Hála legyen az Úrnak! Nem szégyenített meg reménységünkben. Köszönet az áldozatkész, megértő lelkeknek is, akik gáncsolás nélkül a cél érdekében szükségét érzik a kicsinyes szempontokra nem figyelő tömörülésnek s nem engedvén magukat hamis nézetek hálójába kerülni, tisztán látják, hogy ütött a cselekvés 12-ik órája. Az alap növelésében mellőzni óhajtunk minden kényszerítést. Az Isten lelkére bízzuk a meggyőzés munkáját, amely a mai időkben emberekről történelmet ir, s korunkról megállapításokat jegyez be az egyháztörténetbe. Bízunk tehát benne, hogy az 1 milliós alapot, mely már is jelentős munkára nyújt lehetőséget, a jókedvű alapítók még tovább növelik s a kis kezdet a hit ereje által valóban nagy eredményekhez segíti az Isten dicsőségének munkásait. Kovács József. IRODALOM. A Debreczeni Lelkészi Tár február hónapban megindult s kéthavonkint fedéllapon kívül 5—6 iv terjedelemben jelenik meg és pedig a Theol. Értesítő egy iv, a Beszédek és imák stb. négy iv terjedelemben. Az eddig megjelent két füzet a következő dolgozatokat tartalmazza: I. Január—februári első füzet Theologiai Értesítőben : Jézus élete, irta Szimonidesz Lajos, ismerteti Mayer Endre. Beszédek és imák. II. Március—áprilisi füzet tartalma. Theologiai Értesítő: Jézus élete, irta Szimonidesz Lajos, ism. Mayer Endre, folytatás. Beszédek és imák stb.: Dr. Baltazár Dezső: Nagypénteki prédikáció, Tavaszi egyházi beszéd. Bokor Sándor: Balzsamcseppek, közönséges. Filep Gusztáv: Halotti imádság. Fülöp József: Beszéd és ima temetőfelavatáskor. Fábri Tivadar: Jézus az út, az élet és az igazság. Herczeg Lajos: Siri beszéd. Kovács József: Munkánk eszközei, harcunk fegyverei (I., II.). Lábossá Lajos: Az Úr felszólítása, virágvasárnapi. Lencz Géza: Jézus feltámadása, húsvéti. Paulik János: A halogatás. Rédey ! Károly: Az anyai szeretet, fogházi beszéd. Székely Sándor: A keresztyének országa. Zajdó László: Úrvacsorái ágenda. A legutóbbi füzet május í-re jelent meg. Megrendelhető Hegedűs és Sándor rt. cégnél, Debreczen. Olvasóink figyelmébe ajánljuk nőnevelő-intézetünk nagyérdemű igazgatójának, dr. Kőrös Endrének rendkívül poetikus, kisebb helyeken is könnyen előadható ifjúsági színművét, A túlsó parton címmel, mellyel már az ország sok helyén megkönnyeztették a hazájukat szerető sziveket. A színmű, melyei a szerző drámai képnek nevez, a megszállott Komáromban játszódik, először a nőnevelő-intézet Petőfi-ünnepélyén került bemutatásra, azóta füzetben is megjelent. Ára 200 K, az előadási jog fejében 2000 K küldendő a szerzőhöz a pápai Petőfi-Jókai szobor-alap javára. Petőfi Sándor. 1823—1923. A pápai református főiskola hódolata 1923 március 15-én. E címen jelentek meg a halhatatlan pápai diák centennáriuma alkalmából rendezett főiskolai ünnepélyen elhangzott beszédek. A füzet tartalmazza dr. Vass Vince templomi
