Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-28 / 43. szám
170. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. (urvacsorázó) tagja van s 5 kerületre (Synod) oszlik. Mindegyik kerület egyh. megyékre (classis) van felosztva s a központi ügyeket az időről-időre választott bizottságok s azoknak titkárai végzik. Az egyetemes zsinat (General Synod) három évenként gyűl össze. Elnökét minden alkalommal külön választják. Legutóbb ez év májusában gyülésezett, Hickory, N. C.-ban. Püspök nincs, esperes nincs, az eh. megyék elnökeit időről-időre választják. Az egyházszervezet nem kettős, mint nálunk. A világi elem éppen oly tevékeny és és munkás része az egyháznak, mint a lelkészek, de nincsenek a kormányzásban oly módon képviselve, mint pl. nálunk a főgondnok által. Presbytereik egyenlő ranguak. Főelőljárót, azaz gondnokot, mint olyant, nem ismernek. Hitelvek dolgában inkább tán Zwingliánusoknak mondhatók. Theológusaik egyrésze azonban Kálvinista, de nem a szigorúbb (High) kálvinizmus betű szerinti értelmében. Reformátorukul Zwinglit vallják, — az egyház ősmagvát Zwingliánus svájci telepesek alkották — szimbolikus iratuk pedig a Heidelbergi Káté. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy ők nem volnának jó „kálvinisták“, mivel inkább Zwinglit emlegetik. Ősapáik Zwingli martyr-társainak gyermekei voltak s így csak természetes, ha az utódok is Zwingli nevére teszik a hangsúlyt. Az egyháznak több iskolája van, melyek közül nevezetesebbek a Lancaster Pa-i Collégium, azonkívül a Philadelphia mellett levő Ursinus és a North Carolina államban levő Catawba-Collegiumok s a Tiffin, O.-i Heidelberg University, végül a két Theol. Seminary, melyek Dayton, O.-ban és Lancaster, Pa.-ban vannak elhelyezve. Azonkívül sok az időszaki iskoia, kér. egyházi munkások számára stb. A tagság teljesen önkéntes. A konfirmálatlan gyermekeket, ha járnak is vasárnapi iskolába s templomba, mégis „missziói területnek“ tekintik. A tagok az önként megajánlott összeget hetenkint borítékba teszik s nevüket a borítékra írva, a gyűjtő-perselybe dobják. Ebből épít a legszegényebb, 80—100 családos gyülekezet is olyan berendezésű, modern és egyszerűségűkben is felemelően Ízléses templomokat, amelyekből csak Halasnak kellene egyet-kettőt megmutatni. Óh, ’ha a mi holt mammut-gyülekezeteink ezeket és ezeknek az életét láthatnák! Itt nem szó a hit, nem unott dolog az Istenről való beszéd s nem szégyen az ima. És boldog, megelégedett s nem elmaradott a nép. Nagyon erős a Ref. Church-ben — mint minden számbavehető amerikai prot. egyházban — a missziói szellem. Belmissziói osztályuk az amerikai japánok, csehek, németek, zsidók és olaszok között tart fenn missziói állomásokat, azonkívül anyaként gondozza a fennhatósága alá került magyar gyülekezeteket, melyeknek felnőtt tagszáma 30—40 ezer között van. Külmissziót Chinában és Japánban végeznek. Mindkét országban több mint százezernyi megtért, benszülött egyháztag köszönheti a Ref. Church miszszionáriusainak, hogy Krisztust s Benne az igazi Életet megtalálta. A daytoni „Central Th. Seminary“-nak mintegy 30 volt növendéke végez külmissziós munkát e két országban. Mindenik országban sok iskolát tartanak fenn — részben már a benszülött egyház, részben a Ref. Church — a legalsó foktól az egyetemi fokozatokig. E missziós munkákban sok önfeláldozó, derék és igazán keresztyén orvos, tanár, tanító, diakónus és diakonissza segíti az Ige hirdetőit. Az Úr áldja meg őket s munkájukat! Magánéletük — valljuk be — általában s aránylag magasabb színvonalú, mint a magyaroké. Egyszerű munkásembernek sokkal „úribb“ felesége van, mint sok otthoni „dáma“. Igaz, hogy könnyebben élhetnek, de könnyebben is disztingválnak, hogy végül helyesen, tisztán és testileg-lelkileg egészségesen éljenek. Nem sokat politizálnak — és érdekes, hogy az országuk — tán éppen azért — politikailag is legerősebb ország a világon. Érzik felelősségüket másokért — ez az oka, hogy egyházukban oly erős és eleven a missziói szellem. A keresztyénség pedig csak akkor ér valamit, ha él. A holt keresztyénség hullaszagot áraszt és gyilkol. Az élő keresztyénség halott erkölcsöket támaszt fel, elpenészesedett, poshadt lelkű nemzeteket ad vissza az életnek s erős nemzetek szeretet- és hitenergiáinak fölöslegét siet széthordani, elosztani azok között, kiknek nincs, kiknek kell. ... Ez a kis amerikai egyház él, erősödik és erősít. Hódít s hódítása nem szül gyűlöletet. . . Gondolkodjunk saját magunk felől. VEGYESEK. — A kormányzó Öfőméltósága október 9-én meglátogatta a sárospataki főiskolát, ahol meleg ünnepeltetésben volt része. A kormányzó Úr nagyatyja és atyja pataki diákok voltak, aláírásukat, illetve bizonyítványukat a főiskolai könyvtárban nagy meghatottsággal nézte meg a kormányzó. Hasonlóképen érdeklődéssel szemlélte egyik ősének, a Lorántffy Zsuzsánna nagyanyjának: Horthy Erzsébetnek a leszármafási táblázatát, melyet Harsányi István főiskolai könyvtárnok állított össze — Személyi hír. Püspök Úr f. hó 21-én részt vett az O. R. L. E. sárospataki kongresszusán és ott a nagy számmal összesereglett lelkészek ünnepi istenitiszteletén ő mondotta az úrvacsorái agendát. 22-én dr. Révész Kálmán tiszáninneni püspök úr látogatására Miskolczra utazott, 23-án pedig Budapesten volt különböző főiskolai és kerületi ügyekkel elfoglalva. — Az eperjesi ág. hitv. ev. jogakadémia, mely menekülni volt kénytelen, Miskolczon működik és itteni fennmaradását Miskolcz város áldozatkészsége biztosította.
