Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-28 / 43. szám
1923. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 171. oldal. — A pápai ref. egyházmegye f. hó 23-án Pápán tartotta meg lelkészértekezletét, melyen aktuális témákat tárgyaltak meg Győry János takácsi lelkész vezetésével az egybegyűltek. Élénk vita indult meg a belmissziói munka végzése felől. — Új hitoktató. Püspök úr Szombathelyre református hitoktatóvá Kovács Elek végzett papnövendéket, theol. akadémiánk volt jeles tanítványát nevezte ki. — Vallásos estély. Lapunk felelős szerkesztője és belmissziói rovat vezetője a sárospataki lelkészkonferenciára utaztukban október 17-én Miskolczon kiszálltak és ott előadást tartottak a vármegyeház nagytermében rendezett vallásos estélyen. Perselypénzben 36.000 K gyűlt be. — Lévay József irodalmi társaság alakult Miskolczon dr. Révész Kálmán tiszáninneni református püspök és Fuky Endre főispán elnöklete alatt. Az első tagválasztó ülés 74 miskolczi és borsodmegyei irót, zenészt, festő- és szobrászművészt választott be. — Új konventi titkár. A református egyetemes konvent elnöksége a dr. Kállay Kálmán távozásával megüresedett konventi másodtitkári állásra Daday Lóránt erdélyi református lelkészt nevezte ki. — A zürichi presbiteriánus világgyűlésről meleghangú tudósítást közöl a Christian World cimfi, Clevelanc’öan megjelenő újság Good James J. theol. akadémiánk tb. tanára tollából. — A dunamelléki egyházkerület november 16—19-ig tartja közgyűlését a budapesti theologia akadémia Ráday-u. 28. sz. alatti nagytermében. — Holland nyelvű magyar újság. Dr. Sebestyén Jenő budapesti theol. tanár szerkesztésében dr. Kovács János István theol. igazgató, Bilerauer Rikárd és Galambos Zoltán közreműködésével eddig 12 számban jelent meg az épen egy esztendővel ezelőtt megindult De Hongaarsche Heraut nevű egyházi újság, mely közleményeivel sok holland családhoz elvitte a magyar ref. egyház ismeretét. A kezünkbe került három utolsó számban érdekes képek és holland-magyar vonatkozású cikkek egész sorozata mellett élénk hírrovat gondoskodik arról, hogy a holland hittestvérek érdeklődését felkeltse a magyar viszonyok iránt. A nagy és fontos missziót teljesítő laptársunkat örömmel üdvözöljük az évforduló alkalmából és a további munkára is Isten gazdag áldását kérjük. — A Királyhágó mellől. Nagyszalontán most nyílt meg a református egyházmegyei nevelőintézet. — A felsőbányái ref. egyháztól legújabban elvették 77 hold földjét. Az egyháznak 10, a lelkésznek 6 holdat, a két tanítónak semmit sem hagytak meg. — Nagyváradon a református nőegylet fiúárvaházát alapított, melyben egyelőre 10 gyermeket helyeztek el. — Az állami vizsgán 30 magyar tanítót buktattak el a román nyelvből a nagyváradi tankerületben és ezeket minden végkielégítés vagy nyugdíj nélkül elbocsátották. — Dr. Kállay Kálmán, a tiszántúli református egyházkerület debreczeni lelkészképző-intézetének tanára, ki állását f. évi szeptember 1-én foglalta el hivatalosan, — felsőbb tanügyi hatósága engedélyével a magyarországi gyermeknyaraltatási akció tovább intézése végett Hollandiába utazott. Siker kisérje működését ! — Az ORLE. lelkészi továbbképző tanfolyama mintegy 250 résztvevővel Sárospatakon folyt le okt. 17—21-én. A tanfolyamról és a vele kapcsolatos közgyűlésről lapunk legközelebbi számában hozunk részletes tudósítást. — Ncgyvenesziendős évforduló. Ezekben az október végi napokban van negyven esztendeje annak, hogy egy a világ 53 különféle nemzete között elterjedt hatalmas ifjúsági munka, a .Keresztyén Ifjúsági Egyesület“ hazánkban is megkezdte működését a keresztyén ifjúsági egyesületek Genfber. székelő világszövetségének buzdítására. Fermaud Károly világszövetségi főtitkár volt az, aki Szilassy Aladár nyug. közig, bírósági másodelnök és dr. Szabó Aladár ref. lelkész odaadó segítségével megismertette a hazai illetékes köröket ezzel a kiváló nemzetnevelő eszközzel. A keresztyén ifjúsági egyesületek magyar nemzeti szövetsége fényes ünnepségek keretében kíván megemlékezni ez évi december 8-án és 9-én ezekről az eseményekről negyvenedik évfordulójuk alkalmából. — A rimaszombati protestáns főgimnáziumot llamosííották a csehek. A rimaszombati egyesült protestáns főgimnáziumot Rimaszombat város, a kishonti ág. ev. esperesség és a rimaszombati református egyházközség közösen tartották fönn. Most már a föntartók, minthogy a cseh kormány államsegítséget nem ad, nem bírják a terhet. Október 3-án és 4-én, két napig tartó tanácskozás után átadta az eddigi föntartó testület az intézetet a cseh államnak a következő föltételekkel; 1923. szeptember elsejétől kezdődően, mint magyar tannyelvű reálgimnázium, állami kezelésbe megy át az intézet s az állam párhuzamos tót osztályokat állít föl. Az állam átveszi a képesített és igazolt cseh állampolgárságú tanárokat s fizetésüket már január 1-től visszamenően kiutalja. A volt föntartó testületek föntartják jogukat arra nézve, hogy ha a felvidéki katolikus iskolák bármikor is visszaállíttatnának, a rimaszombati főgimnázium is visszaaíakul felekezeti intézetté. Az alapítványok és ösztöndíjak állami ellenőrzés mellett a régi föntartó testület tulajdonában maradnak. Az iskolai alapok és a bérjövedelem csakis az iskola céljaira: az épület fönntartására, a régi adósságok törlesztésére, alapítandó internáíusra és protestáns tanulók iskolai segítségére fordítandók. Az állam figyelembe fogja venni, hogy az iskolához lehetőén protestáns tanárokat nevezzen ki és a két vallástanár csak az illetékes egyházi főhatóságok meghallgatása után nevezhető ki. Az épület, a fölszerelés és gyűjtemények a régi föntartó testület tulajdonában maradnak s az állam ezekért 65.000 korona évi bért fizet.