Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-07 / 40. szám
24. oldal. BELMISSZIÓ. 1923. részben, ha az értekek, imák, szentirási helyek olyanok, hogy a gyermekek azokat megértik és ha inkább a gyermekek, mint a tanító vesznek abban tevőleges részt. A beszélgetés is alkalmat nyújt a kifejezésre, úgyszinte a tanítási rész is, amidőn a gyermekek a hallottakat elmondják. A történetek gyakran alkalmasak a dramatizálásra. A kézi munka ennél a csoportnál főleg rajzolásból és a leckében foglalt igazságokat szemléltető képek összerakásában áll, illetve azok kivágásában és összeállításában. De nem szabad feledni, hogy ezen munkának célja nem a mulattatás, (bár nagyon szórakoztatja őket) hanem hogy a tanult igazság mélyebben benyomódjék emlékezetökbe. A gyermekeket rá kell bírni, hogy lehetőleg csendesen üljenek, hogy megtanulják nyugtalanságukat fékezni. Ez utón fejezik ki Isten és az ó háza iránt való tiszteletüket. Az is szükséges dolog, hogy mint csoport megtanuljanak viselkedni, azaz, hogy egyszerre üljenek vagy álljanak fel, avagy menjenek. Arra is buzdítandók, hogy szüleiknek, testvéreiknek és játszótársaiknak apró szolgálatokat tegyenek. Ily módon fejezhetik ki az engedelmesség és szeretet által, hogy a tanult igazságokat megértették. Vasárnapi iskolai lecke* Az ember a teremtés koronája. I. MÓZ. I. 26, 27, II. 4-25 J Zsolt. VIII. Arany mpndás: „Teremté az Isten az embert az ő képére". I. MÓZ. I. 27. Ez a lecke eredetünkhöz visz vissza. Itt láthatjuk anyagi előállásunkat és isteni eredetünket is. Egyrészt a természet, másrészt az Isten gyermekei vagyunk. Hívjuk fel erre gyermekeink figyelmét, mert ez lelkesítő, majdnem azt mondhatjuk megihlető hálással van reájuk. Milyen nagy hatással vannak a kiváló ősök ! És mi Isten gyermekei vagyunk. Testünk is, lelkünk is az övé. Megbeszélésre alkalmas thémák: a teremtés ezen történetének összehasonlítása az I. részben lévővel, szólhatunk az ember teremtéséről, kettős természetéről, az „istenképére“ jelentéséről, az asszony teremtéséről, az Édenkertről, az ember uralkodásáról és az embernek az Édenkertbeli munkájáról. A mi leckénk tárgya legyen : a férfi és a nő teremtése. A fenti versek alapján szóljunk: I. a férfi teremtéséről (127 II 4_7) először a testnek, azután a léleknek teremtéséről; II. az első embernek éderikerti otthonáról (1 26_29 II8-17) i Hl- az asszony teremtéséről (II20—24)I. A férfi teremtése: A dolgoknak azon időbeli állapotát, midőn először tűnt fel a földön az ember a II. 5. v. így rajzolja meg: „Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki és ... és ember sem vala, ki a földet művelje“. Nehéz lenne pontosabb leírást adni e korról. Az ember testének teremtését a II7. v. mondja el. Figyeljük meg, hogy nem mondja el, hogyan formálta Isten az embert a földnek porából. Egyszerűen * Ezekben a leckékben a tél folyamán Jézus életét fogjuk tárgyalni s ezt megelőzőleg előkészítésül karácsonyig néhány olyan leckét adunk, melyekben a Jézus személyének megértéséhez szükséges alapvető ismereteket tárgyaljuk. A vezérfonal a vezetőknek és nem a gyermekeknek készült. A feldolgozásnál az egyéniség szabadon érvényesülhet. csak a tényt állapítja meg. A por, amelyből mi vagyunk formálva, megegyezik a csillagok porával, a nap porával, a porral, melyből a virágok, a gyémánt, a királyok és királynők drága ékszerei vannak csinálva. „Ez a világmindenség legjobb anyaga“. És mégis az ember a legtökéletesebb alkotás. Ugyancsak a 7. v. szól a lélek teremtéséről is: „és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét“. Az ember teremtésének befejezése volt ez. Az 1.27. v. azt mondja, hogy képére és hasonlatosságára teremtette. Adott egy szikrát az isteni életből. Ez foglalja magába az ember erkölcsi természetét: az érzelmeket, értelmet és akaratot, amelyek együttvéve alkotják az ember személyiségét. Csak az Istenhez hasonló személyiségek tudják Istent megérteni, s csak az ilyenek tudják szeretni és tisztelni. Eredetünk tanúságai: 1. Dicsőség az emberre nézve, hogy olyan az eredete, mint az I. Móz. könyvében le van írva. A mindenség királyának gyermekei vagyunk. „Istennek örökösei és a Krisztusnak örökös társai“. Ebben van reményünk, örömünk, életünk, halhatatlanságunk, a földnek és mennynek minden áldása. 2. Ezen viszonynál fogva képesek vagyunk mennyei atyánkkal megismerkedni. 3. Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy Isten gyermekei vagyunk. 4. Ebben a tényben a fejlődésnek végtelen lehetőségei tárulnak fel. (I. Ján. III2). 5. A fölfelé való haladás csak folytonos küzdés által, az állati természet leküzdése által ézhető el. Le kell igázni azt, hogy a léleknek tökéletes eszköze legyen. II. Az első ember otthona és munkája (II 8_17; 120_29). Az Úr kertet plántált egy zárt helyen, hogy azt az első ember művelje és gondozza. A neve Éden, ami örömet és élvezetet jelent. Az ember feladata volt e kertet gondozni. A munka feltétlenül lényeges az ember testi lelki jólétéhez. De volt az embernek kiváltsága is, s ez az I. 28. v. szerint az, hogy uralkodjék a tenger halain és . . . mindenféle állatokon és hajtsa hatalma alá a földet. Ezzel a kiváltsággal együtt járt ama másik, hogy beszélni is tudott. I. Móz. II19» 20- v.-ben látjuk, hogy neveket ad az eléje vitt állatoknak. A tárgyak megnevezése a gyermek beszédének első formája. Az első ember az Istentől nyerte a beszélés képességét s úgy tanult meg beszélni, mint a gyermek: szavakat, mozdulatokat és jeleket. III. A II 20-24. v.-ben az asszony teremtése van leírva. „Nem talált Ádám magának segítőtársat az egész teremtettségben“. Egy gyönyörű allegóriában találjuk itt a férfi és nő erkölcsi és társadalmi egybekapcsolódását. Oly gyönyörű e kapcsolatnak megrajzolása, hogy senki se képzelheti el helyesebben. ' Az asszony ily módon való megteremtésének gyakorlati jelentősége: 1. Ez fejezi ki legjobban a férfi és nő szoros kapcsolatát, életük, lelkűk, érzésük, otthonuk egységét. Ketten lesznek egy testté! 2. Figyeljük meg, hogy az asszony a férfiból vétetett, az ő oldalából, hogy vele egyenlő legyen, hogy karjainak védelme alatt álljon, s közelebb férkőzzék szivéhez. 3. Nagyon jó nevelő eszköz ez férfinak és asszonynak a szeretetben, önfeláldozásban, kötelességteljesítésben, a gonosz felett való győzedelmeskedésben gyakorlására. Egymás képességeire, érzéseire mieink kiegészítéséül szükségünk van. 4. A férfi és nő képességeire egyaránt szükség van az államban, egyházban. Ahol elnyomott s lealacsonyított helyzetben van a nő, lealacsonyul a férfi is. Egyenlő neveltetés, egyenlő jog és igazság mindenben mindkét nemnek, ez legyen a jövőnek útja.
