Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-21 / 3. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 3, szám. Pápa, 1923 január 21. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkeszti és kiadja a dunántúli református püspöki hivatal (Balatonkenese), ahova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők. £=3 Megjelenik minden vasárnap, q A kiadóhivatal vezetője Faragó János, akihez a reklamációk intézendők. s HIVATALOS RÉSZ. A dunántúli református egyházkerület püspökétől. 163/1923. szám. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium­nak 177.600/922. VIII/c. ü. o. számú rendelete a nem állami elemi iskolai tanítói állások javadalmi jegyző­könyvének felvétele tárgyában. A 122.000/1922. sz. rendelet (megjelent a keb. Hivatalos Közlöny 1922. évi 18. sz.) megjelenése óta számos esetben kételyek merültek fel arra nézve, hogy nem állami tanítói (óvónői) állásokról új javadalmi jegyzőkönyvek mily esetekben és mily módon vétes­senek fel. Az iskolafenntartók több esetben azt az aggodalmukat fejezték ki, hogy ha a jelenlegi rend­kívüli gazdasági viszonyok következtében megállapí­tott magas összegű illetmények a javadalmi jegyző­könyvekbe felvétetnek, úgy azoknak összegszerű ki­szolgáltatására a normális viszonyok visszatérte után is kötelezietni fognak. Ezenkívül azt tapasztaltam, hogy a javadalmi jegyzőkönyvek gyakran nem vétetnek fel azzal a szabatossággal, amelyet ily nagyfontosságu, a javada­lomra vonatkozó minden vitás kérdésben irányadó s az államsegély megállapításánál is kiindulási pontul szolgáló alapokmány megkíván. Ezért felhívom Cimet, hogy mindazon, alább részletesen is felsorolt esetekben, amelyekben akár államsegélyes, akár nem államsegélyes állásoknál új javadalmi jegyzőkönyv felvételének szüksége merül fel, egyrészt az érdekeltek megnyugtatására, másrészt a szabatosság és az eljárás egyöntetűsége érdekében a következőket tartsa szem előtt: 1. A javadalom minden egyes tétele akként jelö­lendő meg a javadalmi jegyzőkönyv I. rovatában, hogy világosan kitűnjék, vájjon természetbeni szolgál­tatás, avagy valamely természetbeni szolgáltatásnak a folyó árak szerint változó készpénzegyenértéke, avagy végül az áralakulásoktól független készpénzegyenértéke, avagy végül az áralakulásoktól független készpénz­szolgáltatás biztosíttatott-e a tanítónak (óvónőnek)? Földjárandóságnál ugyancsak az I. rovatban fel­tüntetendő a helyrajzi szám, kát. holdakban és □-ölek­ben kifejezett terjedelem, valamint a művelési ág (szántó, rét, legelő stb.) is. Termény járandóságoknál és szolgálmányoknál azoknak mennyisége is feltüntetendő az I. rovatban. Ha azonban az ily járandóság összmennyisége nem változatlan, hanem a szolgáltatók számával növekedik vagy csökken, akkor az I. és II. rovatban az össz­­mennyiség mellőzésével azt kell feltüntetni, hogy kik a szolgáltatók s hogy az egyes szolgáltatók mily mennyiséget kötelesek adni (pl. „Buzajárandóság, min­den községbeli házaspártól 30 kg.“). Ily esetekben természetesen a szolgáltatók száma az V. rovatba be­jegyzendő. Ha a szolgáltatók több kategóriára oszla­nak (pl. birtokosok és nem birtokosok), akik külön­böző kulcs szerint vesznek részt a szolgáltatásban, úgy az egyes kategóriákba tartozók száma s az álta­luk egyenként szolgáltatott mennyiségek külön-külön tüntetendők fel. Ha a szolgáltatás valamely régi mértékegység­ben (pl. mérő, akó, kézi öl, stb.) van kifejezve, úgy annak a mai hivatalos mértékegységekben kifejezett mennyisége is feltüntetendő. 2. Ha valamely járandóság természetben vagy valamely természetbeni szolgáltatás folyó árában van megállapítva, akkor a járandóság értéke az egyöntetű­ség kedvéért továbbra is a háborús megelőző 5 év (1909—1913.) átlagos árai szerint jegyzendő be a IV. és VI — XII. rovatokba. A szolgáltatók számát azonban (V. rovatban) nem a békeévet, hanem a javadalmi jegyzőkönyv fel­vételét megelőző legutolsó 5 év átlaga alapján — az 1924. év végéig felveendő javadalmi jegyzőkönyvek­nél kivételesen csak az 1920. és az azóta eltelt évek átlaga alapján — kell megállapítani, még pedig az összes szolgáltatásra kötelezetteket számba kell venni, akkor is, ha kötelezettségüknek tényleg nem tet­tek eleget. Az átlagárak és a szolgáltatók száma helyható­sági bizonyítvánnyal igazolandók. 3. Az 1914 után biztosított készpénzjárandósá­gok csak abban az esetben tekintendők az alapfize­tésbe beszámítandó járandóságoknak s ennek meg­felelően csak akkor vezetendő be a VIII.—XI. rova­tokba, ha kétségtelenül állandóan, a valutáris viszo­nyok teljes megjavulásának esetére is biztosíttattak. Ellenkező esetben az 1914 után biztosított készpénz­járandóságok helyi forrásból adott drágasági pótlék­nak tekintendők, az alapfizetésbe be nem számítan­dók s a javadalmi jegyzőkönyvnek csakis az I. róva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom