Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-21 / 3. szám

10. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. fába jegyzendők be, a VIII.—XI. rovatokba való be­jegyzésük mellőzendő. Ily járandóságok a következők: a) Az az összeg, amelyet az iskola (ovoda) fenn­tartó az eddigi helyi javadalomnak a 122.000/1922. sz. rendelet 3., illetve 13. §-ban megszabott legkisebb mérték erejéig való kiegészítése címén tartozik bizto­sítani ; ez az I. rovatba a következőkép vezetendő be: „A helyi javadalom kiegészítése a mindenkori össz­­iilet'mények 10*/o~a —* óvónőknél 6%-a — erejéig, ezidőszerint ...................K*. b) Az az összeg, amelyet az iskolafenntartó az eddigi helyi javadalom, illetve a minimumon felül a 122.000/1922. sz. rendelet 10. §-ból kifolyólag minisz­teri határozat alapján tartozik biztosítani. c) Nem államsegélyes iskolánál az iskolafenn­tartó által fizetendő háborús, drágasági és rendkívüli segély, családi pótlék, kedvezményes ellátás egyen­­értéke; államsegélyes iskoláknál a fenntartó által a drágaságra való tekintettel s annak tartamára kész­pénzben biztosított fizetestöbblet vagy pótlékok. 4. Természetbeni lakás esetében feltüntetendő az I. rovatban, hogy az hány és mily célra szolgáló helyiségekből áll, mily melléképítmények (istálló, ól, stb.) s mily kiterjedésű kert tartoznak hozzá. Meg­jelölendő továbbá az épület, amelyben a lakás van, illetve a telek helyrajzi száma, melyen a tanítói lak épült. Ha lakáspénz van biztosítva, az az I. rovatba a következőkép vezetendő be: „A mindenkori szabály­szerű lakáspénz, ezidő szerint ...............K“. A lakásilletmény értéke természetesen mindig a be nem számítható járandóságok rovatába (XII.) jegy­zendő be. 5. Különös gond fordítandó arra, hogy a tisztán tanítói, a tisztán kántori s a szétválaszthatatlan kántor­tanítói járandóságok helyesen minősíttessenek. 6. A harangozás, ostyasütés, urvacsoraosztás címén biztosított díjak a be nem számítható járandó­ságok közé sorozandók, nnmkülőnben a stóladíjak is, amelyeket az egyházi funkciók után az azokat igénybe vevő hívek esetről-esetre fizetnek. 7. A bármily címen engedélyezett államsegély — ideértve a tandíjpótló államsegélyt is, mely a fizetéskiegészítő államsegélybe olvasztatott be — egy­általában nem vehető be a javadalmi jegyzőkönyvbe. Szintúgy nem vehetők be a bármily néven szereplő, tandíj jellegű szolgáltatások, amelyeket a szülők isko­lába járó gyermekeik után s ezek számához képest fizettek s amelyeket az 1908. évi XLVI. t,-c. meg­szüntetett. Ellenben továbbra is beveendők a tandíj címen szereplő járandóságok, ha nem a szülők által, vagy nem a tanköteles gyermekek számához képest fizettetnek. 8. A közigazgatási bizottság továbbra is csak a fentiek szerint az alapfizetésbe beszámítható járandó­ságok összegét — beleszámítva az 1913. évi XVI. t.-c. 25. §-a szerint figyelembe jövő kántori járandóságo­kat is — vezeti be a javadalmi jegyzőkönyv zára­dékába. A helyi javadalomnak ilyetén megállapítása azon­ban természetszerűen nem befolyásolja a 122000/1922. számú rendelet végrehajtását. A közigazgatási bizottság záradékával ellátott javadalmi jegyzőkönyv egy okmányolt példánya a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztendő, a felterjesztésben az előzőleg érvényben volt javadalmi jegyzőkönyvvel szemben mutatkozó eltérések indoko­­landók. 9. Ha egy iskolánál több tanítói állás van szer­vezve, akkor az állások sorszámmal jelölendők meg s a javadalmi jegyzőkönyv címlapján az állás sorszá­mán kívül az is feltüntetendő, hogy az állásról előző­leg mikor vétetett fel javadalmi jegyzőkönyv s ki volt akkor a javadalom élvezője. 10. Végül szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy javadalmi jegyzőkönyv felvételének csak a követ­kező esetekben van helye: a) ha az állásról még egyáltalában nem vétetett fel javadalmi jegyzőkönyv; b) ha az 1907: XXVII. t.-c. életbelépte előtt államsegélyt nem élvezett állásról e törvény alapján javadalmi jegyzőkönyv még nem véietett fel; c) ha oly álláson, melyen az 1907: XXVII. t.-c. 8. §-nak utolsó bekezdése és az 1913: XVI. t.-c. 24. §-a alapján mindeddig az 1893. évi javadalmi jegyző­könyv volt érvényben, tanítóváltozás következik be; d) ha az érvényben levő javadalmi jegyzőkönyv hibásan vétetett fel; e) ha az érvényben levő javadalmi jegyzőkönyv felvétele óta a javadalomban állandó jellegű lényeges változás következett be, nevezetesen új természetbeni járandóságok vagy az alapfizetésbe beszámítandó, új készpénzjárandóságot biztosíttattak, vagy valamely régi járandóság a vallás- és közoktatásügyi miniszter en­gedélyével megváltoztattatott, illetve a javadalomból kikapcsoltatott. Az új javadalmi jegyzőkönyv felvételéhez a c)—e) pontok alatt felsorolt esetekben a miniszter engedélye indokolt felterjesztésben előzetesen kikérendő. Ellenben magában véve nem elegendő ok az új javadalmi jegyzőkönyv felvételére az a körülmény, a) hogy a régi javadalmi jegyzőkönyvben oly járandóság szerepel, mely új javadalmi jegyzőkönyv felvétele esetében a fenti 6. és 7. pontok szerint ki­hagyandó ; b) hogy oly új készpénzilletmény biztosíttatott, mely a fenti 3. pont szerint az alapfizetésbe nem számítandó be; c) hogy oly álláson, melyről az 1907:XXVIL t.-c. alapján már vétetett fel javadalmi jegyzőkönyv, tanítóváltozás következett be. Budapest, 1922. évi december hó 21-én. A miniszter helyett: Petry államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom