Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1922-02-12 / 7. szám

26. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1922,.

És ezzel a szigorú követelményével a kálvinizmus a maga alapgondolatából kifolyólag az alkotmányos állam jogot teremtette meg.“ Az állam és egyház viszonyát illetőleg szerinte csak „a szabad egyház, szabad államban“ lehet az irányadó elv. Ezen a ponton sokat kell korrigálnia Kálvin felfogását. De a kálvinizmus nagy lendítő erő volt a tudományok számára is. Érzéket ébresztett a tudomány iránt, mert predestináció tanából szükségképen következik a világegyetem törvényszerűsége, visszaadta a tudománynak a maga birodalmát és megszabadította természetellenes bilincseitől, mert meglátta, hogy nemcsak az egyház, hanem a világ is az Istené és megtalálta a tudományos konfliktus számára a megoldást: „minden elv hatalmat nyer arra, hogy a saját életéből saját tudományt virágoztasson ki s egy tudomány se emelheti fel többé becsülettel a fejét anélkül, hogy mindenki szemeláttára fel ne nyissa a maga sisakrostélyát és pajzsán aranybetükkel ne ragyogtassa azt az elvet, amelyből az erejét meríti s amelyért él“.

(Folyt, köv.) —e.

A dunántúli ref. egyházkerület vagyonkezelési és számviteli szabályzata.

Az őszi kér. közgyűlés a pénztári szabályzat átalakítását határozta el a pénztári vagyonkezelés mostani módjának tervezett megváltoztatására való tekintetből. A munkálat elkészítésére a közgyűlés a kér. számvevőséget kérte fel, s egyúttal elrendelte a tervezetnek a hivatalos lapban leendő közzétételét, hogy lehetővé tétessék annak alapos megvitatása s az egyházmegyei gyűléseknek is módjukban legyen véleményes jelentésüket, kimerítő megokolással, terjeszteni a kerületi közgyűlés elé.

A tervezet első felét a kerületi számvevőség elkészítette, amelyre különösen felhívjuk az érdeklődők szives figyelmét, fenntartva a magunk részére is azt a jogot, hogy a tervezethez hozzászólhassunk.

A tervezet első része a következő:

1. FEJEZET.

Gazdasági tanács.

1. §. Az egyházkerület tulajdonát képező és a kezelése alatt álló alapítványok pénz, érték, ingatlan és egyéb vagyonát az egyházkerületi közgyűlés által választott és a jelen szabályzatban meghatározott gazdasági tanács kezeli.

2. §. A gazdasági tanácsot alkotja: a) az elnök,

h) az alelnök, c) az ügyész, d) három tag. Ezen tagokat az egyházkerületi közgyűlés viszonylagos szótöbbséggel hat évre választja.

Hivatalból tagjai: e) az akadémia igazgatója,

f) a főgimnázium igazgatója, g) a nőnevelő-intézet igazgatója, h) a köztartások és internátusok vezetői,

i) a nyomda felügyelője, j) a pénztári tisztviselők közül a könyvvezető.

Szükséghez képest az egyházkerületi közgyűlés választhat: k) gazdasági és l) műszaki tanácsadót, kik azonban csak az őket illető szakügyekben bírnak tanácskozási joggal, szavazatta! azonban nem.

3. §. A gazdasági tanács jegyzőjét saját kebeléből választja.

4. §. A gazdasági tanács hatásköre kiterjed :

a) az egyházkerület és főiskolai pénztárnak perei és perenkivülí jogügyekben harmadik személyek irányában való képviselésére;

b) az egyházkerületet és főiskolát érdeklő terhes szerződések megkötésére és felbontására.

A szerződések közül az egyházkerületi közgyűlés elé jóváhagyás végett beterjesztendők azon szerződések, melyek ingatlan-tulajdonjog szerzése vagy eladására, vagy szolgalmi jog igénybevétele, avagy megszüntetésére vonatkoznak, az értékösszegre való tekintet nélkül minden esetben, — azon szerződések pedig, melyek haszonbérbe-, bérbevétel vagy bérbeadásra | vonatkoznak, azon esetben, ha a haszonbér vagy bérösszeg 10.0Ó0, azaz tízezer koronát meghaladja, vagy ha ezen összeget nem is haladja meg, de a jogügylet hat éven túli időtartamra szól.

Egyéb esetekben a jogügyletek megkötését tudomásulvétel végett az egyházkerületi közgyűlésnek, az évi jelentésbe befoglalva, be kell jelenteni.

c) A költségvetés pontos betartására felügyelni.

Ha oly kiadások merülnének fel, melyek elmulasztása a vagyon csökkenését vagy károsodását idéznék elő, úgy á dolog természetéhez képest a gazdasági tanács ezen kiadási többletet utalványozhatja, de ily esetben pótköltségvetés készítendő, mely a számvevőség véleményes jelentésével kapcsolatban az egyházkerületi elnökségnek azonnal felterjesztendő.

d) Az egyházkerület és főiskola minden vagyonának biztonságáról és gyümölcsöztetéséről való gondoskodásra.

e) A köztartás és internátus felett való felügyeletre, a köztartási főbb cikkeknek beszerzésére vonatkozó szerződések, árlejtések útján való megkötésére, a szállított cikkeknek és étkeknek, általában minden idetartozó dolgoknak megvizsgálására.

f) A nyomda feletti felügyelet és ellenőrzésre a nyomdai ügykezelés alapján.

g) Az egyházkerületi közgyűlés vonatkozó rendeletéinek végrehajtására.

h) A tisztviselői ügyek vezetésére.

i) A pénztári ügyrendszabályzat elkészítésére és annak módosítására. Az ügyrendszabályok módosítása az egyházkerületi elnökségnek jóváhagyás végett felterjesztendő.

5. §. A gazdasági tanács havonként legalább egy rendes ülést tart, melyre a tagok meghívandók, rendkívülieket pedig akkor, amikor az elnök annak megtartását szükségesnek tartja, vagy ha azt három tag kívánja. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább négy, szavazattal biró tagnak jelenléte szükséges. Minden ülésről jegyzőkönyv veendő fel, melyet az elnök és jegyző, valamint két hitelesítő tag ír alá.

6. §. A gazdasági tanács elnökének, alelnökének, jegyzőjének, ügyészének, a tagoknak és a tisztviselőknek teendőit az ügyrendszabály határozza meg. Ugyan - csak az ügyrendszabályzat írja elő a vagyonelhelyezés módját, kezelését és az összes erre vonatkozó teendőt.

Az ügyrendszabályokat a gazdasági tanács előterjesztésére az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá, Sürgős esetekben (4. §. c) a gazdasági tanács mód®-