Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-02-12 / 7. szám
1922. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 27. oldal. sítását az egyházkerületi elnökség hagyja jóvá, mely módosítás a legközelebbi egyházkerületi közgyűlésnek bejelentendő. H. FEJEZET. Egyházkerület! számvevők. 7. §. A számvevőség két tagból áll és pedig egy egyházi és egy világi tagból, kiket az egyházkerületi közgyűlés viszonylagos szótöbbséggel választ. A számvevőség tagjai ténykedésükért az egyházkerületnek felelősek és annak rendelkezése alatt állanak. Mint az egyházkerületnek tisztviselői, fegyelmi tekintetben az egyházkerület fegyelmi birósága alá tartoznak. A számvevőség tagjainak megbízatása hat évre terjed, melynek lejártával a tisztség betöltése az egyházkerületi közgyűlés teendője. 8. §. Az egyházkerületi számvevők az igazgatótanácsnak is hivatalból tagjai és úgy a rendes, mint időszaki ülésen tanácskozási és szavazati joggal bírnak. 9. §. A számvevőségnek kötelessége: az egyházkerületi gyűléseken résztvenni, esetleg ■elmaradását igazolni; az egyházkerületi és főiskolai pénztár számadásait megvizsgálni, a gazdasági tanács által elkészített zárszámadásokat felülvizsgálni, a költségvetést véleménye* javaslattal ellátva a kerületi közgyűlésnek felterjeszteni s általában az ügyrend betartására felügyelni és észrevételeit úgy a gazdasági tanácsnak, valamint az egyházkerületi gyűlésnek bejelenteni. Ezen okból jogában áll minden, az egyházkerület vagyonát érdeklő okmányt, szerződést és egyéb iratot betekinteni. Külön megbízatást az egyházkerület elnöksége esetről-esetre adhat s az erre vonatkozó jelentés az egyházkerületi elnökségnek adandó be. in. FEJEZET. Ügyész. 10. §. Az egyházkerületi és főiskofai pénztári ügyész a gazdasági tanácsnak jogtanácsosa s amennyiben református vallásu, úgy annak üléssel és szavazattal biró tagja. Ha más vallásu egyén volna az ügyész, úgy csak a jogügyek elintézése körül működik közre és ezért ily esetekben véleménye mindig kikérendő; szerkeszti a pénztárak jogügyi okiratait, viszi a peres és perenkivüli ügyeket s általában mindazon ügyvédi munkálatokat teljesíti, melyek a szükséghez mérten felmerülnek s jogi elintézést igényelnek. Munkadíja mindezekért a felektől nyerendő és pedig az ügyrendszabályzatban megállapított fokozat szerint. Nem kölcsön folyósítási ügyekben azonban a bíróság által megállapított munkadljak, ezenfelül a gazdasági tanács által megállapított utazási- és napi-, díjak lesznek megtérítendők. 11. §. Az ügyész az egyházkerületi gyűlés által hat évre választatik. Ha református vallásu ügyvéd ezen tisztséget nem fogadná el, úgy a gazdasági tanács -a jogügyek vitelére megbízatást esetről-esetre más ügyvédnek is adhat. Ily esetben a kinevezett ügyésszel külön megállapodás kötendő. 12. §. Az ügyész fegyelmi tekintetben az egyházkerületi fegyelmi bíróság illetékessége alá tartozik. A jogtanácsosként megbízott ügyvédtől a megbízatást a gazdasági tanács bármikor visszavonhatja indokolás nélkül. IV. FEJEZET. Tisztviselők. 13. §. A pénztári kezelés és az ezzel járó könyvviteli s általában irodai dolgok ellátására a gazdasági tanács tisztviselői állásokat szervez, melynek betöltése a gazdasági tanács hatáskörébe tartozik. De a választás, illetve alkalmazás a kér. gyűlésnek bejelentendő. Tisztviselőül csak ref. vallásu s középiskolát végzett oly egyének választhatók, kik feddhetlen jellemüek s a teendők elvégzésére képességgel birnak s erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esnek. Tisztviselői állásra nők is alkalmazhatók. Teendőjüket az ügyrend szabályozza. V. FEJEZET. Fegyelmi eljárás. 14. §. Fegyelmi vétséget követ el mindazon gazdasági tanácstag, kér. számvevő, ügyész és tisztviselő, ki az egyházi törvény idevágó szakaszain kívül: a) úgy ezen, valamint az ügyrendszabályzat bármely pontját figyelmen kívül hagyva, azokkal szándékosan ellenkezőleg jár el hivatalos teendői elvégzésében; b) ki kötelességét hanyagul teljesíti, vagy akt fellebbvalói iránt engedetlen, aki a közbecsülést elveszti s megbízhatósága iránt kételyt támaszt. Ki hűtlenséget követ el és az, kinek fizetése adósság miatt lefoglaltatik s ezen adósságot három hó alatt nem fedezi. 15. §. A gazdasági tanács rendes tagjainak, a kér. számvevőknek fegyelmi hatósága az egyházkerületi közgyűlés, míg a tanács jegyzőjének és a tisztviselőknek a gazdasági tanács. 16. §. A tisztviselők fegyelmi büntetésének nemei a következők: a) a megintés, b) a dorgálás, c) a pénzbírság, d) a hivatalvesztés. Pénzbírság vagy hivatalvesztéssel büntetett tisztviselő az egyházkerületi közgyűléshez fellebbezéssel élhet. Az erre vonatkozó egyéb utasításokat az ügyrend szabályozza. IRODALOM. A Magyar Vallásos Traktátus-Társaság újabb kiadványaiból a Családi Könyvtár 3. számát vettük kézhez, melynek cimc Édesanyák könyve, irta Tildy Zoltánné. A gyermek testi neveléséről szóló részt átnézte dr. Merétey Sándor gyermekorvos. Ára 4 korona. Az eddigi kiadványok közül talán egy se pótol olyan nagy hiányt, mint éppen ez a füzet, mely indirekte erős propaganda az egyke ellen is. Közvetlen, megkapó hálaadó imádsággal kezdődik, majd a következő címek alatt mondja el megindító és felemelő tanításait: Az anyai szeretet: szenvedésben kapott áldás és kegyelem, Akik megvetik az Úr kegyelmét. . Anyai kötelességek drága terhe, A keresztség, A keresztyén nevelés. A „Tanácsok a gyermek testi neveléséhez“ című részben szól a természetes táplálásról, a mesterséges táplálásról, a tisztaságról s arról, hogy mennyi melegre van szüksége a kisgyermeknek. A végén buzgó imádságban emelkedik fel a lélek s kéri az Úr támogatását a drága újszülött gyermek felneveléséhez. Az Isten előtt való felelősséget oly elevenen érzékelteti s a gyakorlati utasításokat annyi hozzáértéssel és közvetlen szeretettel adja meg, hogy ebben a könyvben minden anya szerető és megértő barátra fog találni.
