Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1922-01-29 / 5. szám

Harmincharmadik évfolyam. 5. szám. Pápa, 1922 január 29. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkeszti és kiadja a dunántúli református püspöki hivatal (Balatonkenese), ahova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők. E3 Megjelenik minden vasárnap. EE3 A kiadóhivatal vezetője Faragó János, akihez a reklamációk intézendők. sa Lelkészválasztásunkhoz* Hiába egyengette a kunhegyesi konferencia a Jelkészválaszíás reformjának az útját, hiába hangzottak el Nagy Béla eszményien szép és nagy igazságot hirdető szavai: „Minden gyüle­kezet találja meg lelkészét, minden lelkész találja meg gyülekezetét. . .“ maradt minden úgy, ahogy volt; az égetően sürgős reformok egyike, a választási törvény rekonstruálása jobb időkre halasztatott, pedig türelmetlenül vártuk és erős bizakodással reméltük, hogy az elszánt ostromlóknak érdekharcait, elkeseredett eről­ködéseinek megszégyenítő kortesmunkáit tör­vényhozásunk végre ki fogja irtani egyházi életünkből. Úgy lesz tehát ezután is, hogy igen sok esetben, jobb sorsra érdemes, külföldi egyetemet hallgatott, gazdag irodalmi múltra visszatekintő embereink kicsiny gyülekezetek szegényes parochiáin őrlődnek a létfenntartás munkájában; amíg fiatal, kezdő segédleikészek, csupán lelkészi oklevéllel bíró egyének az öblös hang, a deli termet hódító erejével, az összeollózott prédikáció színes szépségével megnyerik a csatát, vagy pedig a rokonság, a helyi érdekeltség megindított hadjárata aratja a diadalt. Figyeljük meg az evangélikusok egész­ségesebb választási törvényét, tanuljunk valamit a római egyház kinevezési rendszeréből, mely érdemetlent, kinek kezében a gyülekezet fejlő­dése, erősödése nincs biztosítva, örökös káp­­íánságra kárhoztat; plébániához pedig a püspöki szigorú residenciában megfigyelt tehetségek, képességek, kifejtett munkásság alapján juttatja a pályázókat. És végül tanuljunk valamit át­helyezési politikájából is, mely nem engedi meg, hogy az egyházi élet ezer és ezer nehézsége, harca és küzdelme folytán egy lehetetlen hely­zetbe jutott lelkész élete alkonyáig emésztődjék a papi gyűlölet tüzpoklában. Akiknek a lelkére nehezedik a felelősség súlya, azokért az el­temetett szép tehetségekért, akik kedvező körül­mények között megfelelő miliőben anyaszent­* Kiadjuk e cikket, bár annak általánosító állításaival sok esetben nem tudjuk azonosítani magunkat. egyházunk hatalmas oszlopaivá lettek volna — azok rombolják össze lelkészválasztásunk megavult paragrafusait és teremtsenek egy olyan reformot, mely az emberi érdek, valamint a rokoni, házassági, születési és más össze­köttetések kortesharcainak teljes kizárásával, csupán és kizárólag az érdemnek, a kutató szorgalomnak, az egyén igazi értékének, a tudományos képzettségnek biztosítja a haladást. Ha az igazságnak emez érvényesülést biztosító új korszaka beköszönt, akkor lesz ambíció, lesz munkakedv, lesz szellemi harc, az elrejtett, eltemetett, teremtő, alkotó erőknek eddig nem sejtett, hatalmas tábora fog diadalmas harco­sokként református Sionunk szolgálatába állani. Réthy László. Cser János. Statisztikát készítek az 1921. esztendőről. Az anyakönyvet azzal zárom, hogy Kaposszentbenedeken az elmúlt évben 330 lélek volt 12 éven felül. Úrasz­talához járultak a hívek hat osztás alkalmával 967 lélekszámmal és ebből egy-egy úrvacsorára 161 sze­mély esik. Legkisebb volt ez a szám 1915 óta 1918- ban és 1919-ben. És legnagyobb a múlt esztendőben. A templombajárásban példát mutat a vidéki gyüleke­zeteknek Szentbenedek. Eszembe juttatja ez a statisz­tika, hogy a mai Betlehemek is megcsufolják a nagy Jeruzsálemeket. Mert ha minden egyházközségnek így kellene a templom és a pap az egyetemes magyar ref. egyházban, akkor pl. egy 2000 lakosú gyülekezet­ben 4 templomot kellene 4 pappal felállítani. Buda­pesten és Debreczenben legkevesebb 100—100 tem­plomra és ugyanannyi pásztorra volna szükség. Micsoda badarság ez — moadhatják sokan. Hát miből lehetne annyi templomot [építeni és annyi pa­pot és tanítót eltartani? — Miből? Hát itt van Ka­­posszentbenedek évi számadása, Akarom mondani gazdasági életének statisztikája. A lelkész és tanító díjlapi fizetésén kívül ennek a törpe egyháznak szám­adásában 191.031 K 76 f bevétel szerepel. És ez mind kivetésből és adakozásokból folyt be az egyház rendes évi szükségletének és a templom renoválása költségének fedezésére. Nincs felszámítva a gyüleke­zet 50.000 K-val felérő közmunkája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom