Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-29 / 5. szám
18. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. De én nem ezekről akarok Írni a dunántúli egyházkerület gyülekezeteinek, hanem arról az emberről, akinek a becsületes nevét a címben leírtam. Azok a dolgok is méltók a feljegyzésre, de Cser János és felesége Istvánfi Katalinnak a cselekedete méginkább érdemes a megírásra. Mert igen szép dolog az is, ha egy gyülekezet minden tagja összefog, hogy egyesült erővel és nekibuzdulással valami emlékezetes művet cselekedjék, pl. hogy harangot öntessen, de sokkalta nagyobb az érdem, ha valaki előáll és ünnepélyesen bejelenti: Hát, tisztelendő uram, megbeszéltem a feleségemmel és Isten kegyelméből elhatároztuk, hogy az elrekvirált harang helyébe egy új harangot hozatunk, hogy hát ha már a templomunk megújul és az egyház a nagy teher miatt erre nem áldozhat, mégis csak legyen harangunk is; majd mink kifizetjük. És Cser János, aki volt biró is, presbiter is, kurátor is egymásután, ezt cselekedte imádkozó hitestársával, istvánfi Katával. 45.000 koronába kerül az új harang. Szép áldozat ez egy egyszerű földmivelő embertől, mégha jó módban él is. Nem hirdeti-e ez a cselekedet az önző gazdagoknak: Ha valaki tudna jót cselekedni és nem cselekeszik, gonosz az! A nagy háborúban 1916-ban hősi halált halt egyetlen fiuk emlékét fogja hirdetni az új harang, ha majd virágvasárnap táján, amikor a templom 100 éves jubileumát is ünnepeljük, megszólal a renoválás alatt levő toronyban. A régi harang szive fogja ütni az új harang korongját; ez a szív eddig Íróasztalom mellett hevert s mikor rápillantottam, mindig imádságban kértem a jó Istent, indítsa fel valakinek a lelkét általam, hogy a szívnek harangot szerezzen. Az Úr meghallgatott. Tudom, hogy a legszebb emléket állító házaspár mindenkor sírva fog fakadni, amikor a harang imádságra kondul. Mert nemcsak az ércben, hanem szomorú szivükben is belevésve az ige: Én vagyok a Feltámadás és az Élet; aki hisz énbennem, ha meghalt is, él az! Dicsőség Istennek! Kovács József. IRODALOM. Társadalomtudomány címen a Magyar Néprajzi Társaság társadalomtudományi szakosztálya évnegyedenként megjelenő folyóiratot ad ki dr. Bibó István szerkesztésében. A 1921. évi 4. szám most jelent meg. A tanulmányok közül kiemeljük Dékány Istvánét A sajtókérdésről. A Figyelő rovatban találjuk dr. Antal Géza cikkét, A collectiv psychologia irodalma Hollandiában. Ukráné rovatban Nyireő István A megcsonkított Magyarország könyvtári és múzeumi közmüvelődésügye címen mond el lesújtó dolgokat. A különböző idegen megszállók uralma alá jutott 745 tudományos és közművelődési könyvtár 4 milliónál több kötettel, míg a megcsonkított Magyarországon maradt 503 ilyen könyvtár 5 millió 200.000 kötettel. Még rosszabb a helyzet a múzeumoknál, itt 53’7%-ot vesztettünk. A füzetet bírálatok, folyóiratismertetések és rendkívül bő könyvészet zárja be. Előfizetni lehet a szerkesztőségnél (Budapest, Vili., Főherceg Sándorutca 13. Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége) vagy a Pfeifer Ferdinánd-féle Nemzeti Könyvkereskedésnél. (Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 7.) Előfizetési ár félévre 100 K. A Fecske januári száma tudósítást közöl arról a nagy konferenciáról, melyet Anglia különböző protestáns felekezetei számos szaktestület bevonásával, a gyermekek vallásos neveléséről tartottak. A Fecske a vasárnapi-iskolai tanítóknak nélkülözhetetlen. Előfizetési ára egész évre 60 K, de akik ezt nem tudják megfizetni, ingyen megkapják. A Herba cimü ipari-, gyógy- és kertgazdasági növények termesztésével, gyűjtésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó szaklap, amelyet dr. Darvas Ferenc, a m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium Gyógy- és Ipari-Növény Forgalmi Iroda igazgatója szerkeszt, decemberi száma most jelent meg, rendkívül értékes tartalommal. A lap külön foglalkozik a nagyobb tudományos és szakirányú közleményekkel, külön rovatban a kertgazdaság és kereskedelemre vonatkozó cikkekkel. Az egész lap szakszerű összeállítása meggyőz mindenkit arról, hogy e lap előirt hivatásának megfelel. A lap most lép V. évfolyamába, amikor is figyelmébe ajánljuk a t. érdeklődő olvasóinknak. A lap decemberi számának főbb cikkei : dr. Magyary Kossá Gyulától „A hazai növények orvosi használata", dr. Darvas Ferenctől „Az ópiumtermesztés kérdéséről“, dr. Győrffy Istvántól „A hazai festőnövények s a velük való népies festési módok“, Dános Bélától „A mezei katáng termesztése“, Szemere Lászlótól „Az ehető gombák gyűjtése, szárítása és értékesítése“. A kertgazdasági rovatban: Szász Nándortól „Magyarország gyümölcsészete“, Kadocsa Gyulától „A gyomirtás s a konyhakerti kártevők“ címmel stb., stb hosszabb cikkeket közöl. Érdelődőknek mutatványszámot szívesen küld a „Herba“ kiadóhivatala Budapest, VI., Izabella-utca 71. sz. (Beküldetett) VEGYESEK. — Személyi hírek. Püspök urunk a múlt hét folyamán Budapesten járt fontos egyházi ügyek intézésére, majd Pápára jött, meghallgatta a theologiai akadémián most folyó I. félévi kollokviumokat és egyúttal különböző iskolai és egyházi ügyekben intézkedett. — Ugyancsak a kollokviumok meghallgatására jött el Pápára Czeglédy Sándor főiskolai gondnok úr is. — A főgimnáziumot e héten látogatta meg Dsida Ottó tankerületi kir. főigazgató úr. — Gyászhirek. Viscount Bryce, a kiváló angol államférfiu és iró, meghalt. Halála nagy veszteség a magyar ügynek, mert Bryce volt az első, aki a Lordok házában védelmébe vette a hazánktól elszakított részeken lakó véreink jogait. Legutolsó ténykedése e téren az volt, hogy 1921 szeptember 29-én résztvett a Vallásos Kisebbségek Jogainak Megvédésére Alakult Amerikai Bizottság gyűlésén és felhívta a Bizottság figyelmét,