Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)
1919-03-01 / 9. szám
70. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1919. mint a kéz a lelkiismeret mellett. Ez tanácsol, óv, figyelmeztet, a kéz végrehajtja a tanácsot és cselekszik, figyelembe veszi az óvást és eláll a cselekvéstől. A kéz már megvan s többen azt a reményt ápoljuk, hogy meg fogja érdemelni a fentebbi jelzőket. Ez a kéz ma még meglehetős gyönge és kevesek lelkiismerete kormányozza. A közös keresztyén lelkiismeret, amelyről fentebb beszéltünk, még nem fejlődött ki s gyermeki állapotában van, ép úgy, mint a kéz is. A baj az, hogy még nem is találták meg egymást s ahol találkoznak, a lélek nem akarja megismerni a hozzá tartozó kezet. Ez annál nagyobb baj, mert igy ez a kéz valóban klerikális és katholikus imperiálista célok eszközévé válhatik, mint ilyen, bajokat csinál s akkor össze fogják törni. Ez nekünk is veszteségünk lesz, mert közben az örökös készülődés alatt magunk mindenről lekésünk s „porban, sárban" érünk véget. T. D. VEGYES. Gyászhir. Őszinte részvéttel vettük a gyászhirt, hogy özv. Brankovics Józsefné szül. Gaál Róza nőnevelő-intézetünk házvezetőnője febr. 26-án 61 éves korában elhunyt. Özv. Brankovicsné az intézet háztartási ügyeit 15 éven át vezette a legnagyobb gondossággal. Élő példája volt a lelkiismeretes és önfeláldozó női munkának, az igazi magyar úrinőnek. Növendékeknek s tanárnőknek egyaránt kedves, jó Róza nénije volt. Sokan őrzik emlékét meleg szeretettel. A kegyelem Istene vezérelje őt az örökkévalóságban is. A tankerületi főigazgató, Dsida Ottó dr. f. hó 24—27-én tartotta főgimnáziumunkban a szokásos évi iskolalátogatást. A záró értekezleten az iskolafenntartó testület képviseletében Kis József főiskolai gondnok elnökölt. A főigazgató a tapasztalatok felett megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. A hitoktatás kiküszöbölése Németországban, A berlini egyetem 19 theol., 10 jogi, 18 orvosi és 65 filozófiai fakultásbeli tagja nyomatékosan tiltakozott a porosz kultuszminiszter előtt az ellen, hogy a vallásoktatás, mint az egész nevelői oktatás sarokköve az iskola főtantervéből eltávolíttassék. Ez oktatási szak megmerevedett és elcsökevényesedett részét bizonyára mellőzni kell. Maga a vallásoktatás azonban — minden máshitü teljes szabadsága mellett — kell, hogy lényeges alkatrésze maradjon az iskolai oktatásnak, mert különben az a veszély fenyeget, hogy a népoktatás minden igaz ápolásának a talaja kiszárad. A német oktatás reorganizációjának legfontosabb feladata nem a keresztyénellenes rombolás, hanem a vallásoktatás erőteljes újra felépítése. A kormányhoz t az iskolai hatóságokhoz küldendő következő tartalmú kérvényhez gyűjtenek aláírásokat ma egész Németországban: „A keresztyén gyermekek részére keresztyén kultúrán és keresztyén morálon alapuló iskolákat követelünk. Németország keresztyén egyházai, melyeknek tagjai 9/io részét alkotják a lakosságnak, protestáns részről a következő elengedhetetlen követelményt állítják fel: Nem szabad az iskolákban a keresztyén vallástanítást fakultativ tárggyá degradálni; szükséges, hogy még az egyház és állam szétválasztása esetén is a nyilvános iskolák a keresztyén morál és kultúra alapján nyugodjanak és az ennek az elvnek megfelelő szabályrendeletek és tantervek állami törvénnyel biztosíttassanak. A keresztyén egyházak kijelentik, hogy egy oly tanterv, melynek központját a vallásnélküli morál képezné, teljesen elégtelen kombinálás lenne és a német kultúra alapjait ingatná meg.“ A tanítóknak és tanároknak Berlinben tartott gyűlése kimondotta, hogy szívesen folytatják a vallástanítást és nem engedik lerombolni a népiskolák keresztyén jellegét. Diáknap. A Keresztyén Diákok Világszövetsége évente február utolsó vasárnapján diáknapot tart, er alkalomból a Pápai Ev. Keresztyén Diákegyesület is ünnepélyt rendezett, amelyen megjelentek a diákszövetség budapesti kiküldöttei is. Február 22-én d. u. 4 órakor a Konfirmáltak Egyesületében Szalay Károly orvostanhallgató tartott előadást, este a főiskolai konviktus nagytermében szeretetvendégség volt diákok és tanárok jelenlétében. Az ünnepélyen megjelentek szeretettel köszöntötték Dsida Ottó tankerületi főigazgatót és dr. Kocsis Lénárd bencés főgimn. igazgatót, akik vacsora után szintén feljöttek. A műsor főpontja Gombos Ferenc budapesti vallástanár előadása volt, aki a keresztyénségnek a forradalomhoz való viszonyáról beszélt mélyen és tartalmasán. A befolyt 82 K 60 f perselypénzt a Bakonyban építendő Diákszanatorium alaphoz csatoltuk. A svájci egyházaknak Oltenben a napokban tartott gyűlésén a genfi egyház képviselői bemutatták azokat a leveleket, melyekben felkérték a világ proL egyházait a veszélyben forgó magyar protestánsok érdekében való közbelépésre. A közös konferencia, bár kijelenti, hogy politikai kérdésekbe nem akar avatkozni, a maga részéről szintén felhívta Wilson figyelmét a magyar protestánsok kritikus helyzetére és kérte, hogy bármilyen politikai konstellációk álljanak is elő a vallásszabadság biztosítása felett őrködjék. Foglalkoztak továbbá a protestáns világszövetség kérdésével is és remélik, hogy nemsokára, a békekötés után a világ protestáns egyházainak közös konferenciája elé kerülhet e nagyfontosságú probléma. A vallás ügyében a német birodalom jövendő alkotmányának 19. §-a a következőket tartalmazza : Minden néfnetnek teljes hit- és lelkiismereti szabadsága van. Az istentiszteleti cselekmények gyakorlása az erkölcs és közrend keretei között biztosíttatik. Senkit sem lehet egyházi cselekményre, vagy ünnepre kényszeríteni. Senki sem kötelezhető arra, hogy vallásos meggyőződését, vagy valamely vallásos közösséghez