Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)
1919-02-15 / 7. szám
1919. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 53. oldal. pásztornép nívójára. A románok a 6. században Itáliából a Balkánra vetődött nomád nép, erősen keverve bolgár-szláv elemekkel. \A 13. sz.-ban a török elől menekült a lovagias magyarok oltalmába. Itt jó dolguk volt, mert fajrokonaik a 16—18. sz.-ban szintén ide menekültek saját gazdáik zaklatása elől. Mint a szláv Zrínyiek, a tót Thököly, a román származású Hunyadi Európa hősévé emelkedett. A Habsburgok magyarellenes politikája főként egyházi kitüntetésekkel ellenséget nevelt a oláhokból. Az 1848-iki vérengzésben az oláhok 80 prot. egyházat töröltek el a földről. A kiegyezés után nyelvük, fajuk, kultúrájuk szabad fejlődését biztosító törvényeket kaptak, ám októberi forradalmunk után — mely széles önrendelkezést biztosított számukra — önző politikai vezéreik a legelmaradottabb Balkánállam uralma alá akarják hajtani őket. így veszne 1 millió magyar, 200 ezer szász, több mint fél millió protestáns az ortodoxia tengerébe. Pedig a románok századok óta nagy fokú autonómiát élveznek. Alapíthatnak mindenfajta iskolát, parókiát. Maguk képezik lelkészeiket, tanítóikat, azoknak oklevelet adnak, választják, fegyelmezik őket s az állam velük szemben is csak a legfőbb felügyeleti jogot tartja fenn magának. A gór. kath. túlnyomóan román egyháznak 2 millió hive, 6 püspöke, több mint 200 egyházközsége, majd 2000 elemi, 2 középiskolája, 6 tanítóképzője van. A román gyülekezetek egyházi és iskolai vagyona 250 ezer hold föld, majd 2 millió korona évi államsegély. S ezzel szemben kultúrájuk? A román megyékben 70% analfabéta van. Saját tanítóik közül sokat azért kénytelenek elbocsátani, mert írni, olvasni nem tudnak. S minő szabadságot nyújtana Románia a bekebelezett magyaroknak, szászoknak? A székely hegyeken túl 100.000 csángó él a legnagyobb elnyomásban. Magyar ott az iskolában nem boldogul, ha fel nem adja atyái nyelvét. A nyilvános iskolák nyelve (még a hittané is) román. Nálunk elemi- s középiskoláik nyelve román, bizonyítványaik állami érvényűek s még ref. iskoláinkban is románul tanítják gyermekeiket a pópák. A román alattvalókká lett magyaroknak románul kell imádniuk még az Istenüket is. Románia magyar gyülekezetei még magyar papot sem választhatnak, mig a magyarországi román papok fele sem tud magyarul. Erdély a 17. sz.-ban magyar protestáns vezetés alatt állott. Nagy fejedelmeink európai hirü tudósokat hívtak meg az általuk alapított iskolákba s állandó összeköttetésben voltak a nyugati civilizációval. Politikai s hadi erényeikkel óriási érdemeket szereztek a westpháliai béke kivívásában. Ref. civilizáció vitte a kultúra első sugarait a 16—17. sz.-ban a románokhoz. Református magyarok alapították az első román iskolákat, ők kezdték művelni a román irodalmat, bibliát, zsoltárt fordítani. Iskoláikba mindig szívesen fogadták a román ifjúkat. Szászvárosi gimnáziumunk tanulóiból a nagyobb rész román, mi segélyezzük s később sokszor izgatók lesznek. A protestantizmus fénye csökkenőben. Dúlja török, tatár, elnyomják a Habsburgok, nemességét két oláh parasztlázadás tizedeli meg. Egyházait elnyomják, javait elkobozzák. A háború által megkímélt románok elfoglalják a kipusztult területeket. A kálvinisták városokba menekülnek, falvakon csak tengődnek. A nemzetiségi térképre vetett tekintet meggyőz, hogy a magyar kálvinisták szigetekként vannak elszórva a román tengerben. E szigetek nagyszerű múlt bástyái. De még áll az erdélyi protestántizmus telve reménnyel a szebb jövő iránt. 566 ref. parókiában 600 iskolában, 250 ev. egyházban 200 iskolában, 100 unit. egyházban 100 iskolában még van becsülete az evangéliumnak. Egy theol. fakultás, 3 tanítóképző, 7 gimnázium hirdeti az erdélyi kálvinizmus jövendő hivatását. Erdély protestantizmusát ezer szál fűzi Magyarországhoz. „Leszakítani az erdélyi egyházat a közös törzsről annyi, mint megölni“. Csoda-e, ha az örvény széléről Európa protestánsaihoz kiáltanak? Európa nem engedheti, hogy a protestantizmus keleti védbástyája a „népek joga és szabadsága“ nevében elpusztuljon. A erdélyi reformátusok ezeréves kultúrája, hite, mely négy század alatt annyi vértanút szült, nemzeti becsülete, legszentebb emberi jogai forognak kockán. Védőjük nincs, csak ügyük igazsága. Tudják, hogy „vae victis“. De remélnek s várakoznak. Bíznak, hogy nagy ügyükben biráik nem ellenségeik, de testvéreik lesznek. VEGYES. Értesítés. Az utóbbi napokban különböző okokból származott postaforgalmi zavarokkal együtt járó kellemetlenségek elkerülése céljából felkérem a Nagytiszteletü lelkész és tanító urakat, hogy hozzám küldendő leveleiket legyenek szívesek ezzel a címmel: „Református püspöki hivatal Komárom- Ujváros, Mészáros Gyula tanító úr leveleivel“ adni póstára. Komárom, 1919 febr. hó 11-én. Németh István püspök. Gyászhir. Őszinte részvéttel vettük a hirt, hogy Csajtay Máté inotai ref. lelkész folyó hó 8-án rövid, de súlyos szenvedés után életének 61., boldog házasságának 31. s inotai lelkipásztori működésének 30. évében elhunyt. A hű szolgának, kit Isten a maga örökébe elszólított, legyen boldog és csendes pihenése. Hírek a főiskoláról. Theol. akadémiánkon most záródtak le az I. félévi kollokviumok. A hallgatók száma, mely a tanév elején aggasztóan csekély volt, a fegyverszünet után hirtelen 50-nél többre szökött fel. Fájdalom, a forradalom első napjaiban több ifjú hadmentességi azilumnak nézte a theologiát. Ezek azóta más pályára szivárogtak át. A kér. vezetőségnek igy is gondot okoz a túlnépes 1. évfolyam, mert a mai viszonyaink között meglevő káplánjaink is alig
