Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-13 / 41. szám
182. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1918. Az istenitiszteletek megtartása. ii. (Folytatás és vége.) Az anyaszentegyház nemcsak papokból áll, mi világiak, úgyis mint egyháztagok, úgyis mint egyházi tisztviselők, törvényileg is kötelezve vagyunk az istenitisztelet gyakorlására, ha szivünk szerint nem volnánk is kötelezve. Viszonyainkat semmi sem jellemzi jobban, mint az a föltevés: mi lenne akkor, ha valakinek eszébe jutna, hogy egy egyháztagot fegyelmi eljárás alá vonjon azon törvényszerű kötelességének elmulasztása miatt, mely szerint neki kötelessége a templomgyakorlás, sákramentomokkal élés? Vagy ha egy presbitert, egyházi tisztviselőt akarnának e miatt fegyelmi alá vonni? A megoldás ennyi lenne : ugyan ne bolondozzon az úr! A mai viszonyok közt egyebet nem is várhatnánk. Pedig a törvény: törvény. Az is bizonyos : egészséges egyházi életviszonyok közt maga ez a törvény is elég lehetne arra, hogy vele véget lehessen vetni a templomkerülésnek. Igen, ha ez csak szórványos megtévelyedés számba mehetne és nem volna általánosan követett divat, szokás, rossz példa, sőt még mindig az előkelő műveltségnek alaptalanul ugyan, de annál gyakrabban tartott ismertető jele. Hol állunk még ezen a téren ? És melyik tett nagyobb kárt a templomgyakorlók lelkében ? A pap-e, aki egy-két öregasszony részére nem tartotta érdemesnek istenitiszteletet tartani és eljárása semmi esetre sem menthető, vagy egy olyan előkelő világi tisztviselő, aki a maga provinciájában föitétlen tekintélynek örvendve, évtizedeken át grasszálva, egyháziatlan életmódjával oroszlán részt kérhetett magának abból a sikerből, hogy a fentérintett papnak már csak egykét öregasszony visszakergetésével kellett vesződnie? Ki botránkozott meg rajta komolyan és érdemlegesen, ha egy ilyen egyházi tisztviselő templomba nem járt, vallásos dolgokról gúnyolódva nyilatkozott, úrvacsorával nem élt, vagy egyházi ünnepélyen, mint megtisztelt vendég végighallgatta is az igét, de már úrvacsora alatt a hívek nagy tanúságára a templom előtt sétált ? Ki botránkozott meg ? Ezeren és ezeren utánozták a templomkerülésben. Minek prédikálja annyit papunk, hogy templomba járjunk? Lám a nagyságos urunk sem jár, pedig az csak okos ember, nagy ember, az parancsol a papoknak is. Ki botránkozott meg ? Szolgálatkész elmék keresték elő a mentőformulákat. Elmondták: nem mind szentek ám, akik a templom küszöbét tapodják, ergo, aki nem tapodja, az még lehet szent is. És botránkozás helyett lettek szentté avató jegyzőkönyvek. Megszületett-e már, aki elmennydörgi: vagy legyünk egyháztagok, keresztyének, presbiterek, kegyességben, istenitiszteletben elöljáró tisztviselők, vagy csukjuk be a boltot és keressünk más szórakozást ? És megszülettek-e már azok, akik olyan viszonyok megteremtésén fáradoznak, hogy lehetetlenség számba menjen a templomkerülő egyháztag és tisztviselő ? Református. Ref. tanárképzésünk néhány tantárgya. Egyik függőben levő tanügyi kérdésünk ref. tanárképzésünk ügye. Ezt az ügyet az a nem ritkán felhangzó panasz tartja ébren, hogy jó lenne, ha mi tanárok melegebben éreznénk egyházunk iránt. Egyházi hatóságaink és tanáraink sorából is számosán foglalkoztak már élőszóval és lapjainkban is e kérdés elébbre vitelével és főképen Dóczi Imre, ez ügy buzgó munkása, már be is terjesztette a tiszántúli egyházkerület elé ref. tanárképzésünk szervezésére vonatkozó nagybecsű javaslatát, úgy hogy már ezen ügyben el is jutottunk odáig, hogy legcélszerűbbnek látszik ref. tanárjelöltjeink képzéséről egy külön e célra létesítendő internátusbán gondoskodni. Kialakult az a vélemény, hogy tanárjelöltjeink egyházias képzését a debreczeni egyetem theológiai tanárainak kell jó részben végezniük, ott állunk tehát most már, hogy hozzá szólhatunk ahhoz is, melyik tantárgyak azok, amelyek hallgatása által, a fentirt cél érdekében a legtöbb eredmény várható. Ref. tanárképző-intézetünk szervezeti javaslatának fentirt gondos készítője „Nevelésügyi feladataink“ cimü tanulmányában négy theológiai tantárgyat ajánl, ú. m.: a protestáns egyháztörténetet, prot. egyházjogot és alkotmánytant, a szimbolikát és apologetikát és javaslatát helyesléssel fogadjuk mindnyájan, most már Mikszáth Kálmán ^ ^ Tudós írások. M,kszáth Ká,man Dan,e Ára 8 korona. -A. tÓt &tyâ.flâk JJOlCOl* Kovács Gábor j D P&lÓCOk. Fordította: Babits Mihály. V^éP éS kenyér. Ára 5 korona. Ára 12 korona. Ára 12 korona. Kaphatók: KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében Pápán, Fő-utca 21.
