Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-02 / 48. szám
324. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917 Isten e világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Oh, bár sok ezer szív megértené az atyának most kijelentett igazságát s epedve, sóvárogva várná az atya jókedvének esztendejét. Óh, bár ezeknek a szent napoknak áhítata, ünnepélyes csendje, Krisztust váró szentséges érzetei mélyen bérögződnék ma az emberiség millióinak szivébe. Az advent mindig hajnalhasadás. Nap közelgése. Bár azok a fénysugarak, amelyek ma felragyognak az emberiség életében, egy új és véget nem érő boldog korszaknak a hajnalsugárai volnának. Adja ezt meg az Úr, aki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson. Áldás reád, aki jössz ! Varva-várunk Atyai irgalom felszentelt bajnoka, drága hírnöke, Krisztus. a. Einlékbeszéd. (A pápai ref. egyházmegye 400 éves reformációi emlékünnepére irta Kulin Sándor egyházm. gondnok. Betegsége miatt az ünnepélyen ő nem jelenhetvén meg, felolvasta Tapsonyi Sándor.) Kálvin János abban az időben tűnt fel, amikor Zwingli hitéért vértanú halált halt. 1533-ban irta meg reform átori értekezését, amelyben nyilvánosságra hozza, hogy minő vallási tanokat követ. Emiatt elfogató parancsot adtak ki ellene, s Kálvinnak hazájából, Franciaországból menekülni kellett. Bázelben telepedett le és itt adta ki a reformációról írott nagy, rendszeres összefüggő művét. Ebben a művében, amelyet a reformációt üldöző Ferenc francia királynak ajánlott, a többi között azt írja: „Aki nem uralkodik Isten dicsőségére, az nem király, hanem rabló!“ Majd ezt: „Ami tanunk nem új, mert Isten szava nem az. Nem kétséges, mert hitünk nem fél sem a halál borzalmaitól, sem Isten ítéletétől“. Kálvin nagy műve nemcsak a hitélet reformációjára, hanem a társadalmi és állami életre is kiterjedt. Hitéleti felfogása nem ismert Isten kegyelméből való fejedelmet és a király felelőtlenségét nem ismerte el. Az embert kereste és találta meg minden téren a maga fogyatkozásaival és gyarlóságaival, de egyúttal a magasztosságig menő hajlamokkal. Kálvin munkája valóságos szellemi forradalmat idézett elő. Nemsokára ezután Kálvin Genfbe költözött és Genf lett reformátort' működésének központja. 1547-ben Kálvin közelebbi érintkezésbe lépett a zwingliánusokkal és Zürichben megállapodásra jutott velők az úrvacsora jelentősége tekintetében. Kálvin 1564-ben halt meg, akkor már híre és tanításai elterjedtek. A kálvinisták száma napról-napra szaporodott. Müvét tovább folytatta legkiválóbb tanítványa Béza Tivadar, aki a magyar kálvinistákkal állandó szoros összeköttetésben állott. A német reformáció csakhamar átterjedt a Németországgal összeköttetésben álló északi államokra, Dániára, Svédországra és Norvégiára. Franciaországban a Kálvin-féle reformáció hódított. Angliában a Luther, Skóciában pedig a Kálvin tanításai terjedtek el. * * * Hazánkben a reformáció már a mohácsi vész előtt tért hódított, úgy, hogy Szálkái László érsek 1521-ben már a főbb templomokban kihirdettette a pápai átkot a Luther tanaira és az újítások ellen prédikációkat tartatott. A magyar nép lelkét azonban a reformáció tanításaiban megnyilvánuló szabadság és isteni igazság szelleme magával ragadta s rohamosan terjedt a reformáció. Első sorban a Luther tanításai lettek ismeretesekké, de csakhamar elterjedtek Zwinglinek az úrvacsoráról szóló tanításai is. Majd amikor Kálvin világhírű munkája ,,Institutions religionis Christianae11 cimü munkája megjelent s a Genfi egyház a Kálvin szellemében szerveztetek, hazánkban a svájci reformáció terjedt mindinkább. A magyar reformáció történetében fénylő betűkkel vannak beírva: Dévai Biró Mátyás, Erdősi Szilveszter János, Belényesi Gergely, Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Kálmáncsehi Sánta Márton, Huszár Gál, Czeglédi György, Szegedi Gergely, Melius Juhász Péter, Károlyi Gáspár, Szenczi Molnár Albert, Czene Péter, Apáczai Cseri János, Kanizsai Pálfi János, Tolnai Dali János, Geleji Katona István reformátorok, továbbá a reformáció védői között: Perényi Péter, Perényi Gábor, gr. Nádasdy Tamás, Enyingi Török István és Bálint, Révay Ferenc, Petrovics Péter, Frangepán Katalin Perényi Gábor özvegye, a Batthyániak, Lindvai Bánfiak, Báthoryak, Balassák, Csákiak, Dobók, Illésházy,Bocskay István, Bethlen Gábor, akinél az uralkodói és emberi erényekben nagyobbat az egész világ története sem mutat fel. I. Rákóczi György és hitvese Lorántffy Zsuzsánna, Apaffy Mihály és neje Bornemissza Anna nevei. A protestáns egyházak a reformátorok apostoli működése mellett napról-napra szaporodtak s a hatalmas védnökök védelme és áldozatkészsége folytán egymásután keletkeztek a protestáns főiskolák, amelyek mindannyian a tudományok és felvilágosodottság terjesztői voltak és a magyar tudományosságnak a külföldön is hírnevet és elismerést szereztek. Dacára annak, hogy az 1548. évi pozsonyi országgyűlés. törvénybe iktatta, hogy „A Sakramentáriusokat mindenki űzze el birtokáról", 1550-től kezdve a magyar kálvinizmus mind határozottabb alakot öltött, hozzá simult a magyar nemzeti lélek sajátságaihoz, szóban, érzésben és alakulataiban magyarrá, nemzeti magyar vallássá lett. A reformáció hazánkban is sok üldöztetésnek volt alávetve. Követői vérökkel, szenvedésökkel és a szenvedések által kisajtolt könnyek árjával tettek bizonyságot a szabadság és az isteni igazsághoz való szeretetük mellett. Most, amikor örömünnepet ülünk, hagyjuk a tör
