Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-02 / 48. szám

47. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 325. oldal. ténelemnek sötét lapjait, ne bolygassu k a szenvedések részleteit, hiszen mindnyájunk előtt ismeretesek az ül­dözések, a pozsonyi és eperjesi vértörvényszékek mű­ködése, a Básta György. dulása és kegyetlensége, templomaink elfoglalása, lelkészeink elűzése, lelkészeink és tanítóink gályarabságra való küldése, iskoláink bezárása és elfoglalása és azok a szenvedések, ame­lyek a Básta György, Szelepcsényi György, Kolonics Lipót és Karaffa átkos nevéhez fűződnek. Része volt az üldözésekben már nemcsak a vallási türelmetlenségnek, nemcsak a római egyház féltékeny­ségének, de annak is, hogy a reformáció, különösen a kálvinizmus, nyelvében és érzésében hazánkban tel­jesen összeforrván a magyar nemzeti érzéssel, az önállóság és a szabadság szeretetével, a magyar alkotmány és nemzeti önállóság ellenségei, azok, akik­nek célja a nemzet szabadságának és önállóságának' eltörlése, Magyarországnak idegen államba való be­kebelezése volt, a magyar kálvinizmusban oly ellen­félre találtak, amelynek legyőzése és kiirtása nélkül a magyar nemzeti önállóság és szabadság elleni céljai­kat nem érhették el. A történelem, különösen annak azok a lapjai, amelyekre a Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II -ik Rákóczi Ferenc feje­delmek vezérlete alatt lefolyt küzdelmek és harcok vannak felírva, bizonyítják ezt. De bizonyítja a törté­nelem azt is, hogy amikor a reformáció veszélyben volt, veszélyben forgott a magyar nemzet léte és sza­badsága is, a magyar kálvinizmus diadalmas előre haladásával és virágzásával pedig egyenes arányban emelkedtek és emelkednek a nemzeti öntudat, a nem­zeti egység, a nemzeti önállóság, a műveltség, a hala­dás, a tudomány, egyszóval mindazok a feltételek, amelyek egy nemzetet, ha tagjainak száma nem vetek­szik is más nagy nemzetek tagjainak számával, sza­baddá, függetlenné s az egégz világ előtt naggyá és tiszteltté tesznek. * * * * 400 év küzdelmére, a protestánsok vérével és könnyével öntözött dicsőséges útjára tekint vissza a magyar reformáció. A protestáns vallásfelekezetek szabadsága, függet­lensége, önkormányzati joga és egyenjogúsága ma már törvény által biztosítva van. Hajónk azonban még ma sincs biztos révben. A felekezetnélküliség, a materiálizmus, a radiká­­lizmus, az internacionálizmus, amelyek a vallást, a hazaszeretetei és a magyar állam nemzeti jellegét tá­madják, tetszetős jelszavak alatt, az ember és társada­lom szeretetköntösébe csalárdul öltözve, önző, egyéni érvényesülés céljából a magyar állami, vallási és tár­sadalmi rend felforgatására törekszenek. Felforgató, önző törekvéseiknek azok a nyomorú­ságok, amelyek reánk a háború következményekép szakadtak, az önzés, a vallásosság hanyatlása és az erkölcstelenség terjedése segítő társaik. Ezek ellen keli felvennünk a küzdelmet. A küzdő­térre hívják ezek az ellenségek az összes magyar fele­kezeteket, a magyar nemzetnek a hazáját, nemzetét és a magyar nemzet szabadságát szerető minden tagját. Most, amikor a magyar nemzet páratlan vitéz­ségének, vérbeli és anyagi áldozatkészségének, hű szövetségeseink támogatásával és a mindenható Isten segedelmével sikerült a reánk támadt ellenségek ere­jét megtörni és nemzetünk megsemmisítésére, orszá­gunk feldarabolására irányuló törekvéseiket meghiúsí­tani ; most, amikor elkövetkezik az az idő, amikor a patakban ömlött vér nyomán erre a nemzetre a régtől óhajtott dicsőségnek, szabadságnak és felvirágzásnak korszaka vár, ne engedjük, hogy az Isten- és vallás­tagadóknak, a haza- és nemzetszeretet fogalmát nem­ismerőknek a magyar állami, vallási és társadalmi rend felforgatására, a hit és erkölcsi élet lerombolá­sára irányuló törekvései érvényesülhessenek. Élesszük a haza-, nemzet- és emberszeretet tüzét, hirdessük az isteni igazságot, az erkölcsösséget, az önzetlenséget, a könyörületességet, de ne csak hirdes­sük, hanem cselekedjük is azt. A magyar kálvinizmus, amelynek céljai azonosak a magyar nemzet céljaival, úgy miként a múltban, most és a jövőben is kell, hogy ebben a küzdelemben elöljárjon s ha a Kálvin magyar egyházának tagjai dicső elődeik példáját követve teljes erejökkel felveszik a küzdelmet, Isten velünk lesz, az új ellenségeken is diadalmaskodni fogunk s akkor mi is idézhetjük a szentirás azon szavait, amelyeket a legnagyobb ma­gyar, a legnagyobb kálvinista, Bethlen Gábor, életének végpercében idézett: „Ha Isten velünk, ki ellenünk ? Senki sincsen. Bizonyára senki“! Úgy legyen! ■ (Vége.) VEGYES. Adventi istenitiszteletek. A pápai ref. theol. akadémia tanári kara az adventi időszakban a pápai ref. gyülekezet templomában esténként 5 órakor isteni­tiszteletet tart a következő napokon. Dec. 3. A tékozló fiú. Czeglédy Sándor. Dec. 5. A mustármag. Pongrácz József. Dec. 7. A talentumok. Czeglédy Sándor. Dec. 10. A konkoly. Czeglédy Sándor. Dec. 12. A magvetés. Dr. Vass Vince. Dec. 14. A drágagyöngy. Czeglédy Sándor. Dec. 17. A farizeus és publikánus. Czeglédy Sándor. Dec. 18. Az apa és fia. Pongrácz József. Dec. 19. A gazdag és Lázár. Czeglédy Sándor. Dec. 20. A királyi lakoma. Dr. Vass Vince. Dec. 21 .Az elveszett juh. Czeglédy Sándor. Dec. 22. Az adós. Czeglédy Sándor. Dec. 23. Zakeus. Czeglédy Sándor. Az isteni­tiszteletek alkalmával befolyó perselypénzt első sorban a templomi világítás költségeire, másodsorban a Pápa székhellyel szervezendő ifjúsági lelkészi állás céljaira fordítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom