Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-15 / 28. szám
28. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 217. oldal. Az államsegélyt kapja Szombathely; de ha januárig hitoktató nem lenne kinevezve, felerészben Kercza, felerészben Kustánszeg. A Dienes-alap kamatát kapja ifj. Fülöp József VIII. o. t., a Páthy-alap kamatát Vikár István és Salamon Béla gimn. tanulók. A jövő évi közgyűlés Szombathelyen lesz. Bíróságot foglalkoztató tárgy nem volt, ami mindnyájunknak megkönnyebbülésére szolgált: háborúban békesség! Nagyrákos, 1917 julius 7. Csukás Endre. Lelkészértekezleti közgyűlés. A tatai ref. egyházmegye lelkészértekezlete f. hó 2-án tartotta 49-ik évi rendes ülését Tatán, az egyházmegye tanácstermében. Barsi Sándor elnök megható szavakkal üdvözölte a jelenlevő 80 éves Czike Lajos eddig volt esperesünket, ki 30 éven át oly kimagasló s ritka szellemi és lelki tulajdonokkal viselt esperesi hivatalától mosi végleg megválik s méltó utódaként üdvözölte a szintén jelenlévő Antal Lajos új esperesünket. Fájó részvéttel emlékeztünk Czike Pál volt tanügyi bizottsági elnök elhunytáról; majd örömmel üdvözöltük a hajdan püspöki székhellyel bírt kocsi fényes gyülekezet új lelkészét: Süvegh István lelkésztársunkat. Az elnöki sokféle ügyekről tett előterjesztések után elhatároztatott, hogy a jövő év november 17-én ötven éves múltú lelkészértekezletünknek története megirassék, a legjobb munka jutalmazására 200 koronát tűztünk ki. Megalakítottuk az új tisztikart. Elnökké Barsi Sándor, pénztárossá és könyvtárnokká Dózsa József, jegyzővé Besse Lajos, bíráló bizottsági tagokká László János, (minden kétségkívül külföldihez), csak egy körülmény támaszthat aggályt. Ez az, amit A. mindjárt levele elején említ, nevezetesen, hogy 14 nappal élőbbről volt csak keltezve, mikor ő kézhez kapta a levelet, mi feltűnő, de mégsem elháríthatatlan nehézséget képez. Valószínű ugyanis az, hogy a kérdező lelkész levele a Gregorián-féle naptár szerint volt keltezve, amely esetben az tulajdonképpen 24 nap alatt ért Hollandiába. Ezt a körülményt A. nem vette észre és éppen ezért csodálkozik e felett, hogy ilyen hamar odaért és említi is meg. Az a másik látszólagos nehézség, mely szerint különös, hogy 1674 körül is még ilyen kérdés bánt magyar puritánus lelkészt és amelyet az olyan fontosnak talál, hogy egy külföldi tudóshoz, éppen Altinghoz forduljon miatta, kinek véleményére élőbbről nem voltak kiváncsiak ezt illetőleg a magyar reformátusok — szintén könnyen elhárítható. Alting ugyanis konstatálja, hogy úgy értesült, miszerint azok a viszálykodások már elcsitultak, mi igaz is volt, másrészt azon- | Gyalókay Béla, Gartsik N. Sallay István, Vörös János, Maller Kálmán és Szőke Károly megválasztattak 1922. évig. Az „Orle“ közgyűlésébe értekezletünk, az úgy is választmányi tagot: Barsi Sándor elnököt küldte ki 3 évi időtartamra. Pénztárnok és könyvtárnoki jelentések tudomásu 1 vétele után Gyalókay Béla felolvasta tartalmas és építő szép értekezését a reformáció 400-ados évfordulója alkalmából, mely az alkalmi emlékünnepélyre felhasználás végett ajánltatott lelkésztársainknak s egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglaltatott. Az urvacsorai közös kehely használatának továbbra is fenntartása mellett határoztunk. Az urvacsorai kérdések felett megindult vitatkozások tárgyában Besse Lajos javaslatára Kimondotta értekezletünk, hogy az urasztalánál való kérdések feltevését elengedhetetlennek tartja. A megszerkesztett kérdések közül az egyetemes konvent 1916 május 22—26-án tartott gyűlésének jegyzőkönyvében a 36. oldalon 38. pont alatt olvasható közös bizottság által megszövegezett kérdéseket fogadjuk el azzal a megjegyzéssel, hogy az 1-ső és 2-ik kérdésben a többes szám 2-ik személy helyett, többes szám 1-ső személy kérdezése használtassék, kivévén a kérdés legelejét: „Hiszitek-e ?“ Az egyházi hivatalnokok betegsegélyező intézményének tervezete tárgyában úgy határoztunk, hogy bár nagyon üdvösnek tartjuk is dr. Kováts István által kiadott tervezetet, de a mostani nehéz viszonyok között sem az egyházak, sem azok hivatalnókai e címen újabb terhekkel megróhatók nem lévén: megfelelelő kész alaptőke létesítéséig azt kivihetetlennek tartjuk. A 2-ik „Próbaénekeskönyv“-re tartozó vélemény előterjesztésével megbízott Vörös János javaslata folytán, ban ismeretes Zoványi J. Puritánus mozgalmak .. . (Budapest, 1911) c. munkájának 369. oldaláról egy bizonyos Bölcskei Mihály nevű békési lelkész, kinek éppen ezidőtájt egyik nehézségét képezte a keresztség kiszolgáltatásának kérdése. Az is tény, hogy Bölcskei pár évvel előbb még tanítványa volt Altingnak Groningenben (1670 julius 28-án iratkozott be) s tekintve, hogy más holland egyetemen nem tanult, ha valakihez, úgy elsősorban csakis Altinghez fordulhatott e kérdésben. Nagyon valószínűnek tartható tehát, hogy A. e levele Bölcskei Mihálynak szólt, kinek ilyen módon megismerjük körülményesebben is nehézségeit, valamint az is kétségtelen, hogy A. levele csak megerősítette őt nézetében, minek következménye lett később elmozdítása. Utrecht. Miklós Ödön.
