Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-15 / 28. szám
28. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 219. oldal. ki akarja adni a hazánk újabbkori történetének forrásait. Az öt osztályra tervezett kiadványsorozatból bennünket főleg a negyedik osztály érdekel, mely a vallási életet és a szellemi művelődés tényezőit dolgozza fel. Ennek az osztálynak az élén áll Imre Sándor, a jónevű paedagogus, aki egyházunk tagja, a szakbizottság tagjai között ott találjuk Eilend József, Pokoly József, Révész Imre, Révész Kálmán Zoványi Jenő neveit. A vállalatra nagy szükség van, mert épen az 1686—1848/49. időszak nagyon tökéletlenül ismert. Hivatalos nyugtázás. A Vöröskereszt-Egylet javára rendezett úgynevezett „Péter-Pál “-napi gyűjtés eredményeként e vonatkozó körlevél értelmében hozzám küldöttek: Nagypeszek 65 K; Iszkaszentgyörgy 16 K; Füle 147 K; Inota 3 K; Hetény 4*26 K; Nagyigmánd 25*30 K; Kiskálna 3 K; Nógrádverőcze 5 K; Somogyviszló 570 K; Fehérvárcsurgó 8 K; Csicsó 16 90 K; Táp 31 K; Papkeszi 62*38 K; Kálóz 15 K; Körmend 28 K; Pálfa 5 K; Balatonarács 3 K; Adásztevel 4 K; Csákberény 17*74 K; Kaposmérő 10 K; Csögle 4K; Nagykálna 7*30 K; Pilismarót 6*65 K; Negyed 20 K; Simontornya 3 50 K; Dunaalmás 2*01 K; Szap 10 K; Nagykeszi 20 K; Adorjánháza 5*64 K; Szalafő 20 K; Dudar 16 K; Várpalota 5*20 K; Hontvarsány 14 K; Komárom 30 K. Fogadják az adakozó szent gyülekezetek és a buzgólkodó lelkész urak az egyesület nevében hálás köszönetemet. Komárom, 1917 julius 11. Németh István püspök. A német szabadgondolkozók (monisták, felekezetnélküliek, ethikai kultúra hívei stb.) beadványt nyújtottak át a birodalmi kancellárnak, a Német birodalm t alkotó szövetséges államok miniszterelnökeinek és az összes birodalmigyülési képviselőknek, melyben az állampolgári lelkiismereti szabadság nevében a követ kezőket követelik: 1. A birodalmi, állami, vagy községi hivatalok adományozásánál ne döntsenek felekezeti indokok. 2. Egy németet se kényszerítsen a bíróság oly esküforma letételére, mely lelkiismeretének ellentmond. 3. Egy németet se kényszerítsenek arra, hogy gyermekét oly vallástani órákra küldje, mely vallás meggyőződésével ellenkezik. 4. Statisztikai célokat kivéve az állam egy némettől se kérdezze meg felekezeti hovátartozóságát. 5. Mindazok a német szabad vallású, szabadgondolkozó, monista, ethikai és egyéb ilynemű szervezetek, melyek a következő eszményeket ápolják: az akarat erkölcsiségre, erős hazaszeretetre stb. nevelése, nyerjenek minden tekintetben teljes egyenjogúságot az eddig elismert vallási közösségekkel és a birodalmi és országos törvények azon intézkedései, melyek őket más személyi közösségekkel szemben korlátozzák, töröltessenek el. Üzenet a harctérről. Május 18-iki keltezéssel érdekes levelezőlapot hozott a posta a balatonfüredi ref. lelkészi hivatalhoz. Nem a szépen stilizált Írások mesterkéltsége, nem is a hálálkodások özöne benne az, ami érdekeltségével meglep, vagy bele markol az ember szivébe s könnyet csal a szemekbe, hanem az egyszerű ember szivében is csodás hatalommá alakult bizalom Istenben; bizalom, mely nemcsak a jó napokban tesz bennünket nyugodttá, hanem erősség gyengeségünk tudatában is, felemelő hatalom a keresztek hordozása idején, semmitől vissza nem rettenő bátorság a borzalmasságok között és még akkor is, még ott is ének szólal az ajkon, imádságtól dobban — talán utolsót — a szív . . . Közel három esztendő véres és áldozatokban gazdag, rettenetes küzdelme után is nagy fényességgel világítja meg az emberfeletti nélkülözések, fáradalmak között harcoló, kálvinista magyar lelkületét ez a pár sorból álló tábori lap s minden kétséget kizárólag láttatja velünk, hogy mi az az erő, mely az Isonsonál 18 rohamot dob vissza 48 óra alatt s oltalom mindenütt ellenség ellen. Ide csatolom a levelet : „Harctér, 1917 május 18. Bibliai ige: Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek! (Máté 14. rész, 27. v.) Ének: 46. zsolt. 1. v. A legközelebbi vasárnapi istenitiszteleten elprédikálását óhajtja egy harctéren küzdő, balatonfüredi illetőségű honvéd. Roham század.“ A névtelen hős kívánsága megtörtént! A jelzett igék nyomán tolmácsolta Vámos Géza s. lelkész az üzenetet s erősítgette a hozzátartozóikért aggódó, üzenetüket könnyező szemekkel hallgató itthon levők szivét s lett ez az ige élő vízben gazdagon buzogó kútfő, melyből mohón ittak a szomjú lelkek s nyertek általa enyhületet fájdalmaikra, erőt a munkára. Ahol az egyszerű katona ilyen lélekről tesz bizonyságot, ahol talán az ellenség pergő tüzének szakadatlan robajaiba a kavernákból zsoltár ének vegyül bele, ahol bizalmat erősítő, félelmet oszlató irás jön haza a nagypénteki áldozatot hozóktól a gyászba öltözők s könnybe fürödőkhöz, ott nem lehet semmi kétséges, ott a magyar Sión megépül s megáll és vele együtt megépül és megáll ez az ezer esztendős, sokat szenvedett magyar haza is! Isten Igéje. erős várunk nekünk az isten. Nemzetnevelésünk. Népies szentirás-magyarázó folyó- foTdullójára. L^skoTákban^rtandó ün- Irta: dr- KovátsJ. István ref. theol. irat. Január—februári sz. Ara 80 f. nepélyek teljes progratnmjával. Ára 64 f. professzor. Ára 80 fillér. A Mester lábainál. Amit mi tanítani fogunk. tl\c\J!Zliaáasi-. Kaphatók: KIS TIVADAR könyv- és papír kereskedésében Pápán, Fő-utca 21.
