Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-13 / 19. szám

Huszonnyolcadik évfolyam. 19. szám. Pápa, 1917 május 13 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBÓU A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József a felelős szerkesztő címére küldendők. c= Belső munkatársak: Borsos István Czeglédy Sándor Pongrácz József. Előfizetési díjak (egy évre 12 K, félévre 6 K), hirdetések, reklamációk Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Lélek és betű. II Kor 3o: „A betű megöl, a lélek pe­dig megelevenít.“ Az írott betű fennmarad, de ugyanakkor el­száll belőle a lélek, amely szülte. Maga Pál apostol is megérte ezt, midőn még éltében úgy tekintették leveleit, mint holt törvényeket. Le­vele betűit alkalmazták annélkül, hogy elgon­dolták volna, mit cselekednék, hogyan ítélne ő, ha jelen lenne. Mily sokszor történt ez halála után is! Az egész Ujtestamentom, sőt az egész biblia betűvé vált, t. i. élettelen, merev hittanná és erkölcstanná. „Meg van írva!“ A protestantizmus talaján hosszú időkön át e jelben történt minden dön­tés. Kevesebb esetben kérdezték: Mi az igaz­ság? mint: Mi van megírva? Ami meg van írva, annak igaznak kellett lennie! A betű volt az igazság. Sok keresztyén még ma se tud he­lyesen közelíteni a Bibliához, azt gondolja róla, hogy az hasonló az államtörvénykönyvhöz, fel­tétlen kötelező és holt. Nem képesek arra, hogy a Bibliát tiszta, nyugodt befogadóképességgel olvassák, mert mihelyt kezükbe veszik azt, a törvények seregével találják magukat szemben: Ezt kell tenned! Azt kell tenned! Teljességgel megértjük, hogyan lett a protes­tantizmus ily betühivővé. Ezer meg ezer babo­nával kellett szembeszállania, amelyek a lélek megoltásával fenyegetőztek. Hogy a lelket meg­mentse, kiásta a betűt. Abban persze igaza volt, hogy betű nélkül a lélek meg nem élhet. Azon­ban a betűre irányuló buzgalom túlhaladta a helyes mértéket. A pápa zsarnoksága alól ki­szabadulva a „papiros pápa“ gyámsága alá ju­tott. És ki magyarázta helyesen az írásokat? E körül legyőzhetetlen nehézségek támadtak. Az újabb időkben a nehézségek még szapo­rodtak. Ma már tudjuk, hogy sok esetben le­hetetlen a Szentirás eredeti betűjét biztosság­gal megállapítani. Azt se tudjuk pontosan, ho­gyan keletkezett, 200 körül az Ujtestamentom. Azt se látta senki, amit a legősibb irók Írtak. A betű nagyobb mértékben, mint valaha, töré­kenynek bizonyult. Feltalálhatod benne Pálna k, vagy Péternek, vagy Jánosnak, vagy az elbe­szélő evangélistának egy-egy tanfogalmát, de nem találsz benne egységes, kész, azonnal al­kalmazható rendszert. Közelebbi tanulmányo­zásnál a Biblia részekre oszlik, e részek tör­téneti okiratok: hidegek és holtak. Mégis mi teszi azokat élővé? A lélek! Vedd Ujtestamentomodat és olvasd egyszerűen úgy, mint más könyvet. Felejts el mindent, mit va­laha az inspirációról vagy a kánonról hallottál. Minél egyszerűbben, mesterkéltség nélkül ol­vasod azt, annál jobb! A múlt eleven, meg­­ragadóan eleven szellemei fognak megeleve­nedni előtted. Nem törvényadók emelkednek eléd a mélyből, hanem lelkek, kiknek élményeik voltak és kik kemény harcot harcoltak hitükért. Nem hiszem, hogy valaki közönyös maradhatna, ha pl. a Zsidókhoz írt levelet olvassa. Igaz, e levélben sok a betű és a zsidó theologia, de e theologia közt oly áldozatkész, diadalmas és világmeggyőző hit él, hogy érzéketlennek kell lennie annak az embernek, akit e lelkesedés fel nem melegít. Gondoljunk csak néhány pillanatig arra, mily benyomást fog gyakorolni a későbbi nemze­dékre mindaz, amit a ma írt. Ami ma modern, holnap hideg, merev és avult lesz, mint az előbbi század első felének írásai. Ennek elle­nére is hisszük, hogy a későbbi nemzedékben is akad majd ember, aki az elavult formák mögött megkeresi a lelket, amely a mi nemze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom