Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
132. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. szólalt, hogy „a papok Circum dederiumáért ugyan nem lett volna érdemes átmennünk, hanem a kántor verses búcsúztatója igazán szép volt, meg a falu magyar éneklése.11 Tehát a pólyával ne dobjuk ki a csecsemőt. Ha minden kántorunk valóságos költőnek nem született is, türjük el a célért a gyenge kadenciát. A prózás külön búcsúztatásnak már csak azért sem vagyok hive, mert a lelkész és kántortanító igen hamar gondolatközösségbe esnek, ami előttem sokkal komikusabb. Talán a verses búcsúztatás is hozzájárult ahhoz, hogy tekintélyes irodalomtörténeteinkben ilyen nyilatkozatok olvashatók: „A XVI. és XVií. században oiy erős volt a vallásos érzés, hogy alig volt költőnk, kinek ne maradtak volna fenn vallásos tárgyú költeményei,“ Egy lelkésztársunknak se tanácsolom, hogy valamelyik hívének elutasítsa azon kérését, hogy halottjukat a lelkész functioja mellett a kántor búcsúztatásával is kívánják temetni. Miért is adják koszorúra a kántor díjlevélszerinti stóláját? Boross Kálmán. Lelkészegyesületi gyűlés. A barsi ref. egyházmegye ielkészikara f. hó 3-án Léván gyűlést tartott, melyen a lelkészt kar csaknem minden tagja jelen volt. A gyűlést a lelkészikar éneke és Juhász József garamvezekényi lelkész imája nyitotta meg. Akucs Lajos nagypeszeki lelkész, egyesületi elnök tartott ezután megnyitó beszédet. Felölelte az elmúlt gyűlés óta lefolyt eseményeket és azokkal kronologikus sorrendben foglalkozott. Hazafiui kegyelettel érintette Őfelsége I. Ferencz József nagy uralkodónk halálát. ragadott immanens Istent kivetítés utján transcendenssé szövi, mik azok a tulajdonságok, melyeket reá, mint tökéletes személyiségre ráruház, azt kell látnunk, hogy elsősorban erkölcsi értéket viszi rá Istenre. Olyan lesz istene, amilyen erkölcse. Az egész szellemi élet megszemélyesítőjeként jelenik ugyan meg s az értékek szentséges summitását jelenti, mégis mindig, minden fokon az erkölcsi vonások a legelevenebbek, a legfontosabbak rajta. Az Isten elsősorban morális Isten. Az erkölcs ott van tehát a vallás gyökerénél, de ott van koronájánál is. Rányomja bélyegét a vallásos élet minden gyümölcsére. Tartalmat visz bele, melyet a vallásos lelkiállapot Ízesít meg. Egyik legfontosabb psychologiai rugója a vallásos lelkiállapot kialakulásának, végig kiséri azt folyásában egész a torkolatig, hogy szerepet játszhasson a vallásos világnézet és életfelfogás kialakulásánál is. Alkalmat ad a vallásra, mert érzi, hogy tőle megkaphatja, amire szüksége van. De mit is jelentene az, ha megfordítva állana a dolog és a vallásra épülne fel a moral ? Elszegényednék Majd üdvözölte IV. Károly királyt, kitől sokat vár nemzetünk. Üdvözölte gróf Tisza István kerületi főgondnokot is, ki e hó folyamán tölti be 10 évét annak, mióta a kerület élére főgondnoknak megválasztatott. Azután a ref. egyházat közelebbről érintő egyházi és hitélet körébe tartozó újabb keletű eseményekkel foglalkozott. Felemlítette, hogy a vezetők közt, bizonyos körökben, szélsőségekre mutató áramlatokkal találkozunk, melyekkel szemben már a kifejlődés kezdetén kell, hogy erélyesen állást foglaljon a Lelkészegyesület. Iiyen áramlat az „egyetemes püspökség“ felállításának kérdése. A „generalis episcopatus“ felállítása teljesen ellenkezik a ref. egyházak demokratikus szervezetével, hitrendszerével, alkotmányával. E törekvés ellen egyhangú tiltakozását fejezte ki a Lelkészegyesület. Úgyszintén perhorreskálja és elveti a gyűlés elnök indítványa alapján ama törekvést is, mely a lelkészválasztást a nép kezéből ki akarja venni és a kinevezési rendszert akarja meghonosítani. Az urvacsorai bűnbánó kérdések megváltoztatására nézve is kifejtette elnök a maga véleményét, melyet a Lelkészegyesület szintén alapos megbeszélés tárgyává tett és azon határozott álláspontjának adott kifejezést, hogy a feltámadás hitének megvallása alaptétele a ref. egyház hitrendszerének, ettől el nem tér, ennek felvételét kívánja a bűnbánó kérdések keretébe. Az urvacsorai kehely kérdésében is konzervatív, a ref. egyház régi, 400-ados szokásának, egyházi tanításának megfelelő álláspontra helyezkedett a Lelkészegyesület. Foglalkozott még a. Lelkészegyesület az elnöki megnyitó kapcsán a lelkészstatus anyagi helyzetével. Kiemelte, hogy egyedül a lelkészi kar az, mely drágasági pótlékban nem részesült. A lelkészi kar nemes és mindegyik. A vallásból ki kellene hagyni a morális erőfeszítést, ami a vallás lényegéhez tartozik, ki kellene hagyni e morális színezetű psychologiai folyamatból előálló vallásos lelkiállapotot s nem maradna más, mint a rationalis utón felállított transcendens istenfogalom. Erre kellene tehát építeni a morált, melynek így semmi erkölcsi tapasztalat nem felelne meg s viszont az istenesemét is vallástalan céira használnánk fel. Mert mire jó itt az isteneszme? Az erkölcsi értékek megtámogatására. De hiszen nem erre van szükség, hanem realizálásukra. Az értékek nem szorulnak támogatásra, hanem mi, akik gyengék vagyunk velük szemben. Minket pedig semmikép sem erősít egy soha meg nem tapasztalt, életünkkel semmi kapcsolatban nem álló, bár logikai szükségességgel megalkotott fogalom. Az igazi moral nem Istenen alapszik, de szükségképen Istenhez vezet Előkészíti az embert arra, hogy tovább tekintsen a mindennapi életnél és keresse azt az életet, amelyik egyetemes, emberfeletti erőkből táp- 1 álkozva a teljes személyiség örök célja felé törtet. A
