Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

1. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3. oldal. meg ezt a kereskedést, hogy európai testvéreink életét elpusztítsuk és pedig annak a kormányfőnek közvetet­­len helyeslésével, akit az emberiesség programmjával választottunk meg . . Igen, ez az igaz beszéd; ez az emberséges érzületnek méltó kifakadása. Ez a teljes bizonyíték arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezetőinél se találjuk föl azt a hatalmat, ami az embert Isten fiává teszi. De jöjjünk közeleb magunkhoz. A magunk körében is nézzünk szét nyitott szemmel. A háború vihara felszínre kavarta az emberi szív titkos mélységeinek minden szennyét, förtelmét szükebb körünkben is. Egy szóban: a drágaság szóban benne van minden szenny és förtelem . . . Mert ha van, pedig van minden, ami a megélhetésre szükséges; ha van méreg drágáért: miért nincs rendes árért?! Ha a külső ellenség elleni háború is szörnyű károkkal jár: miért növelik, szaporítják ezeket a károkat a honfitársak, az egy hazának gyermekei egymással szemben ?! Miért: „mert aki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel“. (Préd. 5: 10.) Hihetetlenül erőt vett az embereken a meggazdagodási vágy: a Mammon imádása. Hogy is ne! Hiszen a pénz, a vagyon nemcsak kényelmet ád az embernek, de tekintélyt is és nagy befolyást! Innen van, hogy még lelki mezőkön munkálkodók is tiszteletteljes csodálkozással hivják föl figyelmünket nem egyszer igy: óh kérem, az gazdag ember, igen gazdag ember ! . . . A lelki, az erkölcsi értékek szinte elértéktelenedtek a gazdagság, a nagy jöve­delem mellett. Egyházi téren is sok bizonyságát látjuk ennek. És a gazdagság sehol se tagadja meg magát. Se Angliában, se Amerikában, se itthon minálunk. Ez mindig telhetetlen, mindig erőszakos és mindig szív­telen. Csakhogy amig egyeseket nyomorgat, rúgjon bár az egyesek száma sok ezerre, addig a társadalom nagy egésze csak félvállról veszi, egy kézlegyintéssel, egy kedvetlen tekintettel elintézi. De amikor ily szörnyű méretekben terpeszkedik eléje, mint a jelen szerencsét­len napjaiban szerte a világon: akkor már a társada­lom összessége felzúdul és orvoslást követel. A vagyonban rejlő erőnek azt az épp oly szertelen, mint szemérmetlen erőszakoskodást, amit Anglia a háború kezdete óta nap-nap után szemünk elé tár, mikor a kis, semleges államokat is agyon sértegeti jogaikban, undorral nézzük már egyetemlegesen. Épp ily undorral nézzük itthon a saját hazánkban az élelmi­szerek és a ruházati cikkek árában szemérmetlenkedő uzsorát, amiben — igen sajnos — a nagy tőke példát adni, vezetni látszik. De hát a jogos felháborodás és undor mellett el­jutottunk-e annak belátására, hogy mennyire igaz a régi közmondás: principiis obsta! Társadalmi és egy­házi életünkben személyválogatás nélkül ellene kell szegülni minden olyan jelenségnek, irányzatnak, ami az erkölcs, az erkölcsi értékek mellőzésével az anyagi erőt, a gazdagságot nem eszköznek, hanem célnak tekinti; ami magának, a puszta anyagi erőnek, a gazdagságnak, a nagy jövedelemnek tekintélyt, tiszte­leti helyeket követel; valóságos Mammon imádást hoz be. E végből komolyan meg kell vizsgálni magunkat és közállapotainkat. Megjegyzések. tisztelendő és Méltóságos Püspök Urunk tette közelebbi egyházkerületi lelkészértekezletün­kön a reformáció négy százados emlékével kap­csolatban azt a fontos kijelentést, hogy ne­künk, dunántúli reformátusoknak, akik a ha­talmas osztrák katolicizmus nyomását szenvedjük, valami kiváltképen dunántúli intézmény alkotásával kell ezt a fordulót emlékezetessé tennünk. Ez a kijelentés a mot­tója az alábbi megjegyzéseknek. Előre bocsátom, hogy a külsőleges szoborszerü emlékeket éppen nem tartom a reformáció talajára valónak. Nem, még a genfit sem ! Az egyház tanítói. Ha hűségesek: a lelkész munkájának előmozdítói. Ha hűtlenek: megrontói. Hasonlítsuk helyzetüket az állami tanítókéhoz. Az állami tanító hittant, egyházi éneklést nem tanít, hétköznap, vasárnap kántori szol­gálatot nem teljesít, vakációban nem köti helyhez a kántorság. Az egyház tanítója mindezeket teljesíti, állja. És ezért kap ő 40 év alatt 4800 K-val keve­sebbet a fizetésemelésből. Elesik három gyermek után 10800 K családi pótléktól, összesen tehát 15600 K-val kap kevesebbet az államinál. A teljes igazság kedvéért jegyezzük meg, hogy ez a készpénzfizetéses tanítóink­nál van így teljesen; nem sokkal jobban állhat az a tanítónk, aki termény-, fa javadalmát konventi ár­szabály szerint kapja; míg a javadalmát piaci ár szerint élvező most, de csak most, közel áll az állami fizetés­hez. Vitán felül áll, hogy a hatalmas osztrák katoli-F ® BB ft íegbecsesebb alkalmi ajándék a könyv go no Olcsó képes- és meséskönyvek, ifjúsági iratok, regények, legújabb zenemű-újdonságok. Naptárak 1916. évre. divatos levélpapír különlegességek, remek kötésű ének- és imakönyvek, festő-, rajz- és írószerek kaphatók: Kis Tivadar könyv-, zenemű- és papirkereskedésében fápán, fő-utca 21. sz. Telefon 9. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom