Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-31 / 53. szám

426. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. ragadhatja azt a telkekből, ha mi életünkkel, példánk­kal, imádságunkkal kellőképen tudjuk világoltatni Isten jóságát a Krisztus-Jézus arcán át. Imádkozzunk hát, hogy jöjjön munkánkra áldás, kegyelem és segede­lem ; hogy munkánk azt a hitvallást fakassza népünk ajakán: „Tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van“ (Róm Vili. 28); s hogy „sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következen­dő k, sem magasság, sem mélység, sem semmimás teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, n ely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztus­ban.“ (Róm Vili. 38-39.) (Vége.) Topa József. Vélemény az egyet, adóalapról szóló szabályrendelet=tervezet tárgyában. Jelen előterjesztésünkben a szabályrendelet-tervezet azon részleteit, melyeknek megváltoztatását nem látjuk szükségesnek, nem tárgyaljuk, csak annyiban érintjük, amennyiben a megváltoztatni óhajtott részlettel kap­csolatban vannak. A 10. és 11. §., melyek szerint „az egyházközségek az egyetemes adóalap végrehajtóbizottsággal csakis az illetékes esperes és püspök útján érintkezhetnek“, viszont „az egyetemes adóalap végrehajtóbizzttság az egyházközségekhez intézett leiratait a püspök és espe­res utján küldi meg az egyházközségeknek“ az amúgy is túlterhelt püspöki hivatalokat ok és cél nélkül ter­heli. Bár teljesen jogos annak igénylése, hogy a fő­hatóság tudomással bírjon az egyházközségek e fontos ügyének mikénti intézéséről, mégis, mivel csaknem lehetetten, szinte kizárt dolog, hogy a főhatóság épen a körülmények teljes ismerete hiányában annak inté­zésébe irányítólag befolyhasson, a püspök közbevonása mindkét §-ban mellőzendő. A végrehajtóbizottság segélymegállapító vagy elutasító végzése elleni felleb­bezések azonban a püspök útján volnának felterjesz­­tendők, hogy így a püspöknek módjában legyen az ügy konventi elintézésébe döntőleg beavatkozni. A 15. §. szerint a kérvényhez csatolandó „é., adó­kivetés az 1917. évről; ahol vagylagos adókulcs van életben, ott a normáladókulcs alapján elkészített egyé­nenkénti kivetés is csatolandó.“ Mivel az 1917. évi kivetés minden áldozatkész ekklézsiában sok-sok per­centtel felülmúlja a segély feltételéül megjelölt adó­maximumot, az 1917. évi kivetés a kérvény elbírálá­sánál alapvető okmányul nem szerepelhet. Mivel mégis a kérvény jóakaraté elbírálásához az 1917. évi kivetés ismerete szükségesnek látszik, figyelemmel a tervezet 124. §-ára is, a 15. §. é. p. szövege így módosí­tandó: „az 1916. évi adófőkönyv hiteles másolata, az 1917. évi adókivetés és a normáladókulcs alapján elkészített egyénenkénti kivetés, melynek adóalapjául az 1916. évi állami adókönyv szolgái.“ A 27., 28., 29. §§. szerint a végrehajtóbizottság segélyt megállapító vagy elutasító végzése ellen a cik­luson belül egyszeri felebbezésnek van helye az egye­temes konventhez. Tagadhatlan, hogy a végnélküli felebbezhetésnek gátat vetni észszerűnek látszik s ez úgy a kérvényezőt, mint az előadót s közvetve a végrehajtóbizottságot a leglelkiismeretesebb munkára kötelezi ; mégis a felebbezés megnyugtató eredményű elintézése céljából jogos igénynek látszik, hogy a 28. §. ekként módosíttassék: „A felebbezést, az alapkérvény előkészítésében részt nem vett kiküldöttségi elnökkel előkészíttetve, a végrehajtóbizottság, javaslattal ellátva, az egyetemes konvent elé terjeszti, amely a felebbezés­­ről végérvényesen határoz.“ A 44. §. szerint „úgy a személyi járandóságok, mint a dologi szükségletek s a fedezetül szolgáló jövedelmek kiszámításánál alapúi az 1910—14. évi számadások veendők, tekintve, hogy az 1915—17. évek normális éveknek nem tekinthetők.“ Ennek a rendel­keznek csak tervbe vétele is megdöbbenést okoz mindazon egyházközségekben, melyekben a törvény­szerinti normálkulcs elfogadtatott. Ha az keresztül - vitetik, bátor, de fájdalmas szóval előre elmondhatjuk, hogy az egyh. törvény- és adósegélyügy pusztulás lejtőjére dobja egyházközségeink jelentékeny részét.. Ha az adósegélyügy egyátalán munkába vétetik, ala­púi csakis az 1912—16. évek szolgálhatnak. Ez évek közül kettő, 1912. és 13., feltétlenül normális, 1914. is inkább ezekhez, mint a háborús 1915. és 16.-hoz számítható. A következő évtized áralakulásait senki sem tudja bizonyosan; de az egyszerű laikus is szinte biztossággal veszi számításba, hogy az árak az 1912—16. évek átlaga alá hanyatlani semmiképen nem fognak. Specializálva az üzleti prófétiát: a gabona-félék, fa-, A mester jelleme. ÍSSiljS Imé hamar eljövök. Az úrvacsora kérdése. körök és magánosok számára. — 11. kiadás. Egyházi beszédek háború idején. — II. kiadás. A ref. konventi vita megvilágítására. Irta: FOSDICK E. H. Ford.: ifj. VICTOR J. Irta: ÜJKÁCSY IMRE református lelkész. Irta: LENCZ GÉZA egyet, tanár. Ára 2 korona 50 fillér. Ára 1 korona 80 fillér. Ára 1 korona. fprmpc Őszi beszédek és imák. IV. fűzet. Irta: SZENT- Ip,7iic líficítuc liúliontc vitnirn Irta: VÁSÁRHELYI UöAl ICllllca. KIRÁLYI KAROLY ref. lelkész. - Ára 2 K 60 fill. AXlöZlUö IldUUIU? Vlldgd. JÓZSEF. Ara 80 f. fSfiSBT Kaphatók: KIS TIVADAR könyv-, zenemű- és papirkereskedésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom